Keresés

Keresési eredmények

• Sikeres üzleti kapcsolatok kialakítása és fenntartása a Debreceni Egyetemnél: az intézmények közötti kommunikáció jelentősége

  27-34

  Kiss Anikó Ilona

  Soós Mihály

  Megtekintések száma:

  87

  A B2B szektorban az egyes szervezetek közötti kommunikációnak kétséget kizáróan mindig is jelentős szerepe volt. Az elmúlt évek változásai azonban egyes felsőoktatási intézmények szerkezetét és működését is jelentősen megváltoztatták, ami magával hozta az üzleti világ felé nyitás felerősödését. A sikeres üzleti kapcsolatok kialakításának pedig egyik alappillére a kommunikáció, azonban hagyományos kommunikációs modellek nem mindig képesek megfelelni a modern üzleti környezet dinamikus igényeinek. Ezen elvárásokhoz adaptált kommunikációs folyamatok és eszközök tökéletesítéséből nem csak az egyetemek profitálhatnak, hanem a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára is előnyös lehet. Jelen kutatás során célkitűzésként fogalmaztuk meg, hogy feltárjuk, milyen kommunikációs folyamatok zajlanak jelenleg az intézmények között. Annak érdekében, hogy célunkat megvalósítsuk, kvalitatív kutatást folytattunk le, hiszen ebből kifolyólag mélyebb betekintést nyerhettünk a vállalatok által képviselt álláspontba a témával kapcsolatban. A félig strukturált mélyinterjúkat a Debreceni Egyetem partnerintézményeivel folytattuk le, 2024 második felében, illetve 2025 januárjában. A beszélgetések során feltárásra kerültek a kommunikációs felületek hatékonysága az egyetemmel, illetve más üzleti szereplőkkel való kapcsolattartás szempontjából. A beszélgetések rávilágítottak arra, hogy a partnerek elsődlegesen a weboldalt és az emailt tartják a legmegbízhatóbb információforrásnak, miközben a közösségi média felületek (például a Facebook és a LinkedIn) is jelentős szerepet kapnak a napi szintű kapcsolattartásban. Emellett a személyes találkozók és networking események továbbra is nélkülözhetetlenek a bizalomépítés szempontjából, míg az új partnerek elérése során a szakkiállításokon és ajánlásokon alapuló kapcsolatok fontossága is megerősítést nyert. Az eredmények alapján egyértelműen kirajzolódik az igény és a nyitottság olyan új, többcsatornás és célzott kommunikációs modellek kidolgozására, amelyek a hazai és nemzetközi B2B szektor sajátosságaihoz igazodnak. A hagyományos eszközök (pl. telefon, email) mellett a modern digitális platformok tudatosabb, stratégiai használata járulhat hozzá a jövőbeni kapcsolatok hatékonyabb menedzseléséhez és az intézményi imázs erősítéséhez.

• A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)

  25-36

  Viktória Vida

  Péter Popovics

  Megtekintések száma:

  516

  A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

• Levéltári nyitás a lakosság felé JNSZ megyében: miért és hogyan?

  20-28

  Csönge Attila

  Megtekintések száma:

  103

  A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, más levéltárakhoz hasonlóan, az elmúlt három évtizedben fokozatosan nyitott a társadalom felé. A tanulmány azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy Szolnokon hogyan és miért következett be ez a nyitás. A legszegényebb megyék egyikében kis létszámkeret mellett működő közgyűjtemény a gazdasági válság éveiben nem leépítette tevékenységét, hanem új közművelődési projektekkel szakmai és társadalmi elismerést vívott ki magának. Az iratok gyűjtése és a tudományos kutatómunka mellett széles társadalmi kapcsolatokat kiépítő intézmény az országban első levéltárként valósított meg iskolások tanórán kívüli foglalkozásait célzó TÁMOP pályázatot. Sok éves munkával országosan is egyedülálló kapcsolatot épített ki a megye családkutatóival, melynek eredményeként 2017-ben már a második országos családtörténeti konferenciát rendezték meg nagy sikerrel. Időszaki kiállításaival nemcsak a levéltárosok kutatási eredményeit teszi közzé, de mára már a magánszemélyek iratajándékozásait is fellendítette. A levéltár ismertségének és elismertségének növelését nagyban előmozdította, hogy a helyi médiával is szoros kapcsolat épült ki. Bár a megyei levéltárak minisztériumi fenntartás alá kerültek, a levéltárosok továbbra is a helyi lakosság igényeinek kielégítését, a kiépített kapcsolatok megőrzését tekintik elsődleges feladatuknak.

• Közművelődés a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában

  1-8

  Czégé Petra

  Megtekintések száma:

  140

  Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára közművelődési tevékenységét mutatom be. A 2000-es évek második felében meginduló „kapunyitás” eredményeinek számbavétele kapcsán a hangsúlyt rendezvényeinkre, ismeretterjesztő munkáinkra helyezem, nem megfeledkezve a történettudomány által nyújtott elengedhetetlen alapokról sem. Első lépésben 2006 óta rendszeressé váló őszi konferenciáink, főépületünkben kialakított állandó kiállításunk és időszaki tárlataink engednek betekintést a levéltári, valamint tudományos munkáinkba, láthatóvá téve a kezünk alatt megforduló iratanyagot is. Lehetőségünk volt megyei és országos rendezvényekhez való csatlakozásokhoz is, amelyek révén sikerül szélesebb körben bemutatkoznunk. Időközben a helyi és megyei sajtó képviselőivel is gyümölcsöző kapcsolatok épültek ki, ezáltal ismeretterjesztő tevékenységünk saját kisebb kiadványainkon túl új fórumokon is teret kapott, tovább szélesítve közönségünket. Rendezvényeinkkel párhuzamosan formálódott és formálódik a mai napig levéltárpedagógiai tevékenységünk is. E téren is elsődleges célunk az intézmény megismertetése volt a fiatalabb korosztályokkal is, de már a kezdetekkor kidolgozásra kerültek konkrét történeti témákat feldolgozó programcsomagok. A hozzánk betérő csoportok is nem egyszer tovább vitték hírünket, társintézményünk munkatársai pedig saját látogatásuk után már több alkalommal vettek fel minket gyermekeknek szóló nyári táboruk programjába. Összességében tehát sikeres évtizedet tudhat magáénak levéltárunk. Az előttünk álló tíz évben pedig ezen alapokon tovább haladva igyekszünk megállni a helyünket a közművelődés egyre hangsúlyosabb területén.

• A rövid ellátási láncok szerepe és lehetőségei – különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződésekre

  45-58

  Kovács Evelin

  Megtekintések száma:

  305

  Az új vidékfejlesztési gyakorlatok kialakulásának fontos alapja az ellátási láncok újra alkotása. A SFSCk (Short Food Supply Chain) arra is alkalmasak, hogy megtörjék a hosszú, összetett ipari láncok rendszerét. Az SFSC-k esetében a termelői fogyasztói kapcsolatok „lerövidülnek” és újra definiálódnak. A szakirodalmi feltárást követően arra a következtetésre jutottam, hogy a rövid ellátási láncok napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak, hazánkban is egyre több működési forma jelenik meg. A helyi termékek népszerűsítését számos program segítette az utóbbi években. Azt tapasztaltam, hogy a nemzetközi szakirodalom esettanulmány jelleggel mutatja be a REL-ek működését. A tanulmány elsődleges célja az volt, hogy olyan nemzetközi példákat kutassak fel, amelyek összehasonlítási alapot képezhetnek a hazánkban működő, különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződéseknek. Ezt követően pedig konkrét Hajdú-Bihar megyében működő hálózatokat mutattam be, négy hálózatot sikerült azonosítanom. Végezetül pedig a REL tagok közötti kérdőíves felmérés eredményét taglaltam. Összegezve a válaszadók 80%-a hisz a REL-ek életképességében, gazdaságos működtetésében. A legtöbben az információs technológia fejlesztését jelölték meg, mint fejlesztendő működési terület. A gazdálkodók hajlandóak lennének a termékelőállítás gazdaságossága érdekében erősíteni a közvetlen értékesítést. A termelők 88%-a értékesít helyi, termelői piacokon. Ők alapvetően elégedettek a termelői piac működésével, emellett úgy vélik gazdasági szempontból kielégítő a termelői piacon történő árusítás.

• Zöld ellátásilánc- menedzsment és fenntartható teljesítmény: a zöld marketing szerepe a Jordán élelmiszeriparban

  30-50

  AL khatib Saleh

  Alzu'bi Rama

  Megtekintések száma:

  236

  A zöld és fenntartható működés fontossága az ellátási lánc, a teljesítmény és a marketing kutatásának előterében áll, ugyanakkor a korábbi tanulmányok csak szórványosan vizsgálták az ezek közötti kapcsolatokat. Kevés szakirodalom áll rendelkezésre, amely a zöld marketing moderáló szerepével foglalkozik a zöld ellátásilánc- menedzsment és a fenntartható teljesítmény kapcsolatára vonatkozóan. E kutatási hiányosság pótlása érdekében e tanulmány célja, hogy meghatározza a zöld ellátásilánc- menedzsment hatását a fenntartható teljesítményre, valamint a zöld marketing moderáló szerepét erre a kapcsolatra egy fejlődő gazdasági környezetben. A kutatási hipotéziseket 112 fős minta segítségével teszteltük. A feltételezett közvetlen és közvetett kapcsolatok értékelésére regresszióelemzést végeztünk. A kutatási eredmények a zöld ellátásilánc- menedzsment és a zöld marketing pozitív hatását mutatták az fenntartható teljesítményre. Ezen felül a zöld marketing moderáló szerepe a zöld ellátásilánc- menedzsment és a fenntartható teljesítmény közötti kapcsolatra részben alátámasztásra került. Összességében ezek az eredmények elméleti alapon támogatják ezen fogalmak közötti kölcsönhatások megértését, így a tanulmány hasznos lehet a zöld és fenntartható tevékenységekkel széles körben foglalkozó ellátási lánc- és marketingmenedzserek számára.

• Közönségkapcsolati lehetőségek az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában

  53-63

  Kujbusné Mecsei Éva

  Megtekintések száma:

  128

  A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára fontos feladatának tartja az iratok megőrzése mellett azok megismertetését is. Ennek érdekében több mint három évtizeddel ezelőtt olyan programokat indított el, amelyek lehetőséget adnak a régió történetét feldolgozó kutatók és kutatások, valamint a legfontosabb dokumentumok bemutatására. A rendszeres rendezvény sorozatok, a megjelentetett kiadványok ismertté tették a levéltár munkáját. Az iskolákkal, egyetemekkel, múzeumokkal, könyvtárakkal kialakított szakmai kapcsolatok mellett az intézmény igyekszik figyelemmel lenni napjaink iratképzőire, a helytörténet iránt érdeklődő szélesebb nagyközönségre is. Az információátadásban és -cserében napjainkban egyre nagyobb szerep jut a számítógépnek: a levéltár is több honlapot üzemeltet, fent van a közösségi oldalakon, a forrásokat adatbázisok segítségével teszi felhasználóbaráttá.