Search

Search Results

• Homoki gyepek spontán regenerációja kiskunsági parlagokon

  5-12

  Views:

  42

  Bár a spontán szekunder szukcessziós folyamatok vizsgálata kiemelt téma az ökológiában, mégis kevés publikáció vizsgálja a módszer alkalmazhatóságát a gyeprekonstrukcióban. Jelen vizsgálatban, kiskunsági homoki parlagokon gyepek spontán vegetációfejlődését tér-idő-helyettesítéses módszerrel vizsgálva az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

          Hogyan változik a különböző funkcionális csoportok aránya a szukcesszió során?

          Milyen célfajok települnek be sikeresen a parlagokra?

          Megadható-e a spontán gyepregeneráció sebessége és értékelhető-e a sikeressége?

  A Kiskunságban összesen 12 homoki parlagot  vizsgáltunk. A parlagokat három korcsoportba soroltuk:

  10 év alatti (fiatal)

  10-20 éves (középkorú)

  20-40 éves (idős) parlagok.

  Korcsoportonként négy parlag növényzetét mértük fel. Referenciának három nyílt és három zárt homokpuszta gyepet választottunk. A növényfajok százalékos borításbecslését öt darab 2×2 m nagyságú kvadrátban végeztük egy kora májusi és késő júniusi időpontban, 2012-ben. Kimutattuk, hogy a szukcesszió folyamán az évelő lágyszárúak borítása növekedett, míg a rövidéletű fajok borítása csökkent. Az invazív fajok borítása szignifikánsan nagyobb volt a fiatal parlagokon, mint az idősebb korcsoportokban. A célfajok többsége már a fiatal és középkorú parlagokon is megtelepedett kisebb borításértékekkel, de szignifikánsan nagyobb borításuk az idősebb parlagokon volt. Megállapíthatjuk, hogy a kiskunsági homoki parlagok esetében viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre számíthatunk, a homoki gyepek fajkészlete már a szukcesszió első 10-20 évében regenerálódhat. Számos célfaj spontán betelepülése azonban még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott. Ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez célzott propagulumbevitelre is szükség lehet. A spontán szukcesszió akkor lehet a legsikeresebb, amikor a célfajok már a szukcesszió első néhány évében megtelepednek a felhagyott szántókon. 

• Fitomassza dinamika homoki gyepek szekunder szukcessziója során

  3-10

  Views:

  63

  A szántóföldi művelés alól kivont területek kiterjedése egész Európában, így hazánkban is növekszik és természetvédelmi szempontból kívánatos, hogy ezeken a területeken gyepek jöjjenek létre. Gyepterületek létrehozása támaszkodhat csupán spontán szukcessziós folyamatokra, mely akkor lehet hatékony, ha a természetes gyepek fajainak lokális propagulum-forrásai biztosítottak. A gyepregeneráció során végbemenő vegetációdinamikai folyamatok és fajgazdagság változások finom léptékű elemzésére remek lehetőséget nyújtanak a fitomassza frakciók elemzésén alapuló vizsgálati módszerek. A fitomassza mérése pontosabb képet ad a növények tényleges mennyiségi viszonyairól, emellett ezzel a módszerrel megállapítható a holt fitomassza mennyisége is, ami jelentősen befolyásolja a növényfajok csírázási és megtelepedési esélyeit. Célunk a Kiskunsági Nemzeti Park területén található homoki parlagok spontán szukcessziójának tér-idő helyettesítéses vizsgálatával a következő kutatási kérdések megválaszolása volt: (1) Hogyan változik a homoki gyepekre jellemző célfajok fajszáma és tömegessége a szukcesszió során? (2) Hogyan változik a fő fitomassza frakciók mennyisége a szukcesszió során? (3) Milyen a természetközeli gyepek regenerálódásának dinamikája a vizsgált parlagokon? Eredményeink alapján a homoki gyepekre jellemző célfajok mennyisége nagyobb volt az idősebb parlagokon, mint a fiatalabb parlagokon. Kimutattuk, hogy a célfajok többsége már a fiatal parlagokon is megtelepedett, ehhez képest csupán néhány új célfaj jelent meg az idős parlagokon. Ezek az eredmények összhangban vannak a „initial floral composition” és a lassuló szukcesszió elméletével, melyek szerint a szukcesszió végkimenetelét a már kezdeti szakaszban jelen lévő fajok határozzák meg, és a vegetációs változások mértéke évről évre csökken a szukcessziós kor előrehaladtával. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy a talaj kálium- és foszfor-tartalma a fiatal parlagokon volt a legnagyobb, a nitrogén mennyiségének tekintetében azonban növekedést tapasztaltunk a parlagok korának növekedésével. Feltehetően a talaj nitrogénmennyiségének növekedésével magyarázható az is, hogy az összfitomassza és az avar mennyisége az idős parlagokon volt a legmagasabb. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a középidős és idős parlagok fajkészlete jól elkülönült a fiatal parlagok fajkészletétől és a parlagokon zajló vegetációfejlődés a referencia gyepek irányába mutatott. 

• Possibilities of restoration of natural or seminatural grasslands: Papers of the „Challenges and Aspects in Grassland Management” conference held on 22-23 May 2008.

  19-27

  Andras Horvath

  Laszlo Szeman

  Sandor Bartha

  Klara Viragh

  Janos Boloni

  Gyula Fulop

  Szilvia Rev

  Views:

  82

  The number of natural grassland restoration projects increased in the last decade in Hungary, and probably the area of restored grasslands will be significantly extended in the next years due to New National Rural Development Program. To contribute to the success of this activity, in this paper we review the most important theoretical and practical aspects of natural grassland restoration methods. In the course of grassland restoration, habitats dominated by grasses and/or sedges have been restored in place of arable lands. In order to perform “natural” restoration, we should consider the ecological conditions of the landscape, and reconstruct natural or seminatural grasslands including of native plant species. Essentially, rehabilitation of natural landscape is supported also by creating new seminatural grassland patches. The basic principles of the natural grassland restoration are:

  1. When a spontaneous secondary succession starts to proceed on an abandoned field without invasion of any alien plant species, the re-ploughing of the abandoned field has to be ignored.

  2. Generally, the old fields surrounded by species-rich natural or seminatural grassland pathes can succesfully be restorated. Then, as a consequence of newly restored vegetation patches the recovery of the whole landscape can be accelerated. Furthermore, by restoring isolated grassland patches surrounded by arable lands a more diverse landscape pattern could be developed.

  3. Spontaneous secondary succession of grasslands should be assisted.

  4. The development of typical species composition of a seminatural grassland can be promoted by methods of spreaded hay. For successful process the hay has to be cut in a habitat type similar to ones that will be restored.

  5. Applying seed-mix for sowing can be useful to prevent spreading weeds drastically in the early stages of succession.

  6. Ideally, the seed-mix is originated from own harvesting or gathering from similar (or the same) habitats. If it is not possible, commercially available seed-mix can be applied, in which the dominant species is the same as in the restored habitat, with similar proportion.

  7. Seed-mix consists of alien species has to be avoided.

  8. If the composition or structure of the restored grassland is not appropriate after some years, the renewal of the grassland could be necessary. During the improvement process the reploughing of the restored grassland is avoided, but spreading seeds or hay, and direct sowing can be applied.

  9. The loading of nutrient is not necessary in any stages of grassland restoration.

  10. Applying chemicals is avoided; any herbicides can be used only when extensive invasion of alien plant species occurs.

  11. The mechanical intrusions on soil are also avoided.

  12. The restored grasslands is required regular or continuous management, which could be a preserving mowing or moderate grazing. The aspects of nature conservation should be considered.