Search
Search Results
-
Effect of organic fertilisation on yield and soil factor values of extensive grassland
23-28Views:33The effect of different rates of organic fertilizer was investigated on a natural grassland with solonyec soil conditions at the Karcag Research Institute in the second year after application. Of the mature sheep manure treatments applied at 0-10-15-20 t/ha, the 20 t/ha dose was shown to result in higher dry matter yields. In addition, the 20 t/ha dose of organic manure was shown to stimulate soil life, as supported by measurements of carbon dioxide emissions, and to help better conserve soil moisture.
-
Effects of organic fertilization on the structure and yield of extensive grassland plant populations
3-8Views:97The effects of different organic fertilizer inputs were investigated on natural grassland with solonyec soil conditions at the Karcag Research Institute. Mature sheep manure applied at 0-10-15-20 t/ha at single irrigation in early spring induced positive changes in stand structure and yield even in the semiarid spring of 2022. In the non-irrigated part of the experiment, the difference in the rates of organic manure was hardly affected.
-
Spontaneous winter fire effects on semi-natural grassland
9-14Views:148The effect of uncontrolled turf fire was investigated on the meadow grassland of the Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Karcag Research Institute. The fire in January 2022, which was very dry, resulted in an increase in the proportion of bunchgrass and uncovered area in the burned area, based on our cenological recordings. We measured higher carbon dioxide emissions in the burned area at all measurement times using an infrared gas analyser. Soil moisture values recorded with soil probes were higher in the control grassland with intact grassland cover. Since we had the opportunity to carry out studies in a drought year, it is absolutely justified to investigate the effects of grass fires in other growing areas and under other precipitation conditions, because their more frequent occurrence in our country can be predicted.
-
Arsenic accumulation in English Ryegrass (Lolium perenne)
67-68Views:38Arsenic contamination globally occurs in groundwater especially in deeper layers. Soil type, structure, water availability and land use both effect its concentration which varies between 10-170 µg/l. As more deep wells have been erected to access underground aquifers, arsenic accumulation became regular risk. Plants are in direct contact with groundwater therefore potential accumulators for heavy metals or metalloids. Through the food chain, both animals and humans are able to build up certain amount of metals and metal like salts. These elements accumulate in living tissues and may interrupt crucial physiological cycles (transcription, CO2-release). We focused on English ryegrass (Lolium perenne) because its known genome sequence and wide cultivar availability. This species is often used as optimal roughage for ruminants and horses. Also used as lab-plant because its fast germination rate.
-
Use of farmyard manure in grassland
39-41Views:214A gazdálkodási körülmények átalakulása miatt nagyban megváltozott a gyephasznosítási gyakorlat. Hazánkban túlsúlyba kerültek az olyan gyepterületek, ahol természetvédelmi célú gyepgazdálkodást írnak elő a különböző rendeletek, vagy ezt a gazdálkodási formát maguk a tulajdonosok vállalják támogatás fejében. Teljesen mindegy, hogy milyen gazdálkodást végzünk, ha „a füvet betakarítjuk és lehordjuk a területről”, azt valamilyen tápanyag formájában pótolnunk kell a talaj számára. A szervesanyagok használata a fenntartható tápanyagpótlásban egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon.
-
Clarifying the effect of season on the early crop development of unconditionally grazed sheep
17-22Views:30The feasibility of first grazing of extensive sheep pastures was investigated by monitoring the height of grassland in the spring of 2022 and 2023 at the Karcag Research Institute, focusing on the effect of vintage in this manuscript. For 6 grassland plots with different parameters, potentially suitable for early spring sheep grazing, in a meadow on solonyec soil with no level of inputs due to environmental subsidies, we refined soil temperature, soil moisture and height of grassland vegetation at the same time of year. For both years, it was concluded that it is justified to start grazing sheep on the fallow grassland and the pasture forest.
-
Parasite control with Red Chicory extract
27-29.Views:134Authors conducted studies in 2021 at the sheep farm of Karcag Research Institute. Searching for methodologies to reduce endoparasitosis. Traditional medical application of weed roots, with a focus on tannin and inulin content were tested. Extracts from Cichorium intybus and Cichorium intybus var. foliosum were made and administered to infected ewes. Strongylus sp. eggs significantly reduced after treatment due to inulin and tannin content. Further experiments should be reveal whether dried or diluted extracts are more efficient.
-
A területhasználat hatása felhagyott szántó gyepesedési folyamatára
3-10.Views:87Vizsgálataink során egy korábban évtizedeken át szántóként művelt 40 hektáros területen a művelés felhagyását követő 22-23. években a gyepesedés állapotának megállapítása céljából végeztünk növényállomány felvételezéseket Balázs módszerével (Balázs, 1949, 1960). A privatizáció során a területet felparcellázták és a tulajdonosok különböző módon művelték, illetve nem művelték. A kiválasztott három kezelés a természetes szukcesszió (semmilyen emberi beavatkozás nem történt a felhagyás óta), az évente egyszeri, június végén (a parlagfű kötelező irtása végett) elvégzett kaszálás és az évente kétszeri, a növények fejlődéséhez igazított, virágzás körüli kaszálás. A fajok száma, a faji sokféleség szempontjából a gyakoribb hasznosítás (kétszeri kaszálás) volt a legjobb hatású. A takarmányozási érték is az így kezelt területen volt a legnagyobb, a Balázs-féle K-érték 3 körüli, ami jó minőségű takarmányt jelent. Ennek oka elsősorban az alacsonyan tartott gyep, melyben a fényigényes pillangósvirágúak nagyon felszaporodtak (30% körüli borítás). A füvesedés szempontjából az évente egyszeri, késői kaszálás alakított ki legjobb gyepet, 40-70% pázsitfű borítással. A várható szárazanyaghozamot tekintve is ez volt a legeredményesebb területhasználat. A gyomosodás, főleg az özöngyomok elterjedése a természetes szukcessziójú területen volt jellemző, a Solidago ssp. 30-45%-os borítása révén. A 2017 nyarán történt hatósági kényszerkaszálás hatására a következő tavaszra ez 17%-ra csökkent. A felhagyás utáni, még bolygatási hatás alatti parlagfüvesedés már rég megszűnt, a vizsgálat idején egyáltalán nem találtunk parlagfüvet egyik területen sem.
-
Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei
57-64Views:100Munkánk első célja a gyepek pontos helyének és területének meghatározása távérzékelési módszerekkel és adatbázisok felhasználásával, továbbá kategorizálásának egységesítése az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer), MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) és a CORINE (Coordination of Information on the Environment) adatbázisok alapján. Távlati célunk az állami közigazgatásban rendszeresített döntéstámogató háttér-adatbázis bővítése. Adatgyűjtést végeztünk a KSH adatbázisa és a rendelkezésre álló egyetemi és kutatóhelyek publikációi alapján a hazai gyepek pontos kiterjedéséről. Eszerint 761 ezer és 1 millió 48 ezer hektár közötti a gyep nagysága hazánkban. A legnagyobb kiterjedésben az Észak-Alföldön van, a legfüvesebb kistáj pedig Kelet-Külső-Somogy. A 30 helyszínen elvégzett főtermés-becslés alapján a jellegtelen üde gyepek és a francia perjés (Arrhenatherum elatius) rétek hozama bizonyult a legmagasabbnak (30-35 t/ha). A takarmányminőségi besorolás (K-érték) szerint a legrosszabb minőségű gyepet a kékperjés (Molinietum) láprétek, nyílt homokpusztagyepek és a sztepprétek adták.
-
Ősgyepek nevezéktana és elterjedése
61-62.Views:76Gyepes szakmai körökben már régóta megfogalmazódott a kérdés: mely ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) élőhelytípusok vagy gyeptársulások tekintendők ősgyepnek? Milyen szakirodalom adja meg ezeket?
-
Az ökológiai mutatók és a jelzőnövények ismeretének jelentősége a gyepgazdálkodásban 1. rész: A talaj vízháztartása és kémhatása
49-54Views:296Közleményünk azokról a növényekről szól, amelyek elsősorban az extenzív gyepeken gyakoriak, széles körben elterjedtek és a termőhelyet könnyen meghatározhatóvá teszik. A jelzőnövények segítségével lehetséges a talajok vízháztartásának, savanyúságának és mésztartalmának, tápanyagszolgáltatóképességének megállapítása és értékelése, ezért nagy jelentőségük van. Segítségükkel ellenőrizhető a gazdálkodási-agrotechnikai beavatkozások sikere is. A jelzőnövények bioindikátorok, olyan fajok, melyeknek a jelenléte, hiánya, eltűnése, visszaszorulása vagy terjedése, újbóli megjelenése a növényállományban megmutatja a termőhelyi tulajdonságokat és azok változását. Fontos információkat szolgáltatnak a talajok állapotáról és fejlődésük tendenciájáról. A talajvizsgálatokkal ellentétben nem pillanatnyi állapotot mutatnak, hanem a teljes vegetációs időszakban jellemzik a termőhelyi viszonyokat. A jelzőnövények vizsgálata nem helyettesíti, hanem kiegészíti a talajvizsgálatokat. Intenzív gyepgazdálkodás mellett ezek a jelzőnövények többnyire hiányoznak az állományból. A hiányukért leginkább az intenzív gazdálkodás a fő felelős. Egyes jelzőnövények indikátorai a különböző termőhelyi viszonyoknak. A vízhiányt és a mésztartalmat jelzi pl. a Bromus erectus. A szóban forgó jelzőnövények többsége egyúttal bioindikátora a tápanyagszegény talajoknak. A jelzőnövények segítségével megállapíthatók a kisléptékű termőhelyi különbségek. Az értékelés akkor alapos, ha azonos értékkategóriához tartozó faj is jelen van az adott termőhelyen, vagy az adott jelzőfaj nagyon nagy tömegben fordul elő. Figyelni kell a faj vitalitására is. A megfigyelést (felvételezést) egy vegetációs időszakban minimum kétszer el kell végezni, mert különböző a fajok fejlődési, virágzási ideje. Különösen fontos az első növedék alatti megfigyelés. A tavasziak csak ekkor figyelhetők meg.
-
Szakzsargon a gyepgazdálkodásban : – Európai Uniós szakkifejezések honosítása – irodalmi áttekintés –
3-7Views:64A mostani pályázati időszakban újra előtérbe kerültek a gyepek illetve legelők. Azok a szakemberek, akik a H2020 pályázatokkal foglalkoznak, illetve azok az oktatók-kutatók, akik az egységes statisztikai kimutatásokat veszik alapul, rendkívül fontos, hogy következetesen, mindig ugyanazt a szakkifejezést használják. Ehhez ad némi támpontot ez az összefoglalás. Mivel a hazai gyepgazdálkodásnak komoly múltja van, ezért elsősorban a magyar szakkifejezésekből indultunk ki. Sokszor nehéz összeegyeztetni az angol-német-spanyol kifejezéseket a magyar szakzsargonnal.
-
Az anyai ösztön megnyilvánulásának etológiai vonatkozásai a Magyar Szürke szarvasmarha legeltetésekor
11-13.Views:90Magyar Szürke szarvasmarha viselkedését 3 szezonon keresztül vizsgáltuk. A zavarástól mentes megfigyelés során az állatok természetes viselkedésformákat mutattak, melyek közül a táplálékfelvevő- és a szociális viselkedésjegyek fordultak elő a leggyakrabban. A fajta jó borjúnevelő képessége jól öröklődik, ezért anyai vonalnak kiváló. Ezt az anyai ösztönt, borjúnevelő képességet figyeltük meg természetes körülmények között a Hortobágyon. Megállapítottuk, hogy a szociális viselkedésformák közül a figyelés, a komfort-viselkedés (vakaródzás) és a szoptatás fordul elő a leggyakrabban.
-
A megváltozott csapadékeloszlás és -intenzitás hatása a gyepek összetételére a Váli-völgyben
13-19.Views:71Kutatásunk célja az volt, hogy összefüggést keressünk a Váli-völgyben megfigyelhető időjárás-változás és az itt található gyepek növényi összetételének változása között. A lehullott csapadék eloszlása és mennyisége befolyásolja a gyepalkotó növényzet összetételét. A 2010 és 2016 közötti időszakot vizsgáltuk, elsősorban a csapadékviszonyok alapján. Egy telepített és több természetközeli gyepen figyeltük a változásokat. A telepített gyep nagyobb kárt szenvedett és hosszabb idő alatt regenerálódott a szélsőségesen csapadékos időszakok után, de a pázsitfüvek dominanciája így is legalább 50% volt. A természetközeli gyepeken a herefélék megjelenése erősen változott, ami összefüggésbe hozható a rendkívül ingadozó csapadékkal. A vizsgálati területen komoly gondot okoz évről-évre a belvíz, ami hátráltatja a hasznos növények megjelenését.
-
A természetvédelmi célú gyepkezelés jelentősége és lehetőségei
65-67.Views:263A gyepes területek, különösen a természetes és a természetközeli gyepek nagyon jelentős ökoszisztémaszolgáltató képességgel rendelkeznek, gazdasági-társadalmi jelentőségük vitathatatlan. A Pannon biogeográfiai régió száraz gyepeinek jelentős része is száraz, tápanyagban szegény környezetben, sokszor másodlagos élőhelyeken, erdőirtásokon, felhagyott mezőgazdasági területeken található meg, mely területek elsősorban legelőként hasznosíthatók. A nedvesebb környezeti viszonyok között, nedvesebb fekvésben található gyepek kaszálóként jöhetnek számításba. Gyepterületeink csak kis hányada obligát (eredendően) gyep, nagy részük kialakításáért az emberi kéz, a humán tevékenység a felelős, így fenntartásuk sem képzelhető el emberi beavatkozás nélkül. Ezért is fontos ez a tevékenység, ami gyepek területén folyik. A gyepek fennmaradása a fajösszetételükben történő változások miatt sokszor kérdéses lehet. Veszélyeztető tényezőként jelentkezhet a felszántás, a túlzott avarosodás, az elszántás, a műtrágya-bemosódás és a vegyszerhasználat, de inváziós fajok is felszaporodhatnak bennük (Kelemen et al., 2016). A gyepek vizsgálata során nem elegendő csak a fajösszetétellel, florisztikai vizsgálatokkal és a növényzet fajösszetételével, cönológia feltárásával foglalkozni, hanem törekedni kell azoknak a mechanizmusoknak a megértésére is, amelyek szabályozzák az egyes fajok elterjedését és szerepét a növényi közösségi struktúrákban. Ezért fontosak a diverzitási és mikrocönológiai vizsgálatok, ahol a gyepek térbeli heterogenitásának és a közösségi struktúrának feltárására is sor kerül (Bartha, 2007).
-
Az akáclomb jelentősége a legeltetési idény megnyújtásában és a klímakárok mérséklésében
37-41.Views:93A legutolsó erdőtörvény módosítása óta szigorú feltételek mellett engedélyezett a szarvasmarha, ló illetve juh erdei legeltetése. A hazai erdők közül az akácosok kiemelt helyzetben vannak, mivel általában eleve gyenge termőképességű, homok talajokon fordulnak elő. A fehér akác (Robinia pseudoacacia) levele, illetve a fák között sarjadó pázsitfüvek kiváló kiegészítő takarmányt jelentenek a vegetációs időszak elején (március) és végén (szeptember). Szakaszos legeltetés esetén is jól illeszthető a legeltetési rendszerbe, így 2 hónappal hosszabbítható meg a legeltetési idény. A fehér akác levelének emészthetősége jóval gyengébb, mint a lucernáé. Ennek ellenére nem elhanyagolható, mivel bendő kitöltő szerepe van és a fák között egyéb, hasznos növényekhez is hozzájutnak a legelő állatok.