Keresés

Keresési eredmények

• Löszpusztarét összehasonlító értékelése fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) dominanciával a Jaba-völgyben

  55-61

  Szabó István

  Kercsmár Vilmos

  Hársvölgyiné Szőnyi Éva

  Megtekintések száma:

  65

  Külső-Somogyban, a Jaba-patak völgyében folytatunk több éve florisztikai és cönológiai kutatásokat, elsősorban a száraz gyepi löszpusztarét (Salvio-Festucetum rupicolae), illetve különböző mértékben degradálódott származéktársulásokra vonatkozóan. Zavarásra, illetve a hagyományos juhlegeltetési szokás megváltozására helyenként dominánssá válik a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), átrendezve a társulás addigi szerkezetét. Barázdás csenkeszes tipikus- és fenyérfüves származéklöszgyep összehasonlító vizsgálatához fitocönológiai felmérést, véletlenszerűen kiválasztott mintanégyzetekben 0 cm tarlómagassággal fitomassza kaszálási próbát végeztünk. A természetességi és a minőségi mutató a tipikus, a fitomassza a fenyérfüves típusban magasabb. A Sørensen-féle szimilaritás index a vártnál alacsonyabb florisztikai rokonságot mutat a típusok között. 

• A szürke fenyérfű (Bothriochloa ischaemum L.) allelopatikus hatásának áttekintése

  49-53

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  96

  A szürke fenyérfű a pannon biogeográfiai régióban több mint ötven növénytársulásban előfordul, rendkívül változatos élő- és termőhelyeken. Ezek egy részén veszélyes inváziós fajjá is válhat, csökkentve azok természetvédelmi- és gazdasági értékét. Felszaporodását, invázióját segítheti a faj allelopatikus hatása. A feltett kérdések a következők. Van-e szakirodalmakból származó információ a szürke fenyérfű allelopatikus hatását illetően? Kapcsolatban állhat-e az allelopatikum a fenyérfűnek és az avarjának a szűrő hatásával? Nemzetközi kutatások alapján a szürke fenyérfű a nemzetség több más fajával együtt allelopatikus hatással rendelkezik. Az allelopatikum feltehetően vízoldható, mivel az öntözött avar is negatívan befolyásolta a többi fajt. Az anyag a faj saját növekedését is negatívan befolyásolja, de saját csírázását és a fiatal egyedek túlélését nem csökkenteti, vagyis ezen allelopatikumok termelése a fenyérfű számára is bizonyos hátránnyal jár. A faj közvetlen hatása mellett közvetve is hat a többi növényre, például a mikorrhizáltság csökkentésével. Jelenlegi ismereteink alapján a fajt nagyon nehéz tartósan visszaszorítani. Az ezt követő restauráció szintén nagyon nehéz feladat a fenyérfű által termelt allelopatikumok miatt. Ezért további vizsgálatokra van szükség, amelyek pontosan meghatározzák ezeket az allelopatikus hatásokat a többi növényfajra. Fenti eredmények a faj ökológiájának megértéséhez és a visszaszorítási technológiák kidolgozásához is fontos információkat szolgáltatnak. 

• A szürke fenyérfű (Bothriochloa ischaemum L.) magyarországi előfordulása és gyepgazdálkodási helyzete (irodalmi áttekintés)

  49-60

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  113

  A szürke fenyérfű szakirodalmi és herbáriumi források alapján összegyűjtött előfordulási adatai igazolják a pázsitfűfaj széleskörű, országos szintű elterjedtségét természetközeli (pl. Gánt, Aszófő) és erősen degradált (pl. Tiszaalpár, Tatabánya) termőhelyeken egyaránt. Mindössze három középtájból nem találtunk róla elterjedési adatot. A száraz (sőt, félszáraz, akár kiszáradó) gyepektől a nyíltabb, száraz erdőtársulásokig sok helyen megtalálhatja a számára kedvező életfeltételeket, beleértve a bolygatott, a másodlagos eredetű állományokat, és a parlagokat is. A magyar szakirodalom 52 hazai társulásból, cönotaxonból jelzi. A legtöbb előfordulási adat elsősorban olyan dombságokból és középhegységekből származik, ahol a száraz, melegebb déli oldalak (amelyeket gyakran antropogén zavarások is érnek, pl. túllegeltetés, művelt területek felhagyása) ideális mikrokörnyezetet teremtenek a faj felszaporodásához. A sok előfordulási adatot tartalmazó középtájak másik csoportjába az olyan alföldi területek tartoznak, amelyek klímája szárazabb, és táji szinten jellemző a jelenlegi, sőt még inkább a korábbi legeltetés (Duna-Tisza közi síkvidék: homoki gyepek, Körös-Maros köze: löszgyepek). Az elmúlt időszakra jellemző, és a közeljövőben is várható a degradált és felhagyott területek kiterjedésének növekedése. Ezek alapján a fenyérfű még nagyobb mértékű hazai elterjedésére lehet számítani.