Search
Search Results
-
Investigation of early season phytoproduction in sheep pastures
3-7Views:119In the droughty spring of 2021, we investigated the rate of phytoproduction development in extensive grassland plots with solonyec soil conditions from the perspective of sheep grazing. During the empirical time interval of the start of potential sheep grazing, data were recorded on a total of 7 occasions at 6 different sites registered under one parcel number. Our results showed that the highest soil moisture values during the study period were measured in the fallow grassland, while the highest soil temperature values were measured in the grassland used as enclosed pasture. Plant height values were highest in the fallow grassland and in the grassland of the pasture forest. The lowest plant height was recorded in the enclosed pasture, although the highest nutrient availability was also measured here.
-
Spontaneous winter fire effects on semi-natural grassland
9-14Views:157The effect of uncontrolled turf fire was investigated on the meadow grassland of the Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Karcag Research Institute. The fire in January 2022, which was very dry, resulted in an increase in the proportion of bunchgrass and uncovered area in the burned area, based on our cenological recordings. We measured higher carbon dioxide emissions in the burned area at all measurement times using an infrared gas analyser. Soil moisture values recorded with soil probes were higher in the control grassland with intact grassland cover. Since we had the opportunity to carry out studies in a drought year, it is absolutely justified to investigate the effects of grass fires in other growing areas and under other precipitation conditions, because their more frequent occurrence in our country can be predicted.
-
Extenzív és intenzív húsmarhafajták legeltetésének hatása a fitomasszára, hortobágyi szikeseken
25-34.Views:64Napjaink legfontosabb természetvédelmi célja a biológiai sokféleség megóvása és fenntartása száraz gyepeken és vizes élőhelyeken, valamint az ökoszisztéma funkciók megőrzése. A gyepek természetvédelmi kezelésekor fontos figyelembe venni a biomassza-fajgazdagság kapcsolatot, hiszen a biomassza viszonyok kismértékű növekedése vagy csökkenése jelentősen befolyásolja a fajgazdagságot. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zámpuszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze növényzeti szempontok alapján (biomassza, fajösszetétel, növényzeti magasság, összes borítottság). A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürke szarvasmarhával legeltetnek. A mintákat 2015-ben és 2016-ban, évente egy alkalommal, júniusban gyűjtöttük be. Mindkét legelőn a nedvességgradiens mentén kiválasztott társulásokból (szikes mocsár és szikes rét) 3-3 db, 8 méter×8 méteres kvadrátokat jelöltünk ki. A biomassza produkció meghatározását átlagos növénymagasság mérésével, és a növényzet nyírásával végeztük. Összesen a 2 év alatt 440 db (2015-ben 240 db, 2016-ban 200 db) mintát gyűjtöttünk. A munkánk során a következő kérdésekre kerestük a választ: milyen hatással van a legeltetés a gyepek növényzetének biomasszájára, mennyiben tér el a különböző gyeptípusok növényzetének fitomasszája, eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke szarvasmarha, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek növényzetére? Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az emelt állatlétszámmal való legeltetés hatására az avar mennyisége csökkent, az élőanyag biomasszája jelentősen nőtt, különösképpen a szálfüvek és a pillangósok mennyisége. Nagyobb fajszámot 2015-ben a kisebb intenzitással legeltetett területeken kaptuk. A legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A pillangósok kivételével az összes vizsgált gyepalkotónk mennyisége és a növényzet magassága is jóval nagyobb volt a nedvesebb szikes mocsarakban. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsárban. Az eredményeink alapján továbbá megállapítottuk, hogy a különböző szarvasmarhafajták legeltetése eltérő hatással van a növényzetre. Amíg az intenzív húsmarhával legelt területen avar felhalmozódást tapasztaltunk, addig az extenzív húsmarhával legelt területen jelentősebb mennyiségű élőanyagot, illetve fajszámot találtunk. Eredményeink is igazolták, hogy mind a nedvesebb, mind a szárazabb szikes élőhelyek fenntartása szempontjából rendkívül fontos a szarvasmarha legeltetés. Eddigi adatok alapján elmondható, hogy mind az extenzív húsmarha és mind az intenzív húsmarha alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére mindkét gyeptípus esetében.
-
Clarifying the effect of season on the early crop development of unconditionally grazed sheep
17-22Views:41The feasibility of first grazing of extensive sheep pastures was investigated by monitoring the height of grassland in the spring of 2022 and 2023 at the Karcag Research Institute, focusing on the effect of vintage in this manuscript. For 6 grassland plots with different parameters, potentially suitable for early spring sheep grazing, in a meadow on solonyec soil with no level of inputs due to environmental subsidies, we refined soil temperature, soil moisture and height of grassland vegetation at the same time of year. For both years, it was concluded that it is justified to start grazing sheep on the fallow grassland and the pasture forest.
-
First results of the cultivation of prairie grass (Bromus catharticus Vahl) in Hungary
9-18Views:105Yield elements (plant height, grass yield) of prairie grass, the little known grass species in Hungary, was investigated in a three-factor field experiment set up on the Mohács-island. One-grass and grass/legume mixture were established under irrigated and non-irrigated conditions at different nitrogen levels (0-67-133 kg N/ha/year). The effects of these factors on the grass productivity were analysed by a three-factor analysis of variance at 5% significance level in the first year of the experiment. Nitrogen supplementation and the interaction of legumeXirrigation had a significant positive effect on the annual hay yield. The yield of the first two cuts, which accounted for 61% of the annual yield, was not significantly affected by any of the examined factors, while their effect was already clearly visible in the yield of the 3rd and 4th cuts. A similar result was obtained with the model fitted to the average height of the four cuts, but the legumeXirrigation and legumeXnitrogen interactions were already significant in the 2nd cut. Nitrogen had a positive effect on grass height from the 3rd cut. Without irrigation, the 1st cut showed a significantly lower grass height with legume addition. In our experiment, we estimated 65 t/ha annual fresh grass yield on average of the treatments, and 18 t/ha of hay was actually harvested. In the treatment of irrigation with legume addition, 1 kg/ha of excess nitrogen resulted in an excess of 150 kg/ha of fresh grass yield in the case of the higher dose nitrogen treatment, compared to the nitrogen control. The laboratory analysis of the 1st cut-hay samples from selected treatments confirmed favorable protein (16.7-18.2%) and crude fat content, its lower crude fiber content and higher calcium and phosphorus content compared to cocksfoot and smooth brome.