Keresés

Keresési eredmények

• Természetvédelmi élőhelykezelés hatása a gyöngyösi Sár-hegy gyepterületeinek vegetációjára

  39-48

  Pápay Gergely

  Uj Boglárka

  Megtekintések száma:

  73

  Munkánk során a Sár-hegy gyepterületeken végeztünk vizsgálatokat. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság rendszeresen végez cserjeirtást és kaszálást a területen. A kutatás során e természetvédelmi kezelések vegetációra gyakorolt hatásait vizsgáltuk különböző mértékben zavart mintaterületeken. A felvételeket 2013 májusa és júniusa között készítettük 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok borítási értékét adva meg. A természetvédelmi kategóriák és a fajok életforma kategóriái alapján is értékeltük a területeket. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy a természetvédelmi kezelések, azaz a cserjeirtás és kaszálás pozitív hatással voltak a gyepek fajgazdagságára. A kezelt gyepterületeken a fásszárú növények visszaszorultak, átadták a helyüket az egyéves és évelő pázsitfüveknek, illetve kétszikű lágyszárúaknak. A vizsgált mintaterületek közül a legnagyobb összfajszám a természetes kontroll mintaterületen volt (58-78). A cserjeirtott és aztán kaszált mintaterület felvételeiben is magas volt az összfajszám (47-49). Az egy éve cserjeirtott mintaterületen számos gyom miatt 45 faj fordult elő. A legkisebb összfajszám a cserjeirtott és azután nem kezelt mintaterületen volt (43). A természetvédelmi értékelés alapján a védett fajok legnagyobb mennyiségben szintén a kontroll területen fordultak elő. A nem kaszált területen hiába történt cserjeirtás, a fajszám mégis a legkisebb maradt. Az eredmények alapján megerősítettük, hogy az egykor intenzíven hasznosított, de ma már felhagyott gyepekben a cserjeirtást követően is folyamatos utókezelést kell biztosítani, hogy a terület fajgazdagsága fennmaradjon. 

• Juh- és marhalegelő cönológia és gyepgazdálkodási vizsgálata kiskunsági területeken

  39-45

  Kiss Tímea

  Penksza Károly

  Tasi Julianna

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  103

  2007. és 2008. júliusában Tatárszetngyörgy és Kunbaracs település mellett található marha-, illetve juhlegelőn készültek cönológia felvételek, a karámhoz közel (0-50 m), 50-150 és 150 m-nél nagyobb távolságban. A felvételezések között eltelt idő alatt jelentősebb leromlás nem tapasztalható a területeken. Megfigyelhető, hogy a karám közvetlen közelében lévő területkategóriában a zavarást jobban tűrő növények vannak jelen nagyobb arányban. A két vizsgálati helyszín közötti termőhelyi különbség, hogy a kunbaracsi szárazabb, homokháton található, amíg a tatárszentgyörgyi mélyebben fekvő, aminek következtében nedvesebb terület, amit az előforduló növényfajok is mutattak. A kitettségtől függetlenül a megfelelő kezelés és a legelő állatállomány nagyságának helyes megválasztása mellett mindkét területen megőrizhetők a természetes állapotok.