Keresés

Keresési eredmények

• Az emberi méltóságtól való megfosztottság megélése egy szociális intézményben

  Horváth Csenge

  Megtekintések száma:

  214

  Az esettanulmány egy hajléktalan személyek átmeneti szállása igénybe vevőjének intézményi tapasztalatait járja körül. A tanulmány az ügyfelek saját méltóságukkal kapcsolatos megélésének fókuszával született. Egy perspektívát kíván nyújtani arról, min érdemes gondolkodni, ha a szociális munka válságára gondolunk vagy milyen irányok láthatóak, amin elindulhatunk egy szakmai értékek alapján működő szociális munka felé. A szociális munka alapvető célja az emberi méltóság védelme elsősorban olyan egyének, csoportok és közösségek tekintetében, akiknek alacsony vagy kifejezetten kirekesztett társadalmi státusza miatt nagy a kockázata annak, hogy az sérül vagy elveszik. Ezzel az írással azt szeretném megmutatni, hogy hogyan és milyen könnyen válhatnak szolgáltatások, intézmények, szakemberek maguk is a méltóságtól való megfosztásban partnerek, annak ellenére, hogy funkciójuk szerint pont annak megvédését kéne kieszközölniük.

• Az empowerment, mint indikátor

  Héderné Berta Edina

  Kormányos Klaudia

  Megtekintések száma:

  316

  A szociális munka eredményességének meghatározása és beazonosítása komoly kihívások elé állítja a kutatókat és a szakma gyakorlóit egyaránt. A minőségbiztosítás, a képzési elvárások és a tudományos igényesség okán folyamatosan keressük az eredmények meghatározásának lehetőségeit, a szociális munka szükségességének láthatóvá tételét. Értelmezésünkben a segítő kapcsolatban megvalósuló empowerment a segítségnyújtás célja és a kapcsolat eredményességét megmutató indikátor is lehet.  A segítő folyamat multifaktoriális természete okán nem könnyű beazonosítani, hogy a közös munkában melyik ágens révén jutott el az egyén abba az állapotba, hogy képes legyen irányítani saját életét, befolyásolni tudja környezetét. Tanulmányunkban megvizsgáljuk az empowerment morfoszemantikai jelentését, feltárjuk az elemzés során körvonalazódó tartalmi ellentmondást. Ezt követően a segítő kapcsolat szervezeti környezetére irányítjuk a figyelmet: megnézzük, hogy mely szervezeti, működési sajátosság hogyan befolyásolhatja empowerment megvalósulását.

• A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült felnőttek jövőkép vizsgálata

  Haász Sándor

  Viczina Andrea

  Megtekintések száma:

  1101

  A gyermek a jövő kulcsa, így a gyermekvédelem alapvető társadalmi kérdés. Szakellátásban felnőni, majd onnan kilépve önálló életet kezdeni hatalmas előrelépés a fiatal felnőttek számára. Életkezdési esélyeik, a minimális állami dotációk és támogató kapcsolati hálók hiányában kezdetlegesek. Korunk hősei és valódi áldozatok, akik szakhatósági intézkedések csapdájában vergődve, származási rendszereiktől és természetes erőforrásaiktól leválasztva élték életük nagy részét. A hazai gyermekvédelmi szakellátás bármennyire is próbál közelíteni a családias jelleg felé, nem tud mindenre kész válaszokat adni. Hiányoznak olyan megoldási stratégiák, sémák, amelyek segítenék a fiatal felnőttek életboldogulását. A kikerülő fiatalok önhibájukból vagy önhibájukon kívüli okok miatt, de nehezen képesek kontroll alatt tartani saját életüket. Jóval nagyobb kihívások árán lesznek képesek jól funkcionáló család alapítására. Keveset tudunk az állami gondoskodásból kikerültek iskolai karrierjéről, családalapításáról, munkavállalásáról, illetve arról, hogy hogyan készítette fel őket a rendszer az önálló életre. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy ezt a problémakört megvilágítva, empirikus képet adjon a nagybetűs életkilátásokról a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülést követően. Mindezt szigorúan az ő tapasztalataik rendszerezése által tesszük egy 2021 november és 2022 január között végzett kutatás tükrében.

• A szociális munkások munkahelyi biztonságáról, a kockázatokról és a szakma identitáskríziséről

  Kozma Judit

  Megtekintések száma:

  1630

  Ezt az írást már évek óta igyekszem befejezni. Akkor kezdtem, amikor 2018 nyarán egy, a devizahitel nem fizetése miatt kilakoltatás előtt álló háromgyermekes családapa meggyilkolta egyik kollégánkat, az egyetlen embert, aki a kilátástalan helyzetben megpróbált tenni valamit érte. Kezdetben a szociális munkások munkahelyi biztonságáról, és annak erősítési lehetőségeiről akartam írni. Meghívtak egy szakértői bizottságba, amelynek az lenne a célja, hogy ajánlásokat dolgozzon ki e tárgyban. A szakértői vélemény írása közben, mint rendes szociális munkás, igyekeztem átgondolni, hogy milyen kockázatok fenyegetik kollégáinkat a mindennapi munkában. Ekkor viszont azt is át kellett gondolnom, hogy mit tehetünk, vagy egyáltalában ki és mit tehet e kockázatok orvoslásért vagy legalább kontroll alatt tartásáért. Arra is rájöttem, hogy mennyit ér egy intervenció, ami nem érinti a legsúlyosabb kockázatokat, csak ajánlásokat fogalmaz meg a kollégáknak, hogy mit tegyenek, ha például a gyermekétől megfosztott apa baltát lóbálva jelenik meg az irodában. Ráadásul az intervencióknak is van ára. Milyen is lehet az a szociális segítő munka, amiben nincsenek intim tanácsadó szobák, van viszont őrző-védő személyzet, pánikgomb, paprika spray, “hivatalos személy!” felirat, és így tovább. Továbbá részt vettem abban a szakértői csoportban, aminek első jelentése egy súlyos műhiba ügyről ugyanebben a számban jelenik meg. És ezután jött a koronavírus-járvány. Most pedig befejeztem a tanulmányt, ami tulajdonképpen a hivatásunk válságáról és a lehetséges teendőkről szól.