Keresés

Keresési eredmények

• Termesztett fűfajokat károsító rozsdagombák

  77-85

  Varga Zsolt

  Fischl Géza

  Megtekintések száma:

  70

  A szerzők 2004 szeptemberétől 2007. júniusig 10 termesztett fűfaj rozsdagombák (Puccinia spp.) által okozott fertőzöttségét és a rozsdagomba fajok dominancia viszonyait kísérték figyelemmel. Megfigyeléseik során négy rozsdagomba fajt (Puccinia recondita, P. graminis, P. coronata, P. striiformis) azonosítottak, amelyek közül a fertőzések nagyobb hányadát a koronás rozsda (P. coronata) és a vörösrozsda (P. recondita) fűfajokra specializálódott formái okozták. A vizsgált fűfajok esetében az első jelentős fertőzés a magtermés betakarítása után képződött sarj növedéken, július végén jelentkezett, majd az augusztus hónapot követően a kórokozók fertőzése szeptemberben érte el a tetőpontját. A szerzők jelen dolgozatban ismertetik a termesztett fűfajokat károsító rozsdagombákat, valamint a vizsgált fűfajok függvényében tárgyalják a Puccinia fajok általi fertőzések mértékét és járványdinamikájuknak alakulását. 

• Az erdei tisztásokon kialakított szórók növényzetének és magkészletének degradációja a Mátrai Tájvédelmi Körzetben

  31-38.

  Rusvai Katalin

  Czóbel Szilárd

  Megtekintések száma:

  93

  A vadtakarmányozás hatásait széles körben kutatták már, hazánkban azonban eddig kevés ilyen jellegű tanulmány volt. A befogást, elejtést szolgáló etetőhelyek (az ún. szórók) viszont már a védett természeti területeken is terjednek, s különösen a nyílt élőhelyeken egyre jelentősebb természeti problémákat okoznak. A kutatás célja ezért a tisztásokon kialakított szórók növényzetre és felszín alatti magkészletre gyakorolt hatásainak vizsgálata volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzetben ehhez három ilyen etetőhelyet jelöltünk ki. A szórók középpontjából 4 transzszekt indult, mindegyiket 22 db 1×1 m-es érintő kvadrát alkotta, melyekben 2016, 2018 és 2019 májusában és augusztusában cönológiai felvétel készült, százalékos borításbecslés formájában. A magbank vizsgálathoz egy 10×10 cm alapterületű, 5 cm mélységű mintavevő négyzet segítségével minden szóró és egy kijelölt kontrollterület középpontjában, 12 db 500 cm3-es talajmintát vettünk ki, melyeket tálcákba helyezve, a kikelő fajokat meghatározva, 9 hónapon át csíráztattunk üvegházban. A szórók növényzetében jelentős különbség volt a két időszak között: augusztusban domináltak a T4-es gyomnövények. A transzszektek mentén zavarási gradienst mutattunk ki: a gyomok a szórók középpontjától számított 8-10 méterig uralkodtak, távolodva fajszámuk és borításuk is csökkent, míg a természetes fajoké nőtt. A szórók magbankjában a fajgazdagság jellemzően nem csökkent, de a fajszámot és csíraszámot tekintve egyaránt megnőtt a degradációt jelző fajok aránya a kontrollterülethez képest. A fertőzés tehát több éves viszonylatban is jellemzően csak a szórók közvetlen környezetét érinti, de ez a kis kiterjedésű, értékes élőhelyfoltokat képviselő erdei tisztások teljes degradációjához, s akár egy biológiai invázióhoz is vezethet.