Keresés

Keresési eredmények

• Az önszervezés és a szervezeti eredményesség javításának kérdései vezetői körben

  78-89

  Csapai Erzsébet Gyopár

  Megtekintések száma:

  223

  A vezetői kiválóságot rendkívül nehéz mérni. Egyrészt azért, mert a szervezeti kiválósági mérőszámok inkább az eredményességet mérik, a „vezető értékét” kevésbé. A „vezető értékének” a mérésére az utóbbi évtizedekben rengeteg kísérletet tettek, melyek különböző oldalról közelítik meg a vezetői sikerességet. Eredeti kutatásunkkal egyrészt a nemzetközi gyakorlatot próbáltuk áttekinteni, másrészt egy helyzetfelmérést próbáltunk végezni a magyar vezetői körben azzal a céllal, hogy feltárjuk az értékteremtő folyamatokat és a mögöttük levő vezetői gondolkodást és -gyakorlatot. Jelen cikk az önszervezési megoldásokra fókuszál, valamint a szervezeti folyamatok eredményességének javítását célzó napi vezetői folyamatokra. A kérdőíves felmérés egyik célja az volt, hogy megismerjük a KKV szektorban a magyar vezetői gondolkodásmódot, az önszervezési munkamódszereket és időgazdálkodási magatartást, mindezeket az eredményességgel összefüggésben, és hogy ezen új információkkal gazdagítsuk a tudományos és piaci ismeretanyagot. A vizsgálatba 148 vezetőt sikerült bevonni, részben a nehéz elérhetőség, az alacsony válaszadási hajlandóság, részben pedig a kérdések bizalmi jellege és a kérdőív nagy terjedelme okán. A válaszok alapján az körvonalazódik, hogy a megkérdezett vezetők körében népszerűek az időbeosztáshoz alkalmazható applikációk, a feladatlista vezetése (feladatok priorizálása), ezzel összhangban esténként megtervezik a másnapi teendőket. A vállalati folyamatok kontrollja kapcsán kiemelkedő figyelmet kap a minőségbiztosítás, a vezetői döntéstámogatási rendszer, a munkatársakkal való kapcsolódás (pl.: munkaterület-bejárás és munkaindító napi megbeszélések). Az alapkutatásban 3 klasztert alakítottunk ki: „bizonytalan empatikus”, „tapasztalt stratégia” és „feltörekvő céltudatos”. Közülük utóbbi klaszter tagjai szerepeltek kiválón a napi munkagyakorlatuk, a napi szokásaik alapján. Az általuk vezetett szervezetek 86,36%-a nyereséges, és kiegyensúlyozottan növekszik (évente 5%-so növekedési ráta). Amennyiben a kiemelkedő szervezeti eredményesség mögött meghúzódó humán tényezőket keressük, a kiválóság összetevőit, vélhetően ez a klaszter kínálja a megoldásokat.

• „Maradj otthon” – Áttérés Home Office-ra az Észak-Alföld Régióban

  37-47

  Roland Filep

  Mária Ujhelyi

  Megtekintések száma:

  370

  A covid járványból eredő változások maguk után vonták a Home Office soha nem látott mértékben történő elterjedését. Tanulmányunkban a munkahelytől távoli munkavégzés előnyeinek és hátrányainak vizsgálatához egy olyan szervezet Észak-Alföldi Régióját választottunk, ahol fontosak a személyes tárgyalások, így a veszélyhelyzet előtt csak ritkán alkalmazták azt, a megváltozott körülmények miatt viszont tömegesen tértek át rá. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a szakirodalomban szereplő tényezők közül melyek gyakorolják a legnagyobb hatást a távoli munkavégzéshez kapcsolódó dolgozói elégedettségre és annak a járványhelyzet utáni megmaradásának igényére. Regresszió elemzés eredményei alapján megállapítottuk, hogy a dolgozók elégedettségére a távoli munkavégzésre való áttérés nagyobb vágya, a személyes kommunikációs csatornákat helyettesítő megoldásokban való jártasság és a munka-magánélet egyensúly érzékelt javulása pozitív, a bevezetéshez kapcsolódó bizonytalanság és stressz negatív hatást gyakorol. Későbbiekben is szívesen dolgoznának ebben a formában a dolgozók, ha már a bevezetéskor erőteljesebben jelentkezett a távoli munkavégzésre való áttérés vágya, az átállásból adódó félelem, a magasabb életkor és a vezetői visszajelzés hiánya viszont inkább visszaterelné őket a munkahelyre. Javaslatként fogalmaztuk meg azt, hogy a folyamat teljes szakaszában fontos a vezetői támogatás, amely meg kell, hogy nyilvánuljon a dolgozók döntési folyamatba történő bevonásában, a személyes kommunikációs csatorna megfelelő helyettesítésében és a gyakrabban történő visszajelzésben. A munka-magánélet egyensúly javításában a vezető az időmenedzsment oldaláról lehet a követőinek a segítségére a feladatok priorizálásával. A Home Officehoz kapcsolódó tapasztalatszerzési folyamatban ezek az intézkedések segíthetnek abban, hogy a távoli munkavégzésnek inkább az előnyeit tapasztalják a munkavállalók.

• Környezettudatos vállalatok együttműködésének koordinációs lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

  51-62

  Metszősy Gabriella

  Faludi Tamás

  Megtekintések száma:

  222

  A 21. században jelentős változások történtek az ellátási láncok menedzsmentjében. A megnövekedett tagszámmal működő láncok mára már inkább hálózatnak tekinti a szakirodalom. A tagok közötti együttműködés, a folyamatok összehangolása, koordinálása egyre nehezebbé vált. Ezen kívül az ellátási láncokkal szemben is egyre nagyobb elvárás a környezetkímélő rendszerek, technológiák, folyamatok alkalmazása. A környezetszennyezés növekvő szintje, a meg nem újuló erőforrások csökkenő szintje is jelzi az üzleti életben bekövetkező változásokat. A szervezetek és így az ellátási láncok, hálózatok célkitűzései között szerepel a környezetkímélő megoldások alkalmazása, ami azonban szintén megnehezíti a vállalatok működését és ezáltal hatással van a tagok közötti koordinációra is. Éppen ezért egy olyan megoldásra helyeztük a hangsúlyt, mely szakirodalmi adatok alapján hatékonyan segítheti az ellátási láncok koordinációját. A szerződések potenciálisan jó megoldások a tagok összehangolt működésére, ezért tanulmányunk fókuszát a szerződésekkel történő koordinációs lehetőségek adják olyan üzleti környezetben, ahol a környezettudatosság magas elvásárként jelenik meg. Így a tanulmányunk célja egy olyan szakértői csoport felállítása, akik magas szintű környezettudatossággal rendelkező cégek döntéshozói. Az általuk felállított preferenciák alapján és az AHP módszer segítségével szeretnénk egy döntéstámogató modellt kialakítani, mely segítene a környezettudatossággal rendelkező cégek esetében felmerülő jellemzők, elvárások, attitűdök figyelembe vételével, a partnerséget megfelelő szinten koordináló szerződést ajánlani.