Search

Search Results

• A szociális munkás és a hatalom – válasz Krémer Balázs cikkére

  Sándor Meleg

  Views:

  281

  The article responds to Balázs Krémer's article "From the Social Worker of Power to the Power of Social Work - Discussion Paper on the Crisis of Social Work" and the related online professional debate. In my article, I summarize my views on the historical and social embeddedness of social work in Hungary, including the apparent contrast between social policy and person-oriented social work, the contrast between improvisational and standardized social work, the phenomenon of client management, and the empowerment to interpret the social profession.

• A hatalom szociális munkásától a szociális munka hatalma felé

  Balázs Krémer

  Views:

  922

  In this paper I review the power relations relevant to social work and social workers. At the birth of the profession, an enlightened absolutist political power structure created great freedom and creative opportunities for social workers to contribute to alleviating social crisis. Social work was willing and able to meet these needs. The above-mentioned power orientation created a particular professional manner of operation by applying improvised solutions, by „dispatching” of clients to other public services, by the brokering of information and resources. In this set-up, the importance of power of clients, especially over social workers were marginalised. All this has contributed to a serious crisis in the sphere of social work when political power has become more confrontational and has sought to resolve social issues by force.

• Szociális munka és hatalom. Széljegyzetek Krémer Balázs vitairatához

  Judit Kozma

  Views:

  221

  In this writing, I will add notes to Balázs Krémer's discussion paper. In his paper, my colleague linked the identity crisis of the social work profession to the relationship of the profession to power. I agree with the findings of the discussion paper. With my remarks, I try to broaden the perspective of the discussion of the issue with recalling historical and international experiences, and on the other hand, I support the findings of the study by highlighting other facets of these findings.

• Milyen változást hozott az esetmenedzserek színre lépése? – A hatalom, az empowerment és a szolgáltatások minőségének kérdése egy terepkutatás tapasztalatai alapján

  Edina Héderné Berta

  Views:

  373

  A tanulmány a szerző által 2016–2017-ben lefolytatott kutatás során nyert tapasztalatokon alapul. A vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a 2016-os jogszabályi változás eredményeként kialakuló esetmenedzseri rendszer működésének sajátosságait, a jogszabályváltozás közvetlenül érzékelhető következményeit. Az esetmenedzserek konfliktusos helyzete és szerepe mellett láthatóvá vált a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok magára maradottsága, az értük dolgozó szakemberek helyzetének tisztázatlansága. A tanulmány két esetismertetéssel illusztrálja a gyermekjóléti rendszer sérülékenységét, a kliensek és a szakemberek kiszolgáltatottságát, a beavatkozások esetlegességét.

  „A képessé tétel nem recept a társadalmi elnyomás és igazságtalanság, a hatalomnélküliség problémáira, de mint látásmód, eszköz és módszer lehetőséget biztosít önmagunkkal és másokkal egy demokratikusabb és bizalomteljesebb kapcsolat kialakítására, és mint ilyen, új utakat nyithat meg, új megoldások keresésére sarkallhat, miközben újra felfedezhetjük saját tudásunkat és közösségünk erejét, erőforrásait.” (Lakatos 2009)
  
  Tanulmányomban a 2016. januárban bevezetett gyermekvédelmi törvény módosítása eredményeként beléptetett esetmenedzserek szerepére, a gyermekjóléti szolgálatok munkájára irányuló kutatás részeredményeit ismertetem. A vizsgálatban azt kívántam feltárni, hogy az esetmenedzserek valóban segítik-e a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok szolgáltatásokhoz való hozzáférésének a hatékonyságát. Mindezek mellett – korábbi vizsgálataimhoz hasonlóan – újra arra irányítottam az adatfelvételt, hogy a szociális szakemberek (szociális munkások, szociálpedagógusok) milyen módszertani felkészültséggel végzik a munkájukat, döntéseik meghozatalában milyen szempontok érvényesülnek.
  
  Két esetleírás segítségével írok arról, hogy a szakemberek mennyire képesek a szociális munka egyik központi elvének tekintett empowerment céljához igazítani mindennapi tevékenységeiket: képesek-e a gyakran deprofesszionalizált keretek között a professzionális segítségnyújtásra, képesek-e a társadalmi távolságok csökkentésére, saját kognitív konstruktumaik felülírására? Mi a jellemző a gyermekjóléti szolgálatok munkájában: a bürokratikus, redukált tartalmú segítségnyújtás, mely kiszolgálja a fennálló hatalmi rendszert vagy a kliensek társadalmi integrációját támogató empatikus viszonyulás?

• Ha egy ló nem akarja húzni a szekeret

  Tímea Éva Kovács

  Views:

  46

  Recenzió
  Sebály Bernadett−Vojtonovszki Bálint A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma − A közösségszervezés alapjai c. könyvéről. Ford.: Nagy Nikoletta. Budapest, Napvilág Kiadó, 2016. c. könyvről