Search

Search Results

• Kaszálás felhagyás hatása helyreállított szikes és löszgyepek vegetációjára

  21-29

  Views:

  68

  Grasslands recovered by sowing of low diversity seed mixtures are frequently managed by mowing. However only a few studies focused on the direct effects of post-restoration mowing on recovered grassland vegetation. In this study we followed vegetation changes in 13 recovered grasslands, in 5×5-m-sized exclosures with continuous and ceased mowing in Hortobágy, East-Hungary. We asked the following study questions:

  (i) What are the effects of cessation of mowing on the vegetation structure of recovered grasslands?

  (ii) What are the effects of cessation of mowing on the abundance of sown grasses, target and weed species?

  (iii) Is yearly mowing an appropriate management for the maintenance of recovered grasslands?

  Our results showed that the cessation of mowing caused litter accumulation, decrease in total cover and decrease in the cover of sown grasses compared to the continuously mown exclosures. The cover of perennial weeds was significantly higher in unmown exclosures compared to the mown ones. The species composition in mown exclosures remained more similar to reference grasslands than to the unmown ones. Our results suggest that without a regular post-restoration mowing the favourable stage of recovered grasslands can be rapidly vanished caused by litter accumulation and/or by the expansion of undesirable weedy species. We also stress that yearly mowing is solely enough to maintain grasslands recovered by low-diversity seed sowing, but cannot be considered to be enough to recover target vegetation composition. 

• Fitomassza dinamika homoki gyepek szekunder szukcessziója során

  3-10

  Views:

  63

  A szántóföldi művelés alól kivont területek kiterjedése egész Európában, így hazánkban is növekszik és természetvédelmi szempontból kívánatos, hogy ezeken a területeken gyepek jöjjenek létre. Gyepterületek létrehozása támaszkodhat csupán spontán szukcessziós folyamatokra, mely akkor lehet hatékony, ha a természetes gyepek fajainak lokális propagulum-forrásai biztosítottak. A gyepregeneráció során végbemenő vegetációdinamikai folyamatok és fajgazdagság változások finom léptékű elemzésére remek lehetőséget nyújtanak a fitomassza frakciók elemzésén alapuló vizsgálati módszerek. A fitomassza mérése pontosabb képet ad a növények tényleges mennyiségi viszonyairól, emellett ezzel a módszerrel megállapítható a holt fitomassza mennyisége is, ami jelentősen befolyásolja a növényfajok csírázási és megtelepedési esélyeit. Célunk a Kiskunsági Nemzeti Park területén található homoki parlagok spontán szukcessziójának tér-idő helyettesítéses vizsgálatával a következő kutatási kérdések megválaszolása volt: (1) Hogyan változik a homoki gyepekre jellemző célfajok fajszáma és tömegessége a szukcesszió során? (2) Hogyan változik a fő fitomassza frakciók mennyisége a szukcesszió során? (3) Milyen a természetközeli gyepek regenerálódásának dinamikája a vizsgált parlagokon? Eredményeink alapján a homoki gyepekre jellemző célfajok mennyisége nagyobb volt az idősebb parlagokon, mint a fiatalabb parlagokon. Kimutattuk, hogy a célfajok többsége már a fiatal parlagokon is megtelepedett, ehhez képest csupán néhány új célfaj jelent meg az idős parlagokon. Ezek az eredmények összhangban vannak a „initial floral composition” és a lassuló szukcesszió elméletével, melyek szerint a szukcesszió végkimenetelét a már kezdeti szakaszban jelen lévő fajok határozzák meg, és a vegetációs változások mértéke évről évre csökken a szukcessziós kor előrehaladtával. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy a talaj kálium- és foszfor-tartalma a fiatal parlagokon volt a legnagyobb, a nitrogén mennyiségének tekintetében azonban növekedést tapasztaltunk a parlagok korának növekedésével. Feltehetően a talaj nitrogénmennyiségének növekedésével magyarázható az is, hogy az összfitomassza és az avar mennyisége az idős parlagokon volt a legmagasabb. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a középidős és idős parlagok fajkészlete jól elkülönült a fiatal parlagok fajkészletétől és a parlagokon zajló vegetációfejlődés a referencia gyepek irányába mutatott.