Keresés

Keresési eredmények

• A befogadó otthonok szerepe és jellemzői a fővárosi gyermekvédelmi szakellátásban a 2014-től hatályos törvényi változások után

  Vígh Katalin

  Megtekintések száma:

  818

  A gyermekek intézményi elhelyezésének kiváltása napjaink egyik legsürgetőbb megoldásra váró feladata lett. A megvalósításhoz összeállított nemzetközi útmutatók a nagy intézmények fokozatos leépítésével párhuzamosan a közösségi és a családi alapú ellátások kiterjesztését szorgalmazzák. A folyamat részben hazánkat is elérte. A magyar törvénykezés azonban az intézményi elhelyezés kiváltásaként kevés kivételtől eltekintve kizárólag a családias alapú, azaz a befogadó szülői – nevelőszülő, helyettes szülő – elhelyezést kínálja fel lehetőségként. A gyermekvédelmi szakellátás meghatározó állomásai a befogadó otthonok. A törvényi változásokat látva felkeltette érdeklődésemet, hogy a gyermekvédelem intézménytelenítésének folyamatában a befogadó otthonok funkciói, szerepe, összetétele hogyan változik majd. Az alábbi tanulmányban a fővárosi szakellátás befogadó otthonait vizsgálom, statisztikai adatok és interjúk segítségével keresek választ a témával kapcsolatos kérdéseimre. Kulcsszavak: gyermekvédelem, befogadó otthon, intézménytelenítés, családi alapú ellátás, nevelőszülő, intézményi elhelyezés, szakellátás

• Lehetőségek és akadályok a nevelőszülők és pedagógusok közötti együttműködésben

  Kocsis Nóra

  Csók Cintia

  Megtekintések száma:

  497

  A szülői tevékenység a szülő és a gyermek közötti kölcsönös viszonyra utal, melyet a kutatások gyakran a gyermek iskolai előrehaladása szempontjából vizsgálnak. Jelen tanulmány a nevelőszülők és az iskola közötti együttműködés jellemzőit elemzi. Célunk a nevelőszülői bevonódás sajátos aspektusainak feltárása, valamint a pedagógusok és nevelőszülők közötti kapcsolatot támogató és akadályozó tényezők azonosítása. A kutatás újdonsága, hogy a nevelőszülők és a pedagógusok perspektívájából vizsgálja a kérdéskört Hajdú-Bihar vármegyében. Az alapvető kérdések a következők: (1) Hogyan jellemezhető a nevelőszülők és az iskola közötti kapcsolat? (2) Milyen formában valósul meg a kapcsolattartás és az együttműködés? (3) Milyen tényezők befolyásolják a partneri kapcsolatokat? Az adatfelvétel félig strukturált interjúk alapján zajlott, 15 nevelőszülő és 10 pedagógus részvételével. Az eredmények szerint a kapcsolattartás jellemzően személyes, és a pedagógusok empatikus, a speciális nevelési helyzeteket figyelembe vevő attitűdjei támogató tényezőként jelentkeztek. Mindazonáltal mindkét fél számos negatív tapasztalatról számolt be, ami arra utal, hogy az együttműködést különböző akadályok és tévhitek nehezítik. A kutatás arra is rávilágított, hogy a nevelési szereplők (pedagógusok, nevelőszülők) partneri szemlélete, illetve a gyermekvédelmi ismeretekre irányuló felkészítések elengedhetetlenek a hatékonyabb kooperáció kialakításához.