Keresés

Keresési eredmények

• A környezetgazdálkodás gyökerei: Tudománytörténeti alapozás, erőforrásvédelem és a fenntarthatósági indikátorrendszerek tájökológiai kritikája

  53-55

  Verrasztó Zoltán

  Megtekintések száma:

  74

  A dolgozat a földtudományi gondolkodás tudománytörténeti ívére építve – az aktualizmustól az evolúciós és rendszerszemléletű megközelítésekig – amellett érvel, hogy a környezetvédelem valójában a természeti rendszerek működőképességének védelme, azaz rendszerszintű erőforrásvédelem. E szemléleti keretből következően kritikai vizsgálat tárgyává válnak a jelenleg alkalmazott fenntarthatósági indikátorrendszerek, amelyek döntően társadalmi és gazdasági mutatókra épülnek, miközben figyelmen kívül hagyják e mutatók természeti alapjait.
  A tanulmány a környezet = táj operatív értelmezésére támaszkodva bemutatja, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások és a vízgazdálkodás készlet-központú felfogása a működés helyett következményeket véd. A záró szintézis rámutat arra, hogy a Kárpát-medence tájökológiai és vízgyűjtői egysége miatt a fenntarthatóság csak egységes, határon átnyúló realizálásban értelmezhető.

• Gyepgazdálkodásunk jellemzése

  4-12

  Vinczeffy Imre

  Megtekintések száma:

  189

       Az állattartó magyar nép ezer éven át legelőn tartotta állatait, amelyeket a nyugati országok vásároltak szívesen. A XIX. században kezdődött az állatok istállózása és szántón termelt monokultúrákkal való takarmányozása. Állataink leromlottak, tartásuk megdrágult, legelőink jelentős részét fölszántották, másik része erdősült és mindössze 30%-át hasznosították. A kérődzők száma 1975-1995 között 43%-ra csökkent az árpolitika miatt.
       A kísérleti és üzemi eredmények szerint a legelőn való állattartás eredményes, szakmailag megalapozott és jelentősen mérsékli a települések környezet-terhelését. Fentiek miatt célszerű a legeltetéses állattartáshoz való visszatérés.

• XX. Gyepgazdálkodási Világkongresszus. Írország, Dublin, 2005. június 26. – július 1.

  141-142

  Nagy Géza

  Megtekintések száma:

  187

  Immár XX. alkalommal rendezték meg a gyepgazdálkodási világkongresszust, ez alkalommal Írország fővárosában, Dublinban, 2005. június 26. és július 1. között. A négy évente rendezett kongresszusok célja nem változott. Összegzést adni a tudomány elmúlt négy évének eredményeiről és támpontokat adni a kutatás számára a közeljövő elvárásairól.
  A Gyepgazdálkodási Világszövetség (International Grassland Congress) Állandó Bizottságának (Continuous Committee) jóváhagyásával a szervezők „A gyepek mint világméretű erőforrások (Grasslands – a Global Resource)” mottót választották a kongresszus témájául. A tudományos program ennek megfelelően átfogta nem csak a gyepgazdálkodás, de az érintkező tudományterületek szélesebb körét is. Az Ír Gyepgazdálkodási Szövetség (Irish Grassland Association) és az angol Gyepgazdálkodási Társaság (British Grassland Society), mint szervezők a szakmai rendezvények formájának jó megválasztásával ügyeltek arra, hogy az előadott témakörök a téma jellegének megfelelő fórumon kerüljenek terítékre. Ennek megfelelően valamennyi résztvevőt fogadó plenáris ülések foglalkoztak három átfogó témakörrel:
  1. A gyepen termelt állati termékek iránti igény
  A plenáris ülés mérlegelte a gyepről származó állati termékek iránt várható igényeket 20 éves távlatban a világon és a nagy földrajzi régiók szintjén, illetve kereste azokat a kulcstényezőket, amelyek befolyásolják a változások irányát vagy mértékét.
  2. Gyepek és szálastakarmányok a társadalmi jólét javításáért és a szegénység csökkentéséért
  A plenáris témakör kereste azokat a főbb lehetőségeket, amelyeket a gyepek és szálastakarmányok kínálnak a fejlődő országok elmaradásának/szegénységének csökkentésében. Sikeres projekteket mutatott be különböző társadalmi-gazdasági és agro-klimatikus zónákból, és rámutatott a sikerek kulcstényezőire.
  3. Az állati termék előállítás és környezetvédelem gyepeken
  A téma előadói tárgyalták és értékelték azokat az irányelveket és megközelítési módokat, melyek mentén összeegyeztethető a hatékony állati termelés a környezetvédelemmel és a környezeti állapot javításával, beleértve a szennyezés-, a talaj degradáció megelőzését, a biodiverzitás javítását. Vizsgálták annak mozgásterét, hogy hogyan lehetséges egy bizonyos területen az eltérő céloknak megfelelni, avagy a különböző célokat eltérő területegységeken lenne ésszerűbb megvalósítani.

• A gyephasználati lehetőségek sokoldalúsága: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.

  5-8

  Nagy Géza

  Megtekintések száma:

  249

  Az utóbbi évtizedekben a gyepkutatás feltárta mindazokat a termékeket és egyéb hasznokat, amelyeket a gyepek képesek szolgáltatni az emberiség számára. Az anyagi termékek körét hagyományos (hús, tej, állati bőr, rostos anyagok, gyógynövények, fűtésre használt trágya, igaerő) és újabb termékek (márkázott élelmiszer, a növénynemesítés alapját jelentő genetikai bázis, energiafű) szerint csoportosítjuk. A nem anyagi jellegű hasznokat globális (a klímaváltozás befolyásolása, a levegőtisztaság, a vízvédelem, a talajjavító hatás, a CO2 megkötés, a genetikai diverzitás fenntartása), regionális (a táj formálásában betöltött szerep, hegyvidéki területeken a vízgyűjtő területek konzerválása, a turizmus és a vadászat segítése, lavina- és földcsuszamlás veszélyének elkerülése, az elektromos távvezetékek védőzónáinak gondozása, a bányászati meddőhányók környezetbarát elfedése) és lokális (a gyephasználathoz kötődő kulturális értékek megőrzése) csoportosíthatjuk. Ezen termékeket és szolgáltatásokat a fenntarthatóság és multifunkcionalitás szempontjából vizsgáljuk. A mindennapi életben előforduló gyepeket alapvető funkcióik szempontjából kategorizáltuk. Megállapítottuk, hogy a gyep az egyedüli ökoszisztéma, amely oly sokféle elvárásnak és követelménynek meg tud felelni. A jövőre vonatkozó gyephasználati változásokat a multifunkcionális mezőgazdaság és vidékfejlesztés szempontjából vetítettük előre. A gyep alacsony termelési potenciálja csak kismértékben növekedhet, ami a biogazdálkodástól várható. A gyep igen magas ökológiai potenciálja a jövőben is meg fog maradni. A gazdasági fejlődéssel együtt érdemben növekedhet a gyepek és pázsitok jóléti funkcióinak fontossága. 

• Tájhasználat és gyephasznosítás Natura 2000 területen: – esettanulmány a Balatonkeresztúri rétek példáján –

  31-38

  Miókovics Eszter

  Rozner György

  Bódis Judit

  Megtekintések száma:

  170

  Célunk egy Natura 2000 terület, a Balatonkeresztúri rétek jelenlegi tájhasználatának ismertetése. A tájhasználat elemzése során elkészítettük a terület művelési ágak szerinti földhasználati térképét. Terepbejárások (2013) során felmértük a területen folyó mezűgazdálkodási tevékenységeket és összevetettük a nyilvántartott művelési ágak szerinti földhasználattal. Az összevetés során sorra vettük a terület mezűgazdasági hasznosítás szempontjából érintett élűhelyeit. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Balatonkeresztúri rétek legelő és rét művelési ágba tartozó területeinek jelenleg 42,6%-át művelik. Az élűvilág gazdagságának megőrzése érdekében fontos lenne a teljes gyepterület extenzív hasznosítása, a legeltetett és kaszált területek kiterjesztése, ami az állatállomány növelésével lenne megvalósítható. A jelenlegi tájhasználat, a mezűgazdasági támogatásoknak köszönhetően, várhatóan a továbbiakban pozitív irányba változik. A jövőben növekedhet a ténylegesen művelt (kaszált és/vagy legeltetett) területek nagysága és ezzel javulásnak indulhat a gyepterületek állapota is.