Search

Search Results

• The usefulness of the sources of formal and informal support in the context of the needs of families with children with disabilities

  Ondrej Botek

  Nadezda Kovalcikova

  Views:

  176

  Background: A child’s disability changes the family and has an impact on the quality of life of all its members. Consequently, the family’s needs change as well, especially when it comes to their need for support.

  Goal: The goal of this study was to map how families with children with disabilities perceive the usefulness of the sources of formal and informal support in the context of family needs, as very important feedback for social work and social policy as major actors in formal support.

  Methods: The study was conducted using a quantitative research strategy. The relevant data was acquired using two standardized questionnaires – The Family Support Scale (FSS) by authors Dunst, Jenkins and Trivette (1984) and The Family Needs Survey by authors Bailey and Simeonsson (1988). The sample of respondents was comprised of 493 parents of children with disabilities, out of which there was a much larger number of women – mothers (N= 427) than men – fathers (N= 66).

  Results: The results of the study suggest that for families with children with disabilities, the most dominant need is the support from their relatives, while they also feel an increased need for finances. In terms of the perception of the usefulness of sources, informal support was more dominant, and the support of a husband / wife / partner and close relatives was determined the most useful. The study proved the existence of various statistically significant links, such as the link between informal support in the form of parent groups, financial needs, and the need for support from the community.

  Conclusion: The study proved an important fact – that whichever kind of formal, but mainly informal support has a direct influence on the extent of the satisfaction of needs. The presence and usefulness of sources of support positively impacts the satisfaction of family needs.

• A szociális intézmények szolgáltatási/ellátási nehézségei, belső megoldási mechanizmusai és szükségletei – egy szakmatámogatási- és fejlesztési problématérkép alapvonalai

  Views:

  432

  The focus of the study is on the current difficulties and challenges that social care institutions face in their daily operations, how they can respond to them within their internal resources, mechanisms and capacities, and what concrete, tangible needs and demands emerge in terms of possible directions, forms and interventions for external professional support and development. The findings provide the basis for developing a map of general and specific problems. The empirical study for these analytical purposes is based on a database of online questionnaires completed by a group of experts in social care institutions in two counties (Győr-Moson-Sopron and Veszprém) in November and December 2022. 201 analysable personal questionnaires are included in the sample, representing 166 social care service sites in the study area. Three main problems stand out in terms of their importance among the factors analysed. The main problem of the social care system is the complex challenge of low wages. Administrative burdens rank second in the rating of operational difficulties, and the third key factor is the psycho-mental condition of the workforce.

• Válság – változás – válasz

  Views:

  65

  A LOSS nemzetközi kutatási együttműködés, amelyet 1993-ban bajor, olasz, finn, angol, amerikai, magyar egyetemek hoztak létre Münchenben. A kutatók évente-kétévente üléseznek felváltva a tagok valamelyikének országában, s előre kijelölt témát tárgyalnak meg (oktatásszervezés, projektek fenntarthatósága, migráció, függőségek stb.), a konferenciákkal elősegítve egymás empirikus vizsgálatait és egyetemi oktatói munkáját. A helyi szociális ellátórendszer (LOSS; Local Organisation of Social Services) többnyire a közösségi terekben fenntartott szociális ellátás szinonimájaként használatos fogalom, ebben a szektorban termelődnek újjá az egy-egy adott területen élő társadalom emberi erőforrásai. A LOSS a humánerőforrások termelésének és megóvásának szervezett intézményi és spontán társadalmi cselekvés elemeit − az oktatási, a képzési, a nevelési rendszerekkel kezdődően az egészségmegőrzés, az egészségügyi rendszereken át a közvetlen és közvetett szociális támogatási rendszerekig − magába foglalja, ezért az egyik legfontosabb társadalmi, gazdasági tényezőért felel: az emberért. A szociális ellátórendszer helyi szintjei különösen fontosak, mert az ember életútjában döntő első négy évben (családdal együtt) szinte kizárólag a helyi szociális ellátás intézményeivel, illetve a helyi társadalmi cselekvések hatásával találkozik. De szerencsés esetben egész gyermekkorát, döntően a LOSS rendszere determinálja (attól függően, milyen az intézményi penetráció). (Lásd a LOSS-modell ábráját.) A LOSS egy adott téregységben élő társadalmak tudásának újratermelését és közösségi oltalmának újra és újra felépülő rendszerét jelenti, amely nemzedékeken át, immunitást és rezisztenciát fejleszt az ott élő társadalmakban. Amennyiben a LOSS adekvátan működik, képessé teszi a helyi társadalmakat belső és külső krízisek elviselésére, átvészelésére, leküzdésére, végül a krízis pozitív oldalát megragadva a társadalom megújítására, azaz innovatív folyamatok beindítására is képes. Feltevésünk szerint azonban a LOSS hiánya vagy annak elégtelen működése nem védi meg a társadalmakat a válságoktól. A válságok ebben az esetben a helyi társadalmat, a közösséget szétzilálhatják, szélső esetben kivándorlását indíthatják meg (menekülés), vagy radikális társadalmi mozgalmak játékterévé tehetik (tiltakozás) (Hirchman alapján). Ellenben az erős LOSS a válságra hatékonyan tud válaszolni, illetve az erős LOSS eredményeként a társadalmak rezisztensebbek, gyorsabban reagálnak. Feltevésünk szerint az integrált társadalomban, amelyben az aktív korúak mind magasabb hányada beágyazott a munka világába (magas foglalkoztatás), és hatékonyan működik az oktatás és nevelés intézményrendszere (magas az iskolázottsági szint, alacsony az anómiaszint), képes arra, hogy válság esetén a szűkülő erőforrásokat beossza, új forrásokat feltárjon, a társadalom érték- és érdekrendszerét megóvja (Durcheim alapján). Az erős LOSS-t birtokló társadalom fenntartja a szolidaritást, megőrzi és gyarapítja a társadalom számára nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat, még akkor is, amikor azok pillanatnyilag nem kifizetődőek a helyi közösségben élő egyének számára. (A társadalom az egyének számára „meghitelezi” a hosszú távú befektetéseket – pl. oktatás –, amelyet a társadalom az új nemzedéktől visszakap – pl. adó. Az integrált társadalom nem csupán altruista, hanem inkább racionális, de még sem tisztán ésszerűség vezérli, miután morál, bizalom és fegyelem nélkül tartósan nem képes fennmaradni.) (Schumacher és Fukuyama nyomán.)