Keresés

Keresési eredmények

• 7 év – A legfontosabb változás A BAGázs Közhasznú Egyesület közösségi munkájának hatása a bagi szegregátumban

  Aczél Zsófia

  Megtekintések száma:

  186

  A bagi szegregátumban a BAGázs Közhasznú Egyesület 7 éve folytat közösségi munkát. A tanulmány a közösségépítés folyamatának mérföldköveit és az eddigi munka hatását mutatja be. A hatásmérésben, A legfontosabb változás módszertanát követve, elsősorban az érintettek elbeszéléseire, én-történeteire épül az interpretáció, így a változástörténetek bemutatása is. A szakmai közlés célja mindezeken túl a settlement típusú szervezetek szakmai, módszertani támogatása, melynek keretében esetleg éppen ebben az írásban találnak majd válaszokat arra, hogy a közösségi munkának vajon milyen speciális nehézségei vagy éppen lehetőségei vannak egy szegregált telepen.

• Szakmai életutak az ifjúsági munkában: Révész Györgyné Bárdos Veronika és Révész György

  Tóbiás László

  Megtekintések száma:

  3

  A Révész házaspár a falusi iskolák szaktanári munkája mellett az iskola és a település sok más ügyében is szolgáló pedagógusházaspárok típusának talán egyik utolsó megtestesítője. 1972-tól 34 éven át tanítottak a Pest megyei Gomba Községben, iskolai innovációkat is megvalósítva. Révész György 1974-től 25 éven át vezette az 4092. Dózsa György Úttörőcsapatot, a csapatvezetőségnek mindmáig, 52 éve, tagja. Bárdos Veronika formális szerep nélkül alkotója a történetnek. Különleges, hogy a csapat úttörővezetői 1974 óta önkéntesek, többségükben középiskolásként, fiatal felnőttként csatlakoztak, ők az ifik, akik évtizedekkel idősebben is így nevezik önmagukat. Amióta ifik végzik az úttörővezetői munka nagyját, a pedagógusok is önkéntesek, vagy nem vesznek részt a csapatban. A sok ifi gyermek- és ifjúsági szervezetté tette az úttörőcsapatot, aminek ráadásul érdekképviseleti funkciója is van. Révész György tevékenysége a rendszerváltás után terjedt ki az Úttörőszövetség országos szintjére, a mozgalompedagógiára, majd a mozgalomtörténetre. Dokumentumok rendszerezésében, megőrzésük megszervezésében és a gombai csapatban, annak táboraiban ma is aktív.

• Mire jó egy szegénytelep a város közepén? - avagy tágabb kontextusok a segítő szemszögéből egy városi szegregátum kapcsán

  Mihály Bulcsú

  Megtekintések száma:

  360

  A cikk a „hírhedt” lakótelep a város központi részén való létét, a városi szociálpolitikában betöltött funkcióját vizsgálja a segítő terepen dolgozó civil szemszögéből. A gans-i funkcionális metódust, illetve az abból fakadó tágabb kontextust hívja magyarázatul, arra a tényre reflektálandó, hogy a szegregált telep szakmai felszámolására két éve még csak terv sincsen, habár a pénz rendelkezésre áll. Vizsgálja, hogy a Telep híre, stigmája hogyan hasznosul a karitatív akciók, művészeti alkotások, politikai szándékok mentén, ezt hogyan erősíti a COVID–19 okozta speciális helyzet.

• A szociális segítés szakmaiságának kiépülése brit és észak-amerikai közegben

  Kleisz Teréz

  Megtekintések száma:

  89

  A XX. században a szociokulturális filantróp önkéntességből több szakmai terület vált ki, s indult el a professzionalizáció útján. Ezek egyike a szociális munka. A szakmafejlődések útjai hasonlóságokat és különbözőségeket mutatnak aszerint, hogy milyen társadalmi kontextust vizsgálunk, mennyire polgárosultat, mennyire piacelvűt vagy mennyire állami túlsúlyút. A kibontakozó szakmák a már létező történeti professziókra tekintettek mintául, illetve kreatív válaszokat igyekeztek adni szűkebb-tágabb társadalmi környezetük kihívásaira, válságaira. A szociális segítés változatos formavilága plurális világszemléleti keretek mentén alakult ki, ma is eltérő irányzatokat, szakmai felfogásmódokat fed le. A szakma „egységének”, ill. a professzionalizáció mibenlétének kérdései vissza-visszatérően vitatottak. Gyakori a szakma válsághelyzetének felemlegetése a szakmai irodalomban. 2015-ben éppen centenáriuma van az amerikai Abraham Flexner által feltett kérdésnek: professzió-e a szociális munka? A reflexiót segítheti a történetiség kezdeteinek és a szakmai szempontoknak áttekintése, amely egy doktori dolgozat vonatkozó fejezeteinek sűrítménye. Az angolszász minták (elsősorban a brit, de az USA-beli szociális munka fejlődése is) igen jelentős hatást gyakoroltak mind a német, mind a magyarországi szakmafejlődésre.

• Pillanatképek a szociális munkások képzéséről a tanfolyamoktól a diplomát adó képzésekig

  Balogh Erzsébet

  Rusinné Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  129

  Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy bemutassuk a magyarországi szociálismunkás- képzés korábbi fejlődésének állomásait. Ugyanakkor a képzés fejlődésének felvázolásakor néhány helyen nem tekintünk el a szociálismunkás-szakma alakulásának bemutatásától sem, hiszen egyik nélkül nincs a másik sem, elég, ha csak a Hilscher Rezső vezette settlement mozgalomra gondolunk. A történeti bemutatást nem kezdjük a történelemben sokáig visszamenve, hanem törekedtünk egy olyan kezdeti időpontot választani kiindulásnak, mely meghatározó szerepet töltött be a szakma és a képzés alakulásában. Célunk annak feltérképezése, hogy akár egy új szociálismunkás-képzésfejlesztés kidolgozásával, hogyan tudnánk elősegíteni a szociális munkásoknak, a szociális szakma egyik fontos képviselőjének, a társadalomban állandóan jelen lévő problémákra való gyors, szakszerű reagálását. Azért tartjuk fontosnak a képzés történeti alakulásának megismerését, hogy azokból a megfelelő tanulságokat levonva – ez viszont már egy következő tanulmány témája − is elősegítsük a hatékony képzésfejlesztést. Jelen tanulmányunkban tehát csupán arra vállalkozunk, hogy bemutatjuk a felsőfokú képzéssé válásáig megtett út fontos eseményeit.