Keresés

Keresési eredmények

• Együttműködési kapcsolatok és hálózati struktúrák a győri várostérség szociális intézményrendszerében

  Csizmadia Zoltán

  Megtekintések száma:

  224

  A felmérés alapvető célja a győri várostérség tágabb vonzáskörzetében tevékenykedő szociális feladatokat ellátó intézmények belső, egymás közti, és kifelé, más intézményi mezők irányába mutató együttműködési kapcsolatainak empirikusan megalapozott, kapcsolathálózati elemzési módszerekre épülő leíró jellegű elemzése. A kutatás során válaszokat kerestünk arra, hogy milyen összetételű szervezeti környezetbe ágyazódnak be a szociális intézmények, egyáltalán milyen az együttműködések jellege, típusa, gyakorisága és minősége a szociális intézményrendszeren belül. Milyen tényezők akadályozzák az együttműködéseket ebben a speciális szervezeti miliőben? Mely szervezetek tekinthetőek a rendszer/hálózat központi szereplőinek, kulcspontjainak? Valamint milyen fajsúlya van Győrnek mint regionális centrumnak a vizsgált nagyvárosi térségben, és meddig terjed a vonzásköri hatása? A kutatás során az összes kapcsolathálózati indikátor azt erősítette meg, hogy egy fajsúlyos, központi funkciójú intézményi mag köré épül a szociális hálózat. A hálózat központi szereplői a nagyobb méretű, összetett funkciójú nagyvárosi és a térségi egyesített szociális intézmények. Az is bizonyítást nyert, hogy a központi mag tagjain kívül a szociális szervezetek többségének kevés a kapcsolata egymással, alacsony a hálózat sűrűsége, magas a centralizációs értéke, a térbeli távolság alapvetően lecsökkenti a kapcsolatok valószínűségét, és kicsi a térségen túlmutató regionális és országos kapcsolatok kialakulásának a valószínűsége.

• Hajléktalan helyzetű szülők és különélő kiskorú gyermekeik kapcsolattartása: Kapcsolattartó szobák a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeiben

  Beke Míra

  Doszlopné Simoncsics Fanni

  Fehér Boróka

  Martinez Bernadett

  Megtekintések száma:

  43

  A kutatás a hajléktalan élethelyzetű szülők és különélő kiskorú gyermekeik kapcsolattartási lehetőségeit és akadályait vizsgálja. Célja annak feltárása, hogy a hajléktalanság miként befolyásolja a szülő-gyermek kapcsolat fennmaradását, valamint milyen szerepet tölthetnek be a kapcsolattartó szobák e folyamat támogatásában. A kvalitatív kutatás a hajléktalan élethelyzetű szülőkkel és szakemberekkel készített félig strukturált interjúkra, valamint fókuszcsoportos beszélgetésre épül. Az eredmények azt mutatják, hogy a kapcsolattartást anyagi, logisztikai, érzelmi és intézményi nehézségek egyaránt korlátozzák. A biztonságos, privát találkozási tér fontos feltétel, de önmagában nem elegendő: a kapcsolat fenntartásához felkészítésre, szülői kompetenciákat támogató segítő munkára és a gyermekvédelmi, valamint hajléktalanellátó intézmények együttműködésére is szükség van.

• Egy beköltözés története: Az Utcáról Lakásba! Egyesület Elsőként Lakhatást szemléletű programjának bemutatása egy esettanulmányon keresztül

  Váradi Eszter

  Megtekintések száma:

  39

  Az esettanulmány azt mutatja be, hogyan válik lehetővé hajléktalanságban élő személyek lakhatásba kerülése az Utcáról Lakásba Egyesület Elsőként Lakhatást szemléletű programján keresztül. Az elemzés középpontjában a program módszertani leírása áll egy ügyfélút keretében: az utcai gondozószolgálatokkal való együttműködés, a kiválasztási folyamat, a beköltözésre való felkészülés, valamint a beköltözést megelőző és az azt követő szakmai munka gyakorlati tapasztalatai. Az elemzés rámutat arra, hogy egy-egy ügyfél beköltözése nem izolált esemény és nem végpont, hanem több intézményi szereplő együttműködésének eredménye a forrás- és kapacitáshiányos szociális ellátórendszer keretei által meghatározott térben. A program működése jól láthatóvá teszi, hogy míg az Elsőként Lakhatás szemlélet szilárd szakmai alapot képez, hazai adaptációjában az erőforrások szűkössége implicit szelekciós mechanizmusok érvényesülését kényszeríti ki. Ezért a lakhatás alapjogként való érvényesüléséhez a modellprogram felskálázására, állami és önkormányzati felelősségvállalásra, valamint a szolgáltatási háló fejlesztésére és bővítésére van szükség.