Keresés

Keresési eredmények

• A fiatalok szabadidő eltöltési szokásaihoz alkalmazkodó ifjúsági közösségi tér – a hang out másik oldala

  Csatári Emese

  Megtekintések száma:

  1850

  A hazai ifjúsággal foglalkozó kutatások alapján egy passzív, rekreatív, mediatizált, digitális közegben zajló, céltalan ́szabadidő-eltöltési szokásokkal rendelkező csoport képe tárul elénk. Sok fiatal tölti az idejét gyakorlatilag semmittevéssel mind hétköznap, mind hétvégén, és ez közéleti aktivitásukra is rányomja a bélyegét. Személyes tapasztalataink megerősítik, hogy a felnőttek által szabályozott terekben kevés időt töltenek, jobban kedvelik azokat a szabad idős tereket, ahol felügyelet nélkül tölthetik el idejüket. Felmerül a kérdés: létrehozhatunk-e olyan, a fiatalok által szívesen látogatott közösségi teret úgy, hogy közben biztonságos, tanulásra inspiráló, társadalmi részvételre ösztönző közeget teremtünk.

  A tanulmányban célom bemutatni a fiatalok szabad idős és közösségi tér használati szokásaihoz leginkább illő módszertant elérésükhöz, bevonásukhoz. Ehhez röviden ismertetem az ifjúsági munka és az ifjúsági részvétel fogalmát, bemutatok egy működő írországi példát, majd összefoglalom a hang out módszer lényegi elemeit, gyakorlati tapasztalataim és a szakirodalom segítségével megpróbálom alátámasztani az ajánlott megoldásokat.

• A szociálisan nem homogén szomszédsági környezetben élő gyerekek és fiatalok stigmatizációja: A szomszédsági mechanizmus elemzése és a szociális munka empowermentjének koncepciója

  Gulczynska Anita

  Megtekintések száma:

  91

  A kézirat a szomszédsági hatás koncepciójának mechanizmusát mutatja be, amely egy empirikusan megalapozott, hosszú távú, Łódź egyik hátrányos helyzetű lakókörnyezetében készített kvalitatív tanulmány. A kutatás elmélete beleilleszkedik abba a modellbe, amely a környezeti hatást a szomszédságbeli társadalmi folyamatok tekintetében magyarázza. Leginkább a szociális heterogenitás és az adott lakossági csoportok ebből következő stigmatizációja szempontjából kínál magyarázatot a környezeti hatásra. A stigmatizációs folyamat rekonstruálása és ennek a kiválasztott lakossági csoportokra – gyerekekre és fiatalokra − való hatása inspirált arra, hogy a társadalmilag nem homogén környezetben végzett szociális munka empowermentjéhez hozzájáruljak.

• Szakmai életutak az ifjúsági munkában: Révész Györgyné Bárdos Veronika és Révész György

  Tóbiás László

  Megtekintések száma:

  260

  A Révész házaspár a falusi iskolák szaktanári munkája mellett az iskola és a település sok más ügyében is szolgáló pedagógusházaspárok típusának talán egyik utolsó megtestesítője. 1972-tól 34 éven át tanítottak a Pest megyei Gomba Községben, iskolai innovációkat is megvalósítva. Révész György 1974-től 25 éven át vezette az 4092. Dózsa György Úttörőcsapatot, a csapatvezetőségnek mindmáig, 52 éve, tagja. Bárdos Veronika formális szerep nélkül alkotója a történetnek. Különleges, hogy a csapat úttörővezetői 1974 óta önkéntesek, többségükben középiskolásként, fiatal felnőttként csatlakoztak, ők az ifik, akik évtizedekkel idősebben is így nevezik önmagukat. Amióta ifik végzik az úttörővezetői munka nagyját, a pedagógusok is önkéntesek, vagy nem vesznek részt a csapatban. A sok ifi gyermek- és ifjúsági szervezetté tette az úttörőcsapatot, aminek ráadásul érdekképviseleti funkciója is van. Révész György tevékenysége a rendszerváltás után terjedt ki az Úttörőszövetség országos szintjére, a mozgalompedagógiára, majd a mozgalomtörténetre. Dokumentumok rendszerezésében, megőrzésük megszervezésében és a gombai csapatban, annak táboraiban ma is aktív.