Keresés

Keresési eredmények

• Hajléktalan helyzetű szülők és különélő kiskorú gyermekeik kapcsolattartása: Kapcsolattartó szobák a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeiben

  Beke Míra

  Doszlopné Simoncsics Fanni

  Fehér Boróka

  Martinez Bernadett

  Megtekintések száma:

  43

  A kutatás a hajléktalan élethelyzetű szülők és különélő kiskorú gyermekeik kapcsolattartási lehetőségeit és akadályait vizsgálja. Célja annak feltárása, hogy a hajléktalanság miként befolyásolja a szülő-gyermek kapcsolat fennmaradását, valamint milyen szerepet tölthetnek be a kapcsolattartó szobák e folyamat támogatásában. A kvalitatív kutatás a hajléktalan élethelyzetű szülőkkel és szakemberekkel készített félig strukturált interjúkra, valamint fókuszcsoportos beszélgetésre épül. Az eredmények azt mutatják, hogy a kapcsolattartást anyagi, logisztikai, érzelmi és intézményi nehézségek egyaránt korlátozzák. A biztonságos, privát találkozási tér fontos feltétel, de önmagában nem elegendő: a kapcsolat fenntartásához felkészítésre, szülői kompetenciákat támogató segítő munkára és a gyermekvédelmi, valamint hajléktalanellátó intézmények együttműködésére is szükség van.

• Lehetőségek és akadályok a nevelőszülők és pedagógusok közötti együttműködésben

  Kocsis Nóra

  Csók Cintia

  Megtekintések száma:

  584

  A szülői tevékenység a szülő és a gyermek közötti kölcsönös viszonyra utal, melyet a kutatások gyakran a gyermek iskolai előrehaladása szempontjából vizsgálnak. Jelen tanulmány a nevelőszülők és az iskola közötti együttműködés jellemzőit elemzi. Célunk a nevelőszülői bevonódás sajátos aspektusainak feltárása, valamint a pedagógusok és nevelőszülők közötti kapcsolatot támogató és akadályozó tényezők azonosítása. A kutatás újdonsága, hogy a nevelőszülők és a pedagógusok perspektívájából vizsgálja a kérdéskört Hajdú-Bihar vármegyében. Az alapvető kérdések a következők: (1) Hogyan jellemezhető a nevelőszülők és az iskola közötti kapcsolat? (2) Milyen formában valósul meg a kapcsolattartás és az együttműködés? (3) Milyen tényezők befolyásolják a partneri kapcsolatokat? Az adatfelvétel félig strukturált interjúk alapján zajlott, 15 nevelőszülő és 10 pedagógus részvételével. Az eredmények szerint a kapcsolattartás jellemzően személyes, és a pedagógusok empatikus, a speciális nevelési helyzeteket figyelembe vevő attitűdjei támogató tényezőként jelentkeztek. Mindazonáltal mindkét fél számos negatív tapasztalatról számolt be, ami arra utal, hogy az együttműködést különböző akadályok és tévhitek nehezítik. A kutatás arra is rávilágított, hogy a nevelési szereplők (pedagógusok, nevelőszülők) partneri szemlélete, illetve a gyermekvédelmi ismeretekre irányuló felkészítések elengedhetetlenek a hatékonyabb kooperáció kialakításához.

• A társas támogatórendszer jellemzői a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ által nyújtott szolgáltatások igénybe vevői körében

  Horváth Renáta

  Megtekintések száma:

  218

  A vizsgálatot a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ klienseivel végeztem el. Úgy gondoltam, hogy azok a családok, amelyek kapcsolatban állnak a szervezettel, kevesebb támogató kapcsolattal rendelkeznek, mint azok a családok, amelyek nem veszik igénybe a szolgáltatást. A tanulmány során a társas támogatórendszer jellemzőit mutatom be a szociális munka szempontjából, továbbá kitérek a szülő-gyermek közötti bizalmas kapcsolat fontosságára is. A kérdőív felvételekor öt névgenerátor-szituációt alkalmaztam. A módszer alkalmazása során kiderül, hogy bizonyos esetekben kik azok a személyek, akikre számíthatnak az emberek, vagy van-e egyáltalán olyan személy, akire tudnak támaszkodni. A kutatásom során két generációt vizsgáltam, szülőt, illetve gyereket. Elsősorban a gyermekek korát vettem figyelembe, 11 éves kortól 18 éves korig terjed a vizsgált populáció. Úgy vélem, hogy a szociális munka eszköztárát bővíteni lehetne a névgenerátor-módszer alkalmazásával.