Keresés
Keresési eredmények
-
A megelőző pártfogás szerepe a bűnmegelőzésben
Megtekintések száma:222A magyar gyermekvédelmi rendszer részét képezik a közigazgatási eljárás során lefolytatott hatósági intézkedések. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe tartozó hatósági intézkedéseket oka és eszközrendszere szerint csoportosíthatjuk óvó-védő típusú és a gyermek családból történő kiemelését eredményező intézkedések szerint.
A megelőző pártfogás 2015. január 1. napjától hatályos, a hazai jogéletben büntetőjogi gyökerekkel rendelkező új jogintézmény, amely az 1430/2011. (XII.13.) Korm. határozat felhatalmazása alapján a gyermekvédelem rendszerében került elhelyezésre annak ellenére, hogy életre hívásának oka elsősorban a gyermek- és fiatalkorú bűnözés visszaszorítása és az elkövetők hatékony reintegrálása volt.
A közigazgatási hatósági eljárás a gyermekvédelmi jelzőrendszer bekapcsolódásával zajlik. A gyámhatóság a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak a szabálysértés elkövetéséről tájékoztató, a gyámhatóság felé tett jelzését követően megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése beszerzése céljából.
-
A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült felnőttek jövőkép vizsgálata
Megtekintések száma:462A gyermek a jövő kulcsa, így a gyermekvédelem alapvető társadalmi kérdés. Szakellátásban felnőni, majd onnan kilépve önálló életet kezdeni hatalmas előrelépés a fiatal felnőttek számára. Életkezdési esélyeik, a minimális állami dotációk és támogató kapcsolati hálók hiányában kezdetlegesek. Korunk hősei és valódi áldozatok, akik szakhatósági intézkedések csapdájában vergődve, származási rendszereiktől és természetes erőforrásaiktól leválasztva élték életük nagy részét. A hazai gyermekvédelmi szakellátás bármennyire is próbál közelíteni a családias jelleg felé, nem tud mindenre kész válaszokat adni. Hiányoznak olyan megoldási stratégiák, sémák, amelyek segítenék a fiatal felnőttek életboldogulását. A kikerülő fiatalok önhibájukból vagy önhibájukon kívüli okok miatt, de nehezen képesek kontroll alatt tartani saját életüket. Jóval nagyobb kihívások árán lesznek képesek jól funkcionáló család alapítására. Keveset tudunk az állami gondoskodásból kikerültek iskolai karrierjéről, családalapításáról, munkavállalásáról, illetve arról, hogy hogyan készítette fel őket a rendszer az önálló életre. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy ezt a problémakört megvilágítva, empirikus képet adjon a nagybetűs életkilátásokról a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülést követően. Mindezt szigorúan az ő tapasztalataik rendszerezése által tesszük egy 2021 november és 2022 január között végzett kutatás tükrében.
-
The importance of social rehabilitation as an effective tool for activation for the parent’s perspective
Megtekintések száma:52Ha olyan helyzet merül fel, amely veszélyezteti a gyermek megfelelő nevelését, és a szülők nem tudják, vagy nem képesek egyedül megoldani ezt a szituációt, a gyermek a szociális és gyermekjogi törvény szerint veszélyeztetett gyermeknek minősül.[1]
Nem könnyű meghatározni a kockázat mértékét, de ennél is nehezebb a kockázat mértékének figyelembe vételével kiválasztani a megfelelő szolgáltatást, és bevonni a szülőket. A szakember képes megértetni a családdal, hogy a problémát csak felelősséggel és a gyermek minőségi segítésével lehet megoldani. (Gjuričová, Š., Kubička, J., 2003).
Az elmúlt öt év alatt számos újfajta segítő szolgáltatást hoztak létre azzal a céllal, hogy a fent említett családok igényeihez igazodva támogatást nyújtsanak.[2] A szociális rehabilitáció példa egy olyan szolgáltatásra, amely hangsúlyozza a szülők és a gyermek közötti kötelék, és az általánosságban vett családi kötelék fontosságát.[3] A szociális rehabilitáció elfogadása nagyon nehéz a családoknak számára. A pszichológia is alátámasztja, hogy a családoknak nagyon összetett, feszültséggel terhes szituációkkal kell megbirkózniuk (Bob, P., Vymětal, J., 2005).
A dél-csehországi Strakonice-ben található Gyermekközpont 2006 óta nyújt szociális és jogi védelmet a gyermekeknek. A Gyermekközpont fő célja a családokkal való kölcsönös kommunikáció, együttműködés és racionális problémamegoldás. Mindez a család, vagy legalább egy családtag részvételével valósulhat meg.
A kölcsönös együttműködés, az empátia, a figyelem, a segítőkészség, a szimpátia és a türelem alapvető értékek a szociális munkában. Ahhoz, hogy hatékonyan lehessen megoldani egy problémát, fontos ismerni a család véleményét is a szolgáltatásról. A család véleménye több kérdést megvilágíthat.
A Gyermekközpont központi feladatának tekinti a családnak a szociális rehabilitációba való aktív bevonását. A központ igazgatója, Martin Karas a különböző problémák közül egyet emel ki: a segítő folyamatban résztvevő intézményektől a családok számára nyújtott nem megfelelő és nem szisztematikus támogatást. A nem megfelelő támogatás miatt nem kerülhetnek időben vissza a gyerekek a vérszerinti szüleikhez. A szerzők a tanulmányban olyan fontos kérdésre fókuszálnak, mint a család aktív részvétele a probléma megoldásban.
A tanulmány célja rámutatni arra, hogy a családdal való aktív együttműködés, főleg a család véleményének megismerése a kapcsolat minőségének fontos kritériuma. A szerzők a szociális rehabilitáció jelenlegi és korábbi résztvevőivel készült interjúk alapján fogalmazzák meg a következtetéseket. -
A rizikómagatartás mintázatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok körében
Megtekintések száma:316A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak feltárására irányuló kutatásunkat 2017-ben végeztük a telepszerű körülmények között, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban élő 14–25 év közötti fiatalokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kutatás célja a társadalmi periférián élő fiatalok droghasználati szokásainak és a rizikómagatartások feltárása volt.
Tanulmányunkban a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok drogfogyasztásának rizikótényezőire keresünk magyarázatokat. A drogfogyasztás hatásának vizsgálatához kifejtjük az anómia jellemzőit a célcsoportnál. A rendelkezésünkre álló adatokból választ keresünk a rezilienciára, illetve rávilágítunk a szerhasználat kialakulását befolyásoló védő- és kockázati faktorokra a célcsoportnál.
Eredményeink szerint a szakellátásban élő fiatalok körében összességében 26 százalék azok aránya, akik fogyasztottak már valamilyen drogot, vagy droghatású szert. Jelentős eltérés mutatkozik a drogfogyasztás tekintetében, ha azt a gondozási hely függvényében vizsgáljuk, hiszen míg a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek öt százaléka minősíthető kipróbálónak vagy fogyasztónak, addig a lakásotthonban élők harmada, a gyermekotthonban nevelkedők fele került ebbe a csoportba. A gyermekotthoni masszív fogyasztók aránya pontosan háromszorosa a lakásotthoniaknak.
A nevelőszülőknél élőkhöz képest a lakásotthoni gyerekek kétszer, a gyermekotthoniak háromszor akkora arányban szenvedtek el közepes súlyosságú élet-terheket, ugyanígy a legsúlyosabb terheket is nagyobb arányban viselik az intézményes ellátásban részesülők, mint a családban élők. A megkérdezettek a jellegzetes reziliens viselkedést kialakító környezeti – felnőttektől származó – támogatás és elismerés terén is eltérő jellemzőkkel bírnak. Negyedük-harmaduk érzi úgy, hogy támogatás szempontjából jobb volt a vérszerinti családi környezete, kétharmaduk szerint viszont a szakellátásos környezetben kapták meg a fokozottabb támogatást az őket körülvevő felnőttektől. Ez az eredmény arra utal, hogy amennyiben a gyermekvédelmi szakemberek képesek kompenzálni a család támogató szerepének hiányosságait, az protektív módon hat. -
A szociális munkások munkahelyi biztonságáról, a kockázatokról és a szakma identitáskríziséről
Megtekintések száma:1198Ezt az írást már évek óta igyekszem befejezni. Akkor kezdtem, amikor 2018 nyarán egy, a devizahitel nem fizetése miatt kilakoltatás előtt álló háromgyermekes családapa meggyilkolta egyik kollégánkat, az egyetlen embert, aki a kilátástalan helyzetben megpróbált tenni valamit érte. Kezdetben a szociális munkások munkahelyi biztonságáról, és annak erősítési lehetőségeiről akartam írni. Meghívtak egy szakértői bizottságba, amelynek az lenne a célja, hogy ajánlásokat dolgozzon ki e tárgyban. A szakértői vélemény írása közben, mint rendes szociális munkás, igyekeztem átgondolni, hogy milyen kockázatok fenyegetik kollégáinkat a mindennapi munkában. Ekkor viszont azt is át kellett gondolnom, hogy mit tehetünk, vagy egyáltalában ki és mit tehet e kockázatok orvoslásért vagy legalább kontroll alatt tartásáért. Arra is rájöttem, hogy mennyit ér egy intervenció, ami nem érinti a legsúlyosabb kockázatokat, csak ajánlásokat fogalmaz meg a kollégáknak, hogy mit tegyenek, ha például a gyermekétől megfosztott apa baltát lóbálva jelenik meg az irodában. Ráadásul az intervencióknak is van ára. Milyen is lehet az a szociális segítő munka, amiben nincsenek intim tanácsadó szobák, van viszont őrző-védő személyzet, pánikgomb, paprika spray, “hivatalos személy!” felirat, és így tovább. Továbbá részt vettem abban a szakértői csoportban, aminek első jelentése egy súlyos műhiba ügyről ugyanebben a számban jelenik meg. És ezután jött a koronavírus-járvány. Most pedig befejeztem a tanulmányt, ami tulajdonképpen a hivatásunk válságáról és a lehetséges teendőkről szól.