Suchen

Ergebnis der Suche

• ADALÉKOK A BALKÁNI NÉPZENE RITMIKAI ASZIMMETRIÁINAK, TÖBBÉRTELMŰSÉGEINEK EREDETKUTATÁSÁHOZ

  2-26

  Anna Mária Bólya

  Views:

  39

  A tanulmány a balkáni népzene és lánctánc aszimmetrikus ritmikai jellemzőit vizsgálja, különös tekintettel a ritmikai kétértelműségekre, a zene és tánc időbeli struktúráira, valamint ezek művészi jelentőségére. Bartók Béla zenéjére, a nyugati modern művészet ritmikai újításaira és az ókori hellén choreia példáira támaszkodva a cikk egy új, integratív értelmezési keretet javasol a balkáni népzene ritmikai összetettségének elemzésére. A kutatás hangsúlyozza, hogy a ritmus nem csupán zenei jelenség, hanem mozgásban és közösségi élményben gyökerező folyamat, amely társadalmi és kulturális kontextusban értelmezendő. Ez a megközelítés hozzájárul a ritmus esztétikai jelentőségének mélyebb megértéséhez.

  The study examines the asymmetric rhythmic characteristics of Balkan folk music and chain dance, with particular attention to rhythmic ambiguity, the temporal structures of music and dance, and their artistic significance. Drawing on the music of Béla Bartók, the rhythmic innovations of Western modern art, and examples from ancient Hellenic choreia, the article proposes a new integrative interpretive framework for analyzing the rhythmic complexity of Balkan folk traditions. The research emphasizes that rhythm is not merely a musical phenomenon, but a process rooted in movement and communal experience, to be understood within its social and cultural context. This approach contributes to a deeper understanding of the aesthetic significance of rhythm.

• Aksak – Principles And Typology

  2-52.

  Arom Simha

  Views:

  154

  A török “aksak” kifejezés, amely az oszmán zeneelméletben gyökerezik, “sántát”, “botladozót” vagy “bicegőt” jelent. Más szóval, szabálytalannak tekintik. Ez egy olyan ritmusrendszert jelöl, amelyben a darabok vagy szekvenciák általában élénk tempóban zajlanak, és egy modul folyamatos ismétlésén alapulnak. Ez a modul a bináris és ternáris mennyiségeken alapuló csoportosítások (pl. 2+3, 2+2+3) egymás mellé helyezéséből ered, és amelynek összesített száma leggyakrabban páratlan szám. A szerző az aksak jelenséget kettős, strukturális és kulturális szempontból vizsgálja. Különösen az alábbiakra összpontosít: az aksak mint ritmikus forma meghatározása; a tempó tényező meghatározó szerepének kiemelése az aszimmetrikus jelleg érzékelésében; egy tipológia javaslata; és végül, az autentikus aksak sajátosságai alapján – azaz azok, amelyek prímszámokon alapulnak – annak az elképzelésnek az előterjesztése, hogy a nyugati zene “mértéke” nem rendelkezik önálló léttel, és valójában a ritmikus artikuláció első szintjét képezi.

  The Turkish term aksak, borrowed from the Ottoman musical theory, means “lame,” “stumbling,” or “limping." In other words, it is considered irregular. It designates a rhythmic system within which pieces or sequences, generally taking place in a lively tempo, are based on the uninterrupted reiteration of a module resulting from the juxtaposition of groupings based on binary and ternary quantities (e.g., 2+3, 2+2+3) and whose overall number is most often an odd number. The author considers the aksak phenomenon in its double, structural, and cultural aspects. It focuses in particular on the following: defining the aksak as a rhythmic form; highlighting the determining role played by the tempo factor in the perception of its asymmetrical character; proposing a typology; and finally, based on the characteristics specific to authentic aksak – that is to say, those based on prime numbers – putting forward the idea that the “measure” of Western music has no autonomous existence and constitutes, in fact, a first level of rhythmic articulation.