Keresés

Keresési eredmények

• Az egyházi térnyerés dilemmái a szociális ágazatban

  Meleg Sándor

  Megtekintések száma:

  902

  A közszolgáltatói szektorban zajló egyházi térnyerés az elmúlt tíz évben különösen felerősödött. A fenntartói szerkezetváltás számos problémát és dilemmát vet fel, melyekről szakmai keretek között (nyíltan) ritkán esik szó. Az egyházak térhódítása nem organikusan jött létre, hanem kormányzati intézkedések következménye. Ebben első sorban ideológiai, nem pedig szakmai tényezők játszanak szerepet, ez több területen megkérdőjelezhető szakmai irányba viszik el az ellátórendszert. A tanulmány a szociális ellátórendszer kialakulásának történelmi hátteréről, a hazai ellátórendszer finanszírozásának fenntartó típusától függő eltéréséről, a szolgáltatási szektor egyházaknak kedvező átalakításáról és az egyházi fenntartás szakmai és etikai dilemmáiról szól.

• Kutatások a hazai szociális munka problématerületein

  Haász Sándor

  Megtekintések száma:

  174

  Recenzió
  B. Erdős Márta (főszerk.); Talyigás Katalin (főszerk.); Budai István (szerk.); Fábián Gergely (szerk.); Hegyesi Gábor (szerk.); Héderné Berta Edina (szerk.); Kozma Judit (szerk.); Szöllősi Gábor (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata. 7. kötet: Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában II. Budapest, Magyarország: MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság (2021), 397 p. ISBN 978-963-8302-55-7

• Elmélet – kutatás – gyakorlat

  Darvas Ágnes

  Megtekintések száma:

  141

  Recenzió – Fábián, Gergely (szerk.); Hegyesi, Gábor (szerk.); Budai, István (szerk.); Héderné, Berta Edina (szerk.); Kozma, Judit (szerk.); Szöllősi, Gábor (szerk.); Talyigás, Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata. 7. kötet: Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában. Budapest, Magyarország: MTA Szociológiai Bizottsága Szociális Munka Albizottság (2020), 539 p. ISBN: 9789638302557

• Lakóhelyi szegregáció és a gettósodás jellemzői Észak-Magyarország egykori szocialista iparvárosaiban

  Halász Levente

  Megtekintések száma:

  903

  Az etnikai és szociális színezetű szegregáció térbeli megjelenési helyei, a városi és falusi gettók a rendszerváltozás óta integráns részei Észak-Magyarország társadalmi valóságának. Számos tényező együttes hatása következményeként alakult ki az országos szinten példátlanul mély és komplex szociális válság. Az elmúlt évtizedek terület- és településfejlesztési beavatkozásainak köszönhetően – a felhasznált támogatásokhoz képest – azonban elenyésző volumenű az a javulás, amelyet az itt élő cigány és nyomorban élő lakosság életkörülményei tekintetében tapasztalható. Város- és városrész-rehabilitációs és -rekonstrukciós projektek tucatjait végezték annak érdekében, hogy a mélyszegénységgel megbélyegzett gettók társadalmi problémái mérséklődjenek. Első ránézésre – persze – látványosnak tűnnek az eredmények. Ezek viszont látszatmegoldások, ugyanis a lakóhelyi szegregáció súlyossága keveset változott három évtized alatt. Ehelyett átalakult mintázata. Számos városközponti elhelyezkedésű nyomortelepet számoltak fel, így gyakorlatilag kisöpörték és folyamatosan kisöprik az urbánus környezetből a szegénységet, a nyomort. Az emberek – jobb híján – városkörnyéki nyomortelepekre költöznek (pl. Lyukóbánya, Lyukóvölgy), vagy a nehezen megközelíthető térségbeli aprófalvak szolgálnak számukra végállomásként. Roncstársadalmak jönnek létre. Bizonyítva azt, hogy nem egy, hanem több párhuzamos társadalmi valóság létezik Magyarországon. Létezik egy Másik Magyarország is!?

• A szociális szakma és a társadalmi környezet − gondolatok egy vita kapcsán

  Kormányos Klaudia

  Megtekintések száma:

  256

  Írásom célkitűzése az Esély című folyóirat 2014/3. számában a szociális szakma és a társadalmi környezet témában megjelent írásokra való reflektálás, aktuális vajdasági események és a szakmában eltöltött több mint két évtizedes tapasztalatok alapján. Bár Szerbia és Magyarország szociális védelmi rendszere különböző, a szakma képviselői ugyanazon problémákkal és nehézségekkel találják magukat szemben mindkét országban. A cikk központi témája a morális válság jelenléte a szakmában, a szociális munkások énképe, valamint a szociális munka színvonala és presztízse. Hogy valóban van-e válság a szociális munkában vagy sem, az vitatható. Az azonban biztos, hogy probléma van a szociális munka kialakult gyakorlatával. Véleményem szerint paradigmaváltás van folyamatban a szociális munkában, az ügyfélközpontúságról lassan áttérünk az adminisztrációközpontúságra. Egyre kevesebb időt szentelünk az ügyfélnek, egyre kevesebb az esetmegbeszélés és a segítő beszélgetés, a konzultáció, egyre kevesebb idő jut a szakma valódi értékeinek megvalósítására. Munkámban ennek okaira keresem a választ.

  ---