Keresés

Keresési eredmények

• Professzionalizáció és deprofesszionalizáció a szociális munkában: Az MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság 15. műhelyén elhangzott beszélgetés szerkesztett és bővített változata

  Bányai Emőke

  Fehér Boróka

  Tóbiás László

  Vályi Réka

  Megtekintések száma:

  56

  A szociális szakmák magyarországi kibontakozásának a kezdetén volt egy nagyon erős illúziónk, hogy az Európai Unió támogatásával kiépülő képzések és intézmények rendszerével együtt egyenes út vezet a professzionalizáció irányába. Nagyon hamar megjelentek azonban ellentétes tendenciák is. A fejlett országokban már korábban azonosítható volt a szakma válsága, folyamatos kiszorulása. Ebben a cikkben olyan történetek villannak fel, melyek már korábban is jelezték a professzionalizáció - deprofesszionalizáció dichotómia fogalomkészletével jól azonosítható folyamatokat, illetve azok egy-egy aspektusát.

• A szociális munka és a hatalom viszonya a professzionalizáció - deprofesszionalizáció tükrében

  Meleg Sándor

  Megtekintések száma:

  71

  A tanulmány a hazai szociális munka és a hatalom viszonyát vizsgálja a professzionalizáció és deprofesszionalizáció folyamatainak tükrében. A szerző különböző hatalomelméleti megközelítések áttekintésén keresztül rámutat arra, hogy a hatalom egyszerre képesség és társadalmi viszony, amely alapvetően meghatározza a szociális munka működését. A szociális munka hatalomhoz való viszonyát a kettős és hármas mandátum koncepcióján keresztül értelmezi, kiemelve az állami, kliens- és szakmai érdekek közötti egyensúly jelentőségét. A tanulmány bemutatja a hazai szociális munka intézményesülésének főbb lépéseit, valamint azokat a strukturális problémákat - így a túlzott szabályozottságot, az állami finanszírozástól való függést, a munkaerőhiányt és a szakmai autonómia korlátozottságát -, amelyek hozzájárulnak a deprofesszionalizáció folyamatához. A szerző kitér az empowerment visszaszorulására, a politikai részvétel hiányára, valamint a civil szféra eltérő szerepére is. A hazai folyamatokat tágabb nemzetközi és politikai kontextusba helyezi, különös tekintettel a neoliberális és illiberális tendenciák hatásaira, valamint a gondoskodáspolitika megjelenésére. A tanulmány zárásaként a szociális munka hatalmának visszaszerzésére tesz javaslatot, hangsúlyozva a szakmai tudás, etika és közösség szerepét, valamint a politikai értelemben vett aktív érdekérvényesítés szükségességét.

• Challenges, Opportunities and Resilience in Contemporary Practice

  Lorenz Walter

  Megtekintések száma:

  253

  This paper examines the evolution of social work as a profession within the context of changing socio-political landscapes. Through critical analysis of historical developments and contemporary challenges, it explores how neoliberal ideologies have fundamentally transformed the conceptualization of "the social" and consequently altered the practice and perception of social work. The research investigates the tension between technical-managerial approaches and relationship-based practices in social work, highlighting the profession's struggle to maintain its core values amid political and economic pressures. The paper argues for a re-politicization of social work practice as essential for its continued relevance and effectiveness, proposing a framework that reaffirms social work's commitment to fostering meaningful human connections and addressing structural inequalities. This analysis contributes to ongoing scholarly discourse on the future direction of social work in increasingly complex and polarized societies.

• A deprofesszionalizáció hazai és nemzetközi folyamatai

  Bányai Emőke

  Megtekintések száma:

  254

  A szociális szakmai képzések kialakulása hazánkban az 1980-as évek végére, a 90-es évek elejére tehető. A szakma fejlődésének lendületet adott, hogy a szociális jogokon alapuló szolgáltatások az EU csatlakozás előfeltételét jelentették, ami felgyorsította a törvényalkotási munkát ezen a területen. A fejlett országokban az 1970-es évektől az információs társadalom kialakulása, a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika, a menedzseri megközelítés átalakította a szociális szolgáltatásokat: már nem közvetlenül maguk biztosítják a szolgáltatásokat, hanem vásárolják ezeket a piacról, a közvetlen gondoskodást általában alacsonyabban képzett vagy éppen képzetlen munkavállalókra bízzák, ami a közös tudásalap létét erősen megkérdőjelezi. Hazánkban is jól felismerhetőek a deprofesszionalizáció egyes vonásai, ugyanakkor erős professzionalizáció zajlik egyes részterületeken, elsősorban a civil szférában.

• A kritikai pedagógia és a szociális munka kapcsolata: pedagógia a szociális munkában szakemberek nézőpontjain keresztül

  Kormos Janka

  Megtekintések száma:

  321

  Kutatási témám a kritikai pedagógia és a szociális munka elméleti összefüggéseinek vizsgálata, illetve a szociális munka és a pedagógia gyakorlati átfedéseinek megismerése szakemberek nézőpontjain, a két diszciplína fejlődéstörténetének összehasonlításán és esetelemzések másodelemzésén keresztül. Alapvetően arra vagyok kíváncsi, hogy a szociális munkások és pedagógusok vegyes csoportja miképpen vélekedik arról, hogy mennyiben hasonlít vagy különbözik a kritikai vagy alternatív pedagógiai felfogás a modern szociális munka elméletétől, illetve mennyire látnak a szociális segítés gyakorlatában pedagógiai helyzeteket, melyhez pedagógiai ismeretek lehetnek szükségesek. Véleményem szerint számos helyzet van, amivel egy szociális munkás pályája során találkozhat, és szüksége lehet pedagógiai, tanuláselméleti ismeretekre, módszerekre. Segítségére lehetnek neveléstudományi megközelítések, elképzelések az adott helyzetben. Felmerült bennem, hogy megvizsgáljam a szociális munka gyakorlatában esetlegesen megjelenő pedagógiai/tanulási folyamatot megjelenítő helyzeteket, illetve azt, hogy a szakemberek mennyire ítélik ezeket pedagógiai vonatkozásúnak, vagy mennyire határolják el attól, és miért? Kíváncsi vagyok, hogy a szociális szakemberek látnak-e ilyen helyzeteket, tudnak-e globálisan, a hagyományos oktatástól elvonatkoztatva, esetleg saját munkájukba integrálhatóan tekinteni a pedagógiai munkára.