Gyepgazdálkodás | Gyep | Puszta | Legelő | Legeltetés | Marha | Juh | Széna | Kárpát medence | Magyarország | Pásztor | Természetvédelem

Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Kaszálás felhagyás hatása helyreállított szikes és löszgyepek vegetációjára
Megjelent 2021 szeptember 12
21-29

Természetvédelmi gyeprekonstrukció során felhagyott szántóterületeken gyakran alkalmazzák a kevésfajos magkeverék vetését. A rekonstrukciós beavatkozásokat követően pedig létfontosságú a területek utókezelésének hosszú távú fenntartása is. Mivel Magyarországon a legelő állatállomány az utóbbi... évtizedekben drasztikusan lecsökkent, így a kaszálás vált nagy kiterjedésű korábban legeltetett gyepterületek kezelésének a leginkább fenntartható módszerévé. A rendszeres kaszálás fontosságának hangsúlyozásának okán a kaszálás felhagyásának hatásait vizsgáltuk olyan telepített gyepekben, amelyekben már kialakult a vetett, őshonos pázsitfüvek által dominált gyepvegetáció. Az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

(1) Milyen hatással van a kaszálás felhagyása a vetett gyepek szerkezetére?

(2) Milyen hatással van a kaszálás felhagyása a vetett pázsitfüvek, a kísérő célfajok és a gyomok mennyiségére?

(3) Elégséges-e az évi egyszeri kaszálás a vetett gyepek kedvező állapotának megőrzéséhez?

Eredményeink alapján kijelenthető, hogy a kaszálás felhagyásának következtében az avar mennyisége megnőtt, ezzel párhuzamosan a gyepvegetáció összborítása és a vetett pázsitfüvek borítása lecsökkent. A felhagyott területeken jellemző volt az évelő gyomok borításának növekedése. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a rendszeres, évi egyszeri kaszálás fontos és elégséges kezelés lehet a vetett gyepek kedvező állapotának megőrzéséhez. Azonban a természetközeli, fajgazdag gyepekhez hasonló vegetáció kialakítása érdekében további beavatkozásokra van szükség. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a gyeprekonstrukciós beavatkozások során, már a tervezési fázisban számolni kell a hosszútávú utókezelés fenntartásával és költségeivel. 

Teljes absztrakt mutatása
11
9
Természetvédelmi gyeprekonstrukció szénatakarással kombinált magvetéssel
Megjelent 2021 október 27
5-11

A nemzetközi trendeknek megfelelően a hazai mezőgazdasági és természetvédelmi gyakorlatban is teret nyert a természetvédelmi célú gyeptelepítés és ezzel összefüggésben a tradicionális gyepgazdálkodás. A természetvédelmi célú gyepesítések során alacsony vetőmag normával vetett magkeverékek (keves...ebb, mint 30 kg/ha) vagy szénatakarás alkalmazását szokták javasolni. Tanulmányomban a szénatakarással kombinált kis vetőmag normájú magvetés (25 kg/ha) korai gyomközösségekre gyakorolt hatását mutatom be. Arra kerestem a választ, hogy növelhető-e a gyepesítés sikeressége olyan módon, hogy a magvetéses gyepesítés és a szénatakarás előnyeit egyesítjük. Eredményeim azt mutatják, hogy a szénatakarás kedvezően befolyásolta a Festuca fajok csírázását és csíranövényeinek fejlődését. A rövid életű, zömében kétszikű gyomfajok borítása szignifikánsan kisebb volt a szénatakarással és magvetéssel gyepesített mintavételi helyek nagy részén, mint a magvetéssel gyepesített mintavételi helyeken. A korai gyomközösségek fajszáma és diverzitása a szénatakarással kombinált magvetéssel és a csak magvetéssel gyepesített mintavételi helyek között nem tért el szignifikánsan. Eddigi eredményeink alapján a két módszer kombinálása alkalmas lehet olyan területek gyepesítésére, ahol erős gyomosodás várható és hatékony beavatkozás szükséges. 

Teljes absztrakt mutatása
5
4
Homoki gyepek spontán regenerációja kiskunsági parlagokon
Megjelent 2021 szeptember 12
5-12

Bár a spontán szekunder szukcessziós folyamatok vizsgálata kiemelt téma az ökológiában, mégis kevés publikáció vizsgálja a módszer alkalmazhatóságát a gyeprekonstrukcióban. Jelen vizsgálatban, kiskunsági homoki parlagokon gyepek spontán vegetációfejlődését tér-idő-helyettesítéses módszerrel vizsgálva az alábbi k...érdésekre kerestük a választ:

        Hogyan változik a különböző funkcionális csoportok aránya a szukcesszió során?

        Milyen célfajok települnek be sikeresen a parlagokra?

        Megadható-e a spontán gyepregeneráció sebessége és értékelhető-e a sikeressége?

A Kiskunságban összesen 12 homoki parlagot  vizsgáltunk. A parlagokat három korcsoportba soroltuk:

10 év alatti (fiatal)

10-20 éves (középkorú)

20-40 éves (idős) parlagok.

Korcsoportonként négy parlag növényzetét mértük fel. Referenciának három nyílt és három zárt homokpuszta gyepet választottunk. A növényfajok százalékos borításbecslését öt darab 2×2 m nagyságú kvadrátban végeztük egy kora májusi és késő júniusi időpontban, 2012-ben. Kimutattuk, hogy a szukcesszió folyamán az évelő lágyszárúak borítása növekedett, míg a rövidéletű fajok borítása csökkent. Az invazív fajok borítása szignifikánsan nagyobb volt a fiatal parlagokon, mint az idősebb korcsoportokban. A célfajok többsége már a fiatal és középkorú parlagokon is megtelepedett kisebb borításértékekkel, de szignifikánsan nagyobb borításuk az idősebb parlagokon volt. Megállapíthatjuk, hogy a kiskunsági homoki parlagok esetében viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre számíthatunk, a homoki gyepek fajkészlete már a szukcesszió első 10-20 évében regenerálódhat. Számos célfaj spontán betelepülése azonban még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott. Ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez célzott propagulumbevitelre is szükség lehet. A spontán szukcesszió akkor lehet a legsikeresebb, amikor a célfajok már a szukcesszió első néhány évében megtelepednek a felhagyott szántókon. 

Teljes absztrakt mutatása
7
2
Természetvédelmi célú gyeprekonstrukció rövid távú eredményei dombvidéki löszgyepekben és erdőssztyepréteken
Megjelent 2021 július 7
29-37

A természetvédelmi célú gyeprekonstrukciós programok célja általában egy korábbi, természetvédelmi szempontból kívánatos állapot elérése. Az eredményes munkához a tapasztalatok és a hatásmonitorozások eredményeinek megosztása hozzájárulhat, emellett a gyepek kezelés-függő dinamikájának, szukces...sziójának tanulmányozásával a gyeptársulások működéséről is bővülhetnek ismereteink. 2013 során egy Eger és Felsőtárkány közti, a Bükk hegység előterében elhelyezkedő dombvidéki területen vizsgáltam az alkalmazott gyeprekonstrukciós kezelések hatását a terület növénytakarójára. A kezelések célja a gyepterületek természetességi állapotának, illetve területi kiterjedésének növelése volt, melynek elérését a becserjésedett, valamint az inváziós fajok (elsősorban a Robinia pseudoacacia) által elfoglalt területek tisztításával valósított meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A kezelési módszerek közt szárzúzás, gépi és kézi cserjeirtás, kaszálás és fakitermelés szerepelt. A vizsgálatot a beavatkozásokat követő évben, illetve részben azokkal párhuzamosan végeztem. Következtetéseimet a korábbi, 2007-ben Á-NÉR alapján készült élőhelytérkép és az általam készített 2013- as élőhelytérkép összevetéséből vontam le. A természetesség állapot jelzői a karakterfajok és a színező elemek, azok a gyakran védett, de legalább is lokálisan értékes növényfajok, melyeknek tőszámlálásos felmérését terepi munkám során szintén elvégeztem. Mind a löszgyepek, mind az erdőssztyeprétek esetében pozitív változások következtek be. A kutatási területen a gyepes élőhelyek kiterjedése közel másfélszeresére nőtt, a térképezés közben 19 védett növényfaj 5676 egyedét, valamint 10 lokális értékű növényfaj 1969 egyedét találtam meg. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fenti műveletek rövidtávon alkalmasak dombvidéki gyepterületeink területi és természetességi állapot szerinti javítására, azonban állapotuk stabilizálásához a gyepek kezelésének folytatása elengedhetetlen. A gyakran költséges, és csak külső források bevonásával megvalósítható élőhely-rekonstrukciók eredményinek megőrzéséhez a hagyományos gazdálkodás és tájhasználat felélesztése jelenthet megoldást. 

Teljes absztrakt mutatása
8
4
Magas biológiai értékű tömegtakarmányt biztosító gyep kialakítása az ökológiai gazdálkodás keretei között: előzetes eredmények
Megjelent 2021 július 7
11-16

A parlagokon számos természetvédelmi szempontból nem kívánatos, özöngyom jellegű faj találja meg az életfeltételeit, melyek esetenként káros hatással vannak egészségünkre is. A problémára megoldást jelenthet a gyomos parlagterületek gyepesítéssel történő rekonstrukciója. Az ehhez szükséges ideá...lis keverék megalkotása érdekében 2012 tavaszán gyepnövényzetvizsgálatokba és gyepvetőmag fejlesztésbe kezdtünk. Három eltérő összetételű gyepvetőmag keveréket vizsgáltunk: egy hagyományos pillangós-füves, egy komplett (pillangós-, fű- és gyógynövényfajokat egyaránt tartalmazó) és egy pillangósgyógynövényes keveréket. A magvetésre két módszert használtunk: az első esetben nem történt előkészítés, a másodikban gépi kaszálás után talaj-előkészítés (boronálás és hengerezés) előzte meg a vetést. Minden kezelésben, minden keverékben és a kontroll kvadrátokban is rögzítettük a hajtásos növényfajok számát, valamint százalékos borítási értékeit Braun-Blanquet (1964) módosított módszere alapján. A kezelések és a keverékek pozitívan befolyásolták a kísérleti parcellák fajösszetételét. Az előkészített parcellákban több hasznos fajt és kevesebb gyomfajt találtunk az előkészítés nélküliekhez viszonyítva, ami arra enged következtetni, hogy a talaj-előkészítés növeli a vetett fajok megtelepedésének sikerességét. 

Teljes absztrakt mutatása
12
5
Gyeprekonstrukció fű- és kétszikű magkeverékek vetésével
Megjelent 2021 június 30
61-67

Napjainkban világszerte jellemző az alacsonyabb termőképességű szántóterületeken a művelés felhagyása. A parlagok gyepesítése megfelelő megoldás lehet a gyepterületek növelésére, ami mind természetvédelmi, mind gyepgazdálkodási szempontból kiemelt fontosságú. Vizsgálatunkban két elterjedt gy...epesítési módszert (fűmag-vetés és kétszikű magkeverékek vetése), illetve ezek együttes alkalmazását teszteltük. Eredményeink alapján a fűmag és a kétszikű magkeverékek együttes vetése bizonyult a legjobb megoldásnak, mert megfelelően ötvözte a két módszer előnyeit: mind a vetett veresnadrág csenkesz, mind a vetett kétszikűek nagy borítással voltak jelen, és ebben az esetben volt a legjobb a gyomelnyomó-képesség is. 

Teljes absztrakt mutatása
9
4
1 - 6 a 6 tételből