Search
Search Results
-
Investigations on grassland and nature reservation effect of horse grazing in Tapolca and Káli Basins (2008)
65-72Views:159Examined areas can be found in the Tapolca and Káli Basins near Köveskál and Nemesgulács. Near Köveskál 2 horses were grazed on a 1 ha grassland, which was on a degraded association of Cynodonti-Poëtum angustifoliae. Control area was found close to the grazed grassland where Salvinio-Festucetum rupicolae association was found. The grassland was grazed formerly by sheep. Near Nemesgulács 4 horses were grazed on a 6 ha pasture under free range grazing system (0.7 horse/ha) on a Cynodonti- Poëtum angustifoliae grassland that is situated on a slope. Sample areas were selected the upper (UTS) and lower (LTS) third of the slope. This area formerly was as vineyard. 5-5 replicates of 2 by 2 m coenological quadrates were monitored on each sample area. Sward composition was investigated by Braun-Blanquet method (1964) in the grazing season of 2008. Ground cover (D) species composition and species number (n) were evaluated as analytical parameters. Relative nitrogen demand (NB), social behavior types (SBT) (Borhidi, 1995) and nature conservation value categories (TVK) (Simon, 2000) were also analyzed. At the LTS of the slope near Nemesgulács we could find species with bigger proportions indicating nutrient rich production sites and N indicating Artemisia vulgaris, characteristic species of manured sites appeared, too. At the UTS their proportion was smaller. The reason for this difference is the nutrient run off the slope and its accumulation at the LTS. The reason for the low nutritive value of the grassland are the lack of valuable Poaceae and pulses species and the low total cover. Valuable plant species were grazed out of the sward and negative effects of trampling could have been observed. Concerning the selective grazing preference of horses, the species composition of this area is not suitable for horse grazing. Instead of horses the area could be more suitable for sheep grazing. Pasture near Köveskál had extremely high proportion of species requiring nutrient rich conditions that can be probably due to frequent depositions of excreta and urine by grazing horses. Both control and pasture areas has the highest (approx. 35% absolute) cover of natural species with disturbance tolerance. The biggest difference in nature conservation value categories was the decrease of association composing species on the pasture. This was mainly caused by the grazing out of Poa angustifolia that was the most valuable species in the association. Overgrazing and grazing method applied caused very low plant cover on the grazed pasture.
-
Extenzív és intenzív húsmarhafajták legeltetésének hatása a fitomasszára, hortobágyi szikeseken
25-34.Views:76Napjaink legfontosabb természetvédelmi célja a biológiai sokféleség megóvása és fenntartása száraz gyepeken és vizes élőhelyeken, valamint az ökoszisztéma funkciók megőrzése. A gyepek természetvédelmi kezelésekor fontos figyelembe venni a biomassza-fajgazdagság kapcsolatot, hiszen a biomassza viszonyok kismértékű növekedése vagy csökkenése jelentősen befolyásolja a fajgazdagságot. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zámpuszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze növényzeti szempontok alapján (biomassza, fajösszetétel, növényzeti magasság, összes borítottság). A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürke szarvasmarhával legeltetnek. A mintákat 2015-ben és 2016-ban, évente egy alkalommal, júniusban gyűjtöttük be. Mindkét legelőn a nedvességgradiens mentén kiválasztott társulásokból (szikes mocsár és szikes rét) 3-3 db, 8 méter×8 méteres kvadrátokat jelöltünk ki. A biomassza produkció meghatározását átlagos növénymagasság mérésével, és a növényzet nyírásával végeztük. Összesen a 2 év alatt 440 db (2015-ben 240 db, 2016-ban 200 db) mintát gyűjtöttünk. A munkánk során a következő kérdésekre kerestük a választ: milyen hatással van a legeltetés a gyepek növényzetének biomasszájára, mennyiben tér el a különböző gyeptípusok növényzetének fitomasszája, eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke szarvasmarha, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek növényzetére? Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az emelt állatlétszámmal való legeltetés hatására az avar mennyisége csökkent, az élőanyag biomasszája jelentősen nőtt, különösképpen a szálfüvek és a pillangósok mennyisége. Nagyobb fajszámot 2015-ben a kisebb intenzitással legeltetett területeken kaptuk. A legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A pillangósok kivételével az összes vizsgált gyepalkotónk mennyisége és a növényzet magassága is jóval nagyobb volt a nedvesebb szikes mocsarakban. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsárban. Az eredményeink alapján továbbá megállapítottuk, hogy a különböző szarvasmarhafajták legeltetése eltérő hatással van a növényzetre. Amíg az intenzív húsmarhával legelt területen avar felhalmozódást tapasztaltunk, addig az extenzív húsmarhával legelt területen jelentősebb mennyiségű élőanyagot, illetve fajszámot találtunk. Eredményeink is igazolták, hogy mind a nedvesebb, mind a szárazabb szikes élőhelyek fenntartása szempontjából rendkívül fontos a szarvasmarha legeltetés. Eddigi adatok alapján elmondható, hogy mind az extenzív húsmarha és mind az intenzív húsmarha alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére mindkét gyeptípus esetében.