Keresés
Keresési eredmények
-
A határok kérdése Közép-Európa és Kelet-Európa régióiban
11-17Megtekintések száma:130A geopolitikai helyzetben, különösképpen a Közép-Európai és Kelet-Európai régiókban lezajló változásának elemző folyamatában, kulcsfontosságú szerepe van az új határoknak, nem csak a határ megállapítása és a demarkáció szempontjából. Az új európai keleti határ felállítása és működése közvetlenül összefügg a konkrét geopolitikai helyzettel, amely még meg is határozza annak sajátosságát és paramétereit. Vitathatatlan, hogy a Közép- Európai és Kelet-Európai geopolitikai térségeknek új szerkezete alapvetően megváltoztatja viszonyát a területhez, régióhoz és határaihoz. Lényegében, az európai földrész új geopolitikai konfigurációja vezet a volt Közép- és Kelet-Európai régió fragmentációjához. A határ mindenek előtt fizikai fogalom, és a nemzeti területek határa. Érthető, hogy az adott esetben mi egy új határt elemezzük, amely alakulóban van, és amely nem egyezik meg Európa kulturális határaival, egy új határt, amely megítélésünk szerint nem egy egyszerű lineáris tér vagy térbeli korlát, amely mellesleg mostanáig elég élesen választja el adott esetben a Közép-Európa és Kelet-Európa régióit. Éppen a határok úgynevezett transzparentitásának vizsgálata lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak a szomszédos országok között lévő lineáris területként tanulmányozzuk az új határokat, hanem olyan rendszerként, amely figyelembe veszi a kulturális, világnézeti sajátosságokat, felhasználva ehhez civilizációs és vallási kritériumokat.
-
Az európai integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezésének változása a kelet-közép-európai régióban az 1980-as évek végétől napjainkig
70-81Megtekintések száma:1701990 után a kelet-közép-európai országok helyzete geopolitikai és geoökonómia szempontból megváltozott. A rendszerváltozásnak köszönhetően újra annak az Európának a részeivé váltak, melyből a második világháború után a Szovjetunió kiszakította őket. A térség államai a rendszerváltozás utáni első évtizedben az európai integráció felé fordultak. 2004-ben megvalósult az Európai Unió keleti bővítése Európa újraegyesítése. A tagság bő első évtizede után elmondható, hogy a kelet-közép európai országok gazdasági és számos egyéb szempontból profitáltak a tagságból. Érdekeiket EU tagként sokkal erőteljesebben tudják érvényesíteni, mint belépésük előtt. Azonban az integráció mélyítéséhez kapcsolódó hozzáállásuk átalakulóban van az elmúlt időszakban. Megfogalmazódott az igény arra, hogy véleményüket hangsúlyosabban képviseljék. Ennek következtében a gazdasági integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezése a korábbi korszakoknál jóval széleskörűbbé vált és esetenként jóval többet magában foglal, mint azt a hagyományos értelmezésből következne.
-
Közép-Európa fogalma a háború utáni szovjet tudományos diskurzusban
136-145Megtekintések száma:128A cikk a „Közép Európa” meghatározás alkalmazási körét és fokozatát tárja fel a háború utániszovjet tudományos értekezés szaknyelvi és fogalmi fejlődésében. Jóllehet nemzetközi vita folyik, amely lényegében megvizsgálja a fogalmat, annak használatának tanulmányozása különböző tudományos nyelveken segíthet a vita gyakorlat-orientáltabbá tételében. Jelen munka a korszak hiteles forrásainak áttekintésén alapul, mint például az enciklopédiák és az akadémiai szótárak, valamint neves szovjet tudósok publikációi azokban a tudományágokban, ahol a fogalom alkalmazása megtalálható (földrajz, történelem stb.). A külföldi kiadványok hatása és a „Közép - Európát” sematikus mentális szókapcsolatként alkalmazó tendencia a különböző jelenségek szempontjából kulcsfontosságú a szakszó fejlődésében. A cikk hozzájárul a régió lehatárolására irányuló kísérletekhez, a közös megértés bizonyításával és a körülötte, valamint a szovjet és a posztszovjet távlatok közötti folytonosság vizsgálatával.
-
A CANVAS üzleti modell alkalmazása egy inkubációs szervezet kialakításában az egyetemi szektorban
1-10Megtekintések száma:201Európában és a világon a felsőoktatási intézmények korábbi oktatói-kutatói küldetése megváltozott, feladatkörei bővültek, a vele szemben támasztott elvárások nőttek. Jelen kutatásban arra kerestük a választ, hogy nemzetközi benchmark tapasztalatokra alapozva milyen üzleti modellben tud és képes egy hazai felsőoktatási intézmény és stratégiai partnersz ervezetei piacorientált inkubációs tevékenységet végezni. A vizsgálatunk célja egy olyan működő modell felállítása volt, amely képes bemutatni a nemzetközileg versenyképessé válás feltételeit, indikátorait. Módszerként a Canvas üzleti modellt, mint keretrendszert használtuk, mely egy adott piaci szereplő üzleti logikáját, – értékteremtését, – funkcionális elemeit és az azok közötti kapcsolatot írja le.
