Том 7 № 1 (2024): Professor Simha Arom's Article on the Aksak Текущий выпуск
E számunk különlenyomatként közli Simha Arom, az afrikai zene kiváló kutatójának és a világ egyik legelismertebb etnomuzikológusának az aksakról szóló szintetizáló és értelmező írásának angol fordítását. Simha Arom munkássága alapvető jelentőségű az etnomuzikológia területén, és az aksakok kutatásában írt cikke eddig csak francia nyelven volt elérhető. A cikk mostani, angol nyelvű megjelenése hatalmas lehetőséget biztosít a szélesebb olvasóközönség számára, hogy mélyebb betekintést nyerjenek e különleges zenei forma világába.
Köszönjük a szerzőnek és a Cahiers de l'ethnomusicologie szerkesztőjének, Laurent Aubert-nek, akik engedélyüket és együttműködésüket adták, hogy a cikk folyóiratunkban angol nyelven is megjelenhet.
This issue publishes, as a separate print, the English translation of Simha Arom's synthesizing and interpretative writing on aksak. Simha Arom is an excellent researcher of African music and one of the world's most renowned ethnomusicologists. His work is of fundamental importance in the field of ethnomusicology, and his article on aksak research has so far only been available in French. The current English publication of the article provides a tremendous opportunity for a wider audience to gain deeper insights into this unique musical form.
We thank the author and the editor of Cahiers de l'ethnomusicologie, Laurent Aubert, for their permission and cooperation in allowing the article to be published in English in our journal.
issue.tableOfContents674f4382d0d65
Cikkek
-
Aksak – Principles And Typology
2-52.Views:10A török “aksak” kifejezés, amely az oszmán zeneelméletben gyökerezik, “sántát”, “botladozót” vagy “bicegőt” jelent. Más szóval, szabálytalannak tekintik. Ez egy olyan ritmusrendszert jelöl, amelyben a darabok vagy szekvenciák általában élénk tempóban zajlanak, és egy modul folyamatos ismétlésén alapulnak. Ez a modul a bináris és ternáris mennyiségeken alapuló csoportosítások (pl. 2+3, 2+2+3) egymás mellé helyezéséből ered, és amelynek összesített száma leggyakrabban páratlan szám. A szerző az aksak jelenséget kettős, strukturális és kulturális szempontból vizsgálja. Különösen az alábbiakra összpontosít: az aksak mint ritmikus forma meghatározása; a tempó tényező meghatározó szerepének kiemelése az aszimmetrikus jelleg érzékelésében; egy tipológia javaslata; és végül, az autentikus aksak sajátosságai alapján – azaz azok, amelyek prímszámokon alapulnak – annak az elképzelésnek az előterjesztése, hogy a nyugati zene “mértéke” nem rendelkezik önálló léttel, és valójában a ritmikus artikuláció első szintjét képezi.
The Turkish term aksak, borrowed from the Ottoman musical theory, means “lame,” “stumbling,” or “limping." In other words, it is considered irregular. It designates a rhythmic system within which pieces or sequences, generally taking place in a lively tempo, are based on the uninterrupted reiteration of a module resulting from the juxtaposition of groupings based on binary and ternary quantities (e.g., 2+3, 2+2+3) and whose overall number is most often an odd number. The author considers the aksak phenomenon in its double, structural, and cultural aspects. It focuses in particular on the following: defining the aksak as a rhythmic form; highlighting the determining role played by the tempo factor in the perception of its asymmetrical character; proposing a typology; and finally, based on the characteristics specific to authentic aksak – that is to say, those based on prime numbers – putting forward the idea that the “measure” of Western music has no autonomous existence and constitutes, in fact, a first level of rhythmic articulation.