Keresés

Keresési eredmények

• Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei

  57-64

  Tasi Julianna

  Bajnok Márta

  Halász András

  Szabó Ferenc

  Harkányiné Székely Zsuzsanna

  Láng Vince

  Megtekintések száma:

  519

  Munkánk első célja a gyepek pontos helyének és területének meghatározása távérzékelési módszerekkel és adatbázisok felhasználásával, továbbá kategorizálásának egységesítése az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer), MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) és a CORINE (Coordination of Information on the Environment) adatbázisok alapján. Távlati célunk az állami közigazgatásban rendszeresített döntéstámogató háttér-adatbázis bővítése. Adatgyűjtést végeztünk a KSH adatbázisa és a rendelkezésre álló egyetemi és kutatóhelyek publikációi alapján a hazai gyepek pontos kiterjedéséről. Eszerint 761 ezer és 1 millió 48 ezer hektár közötti a gyep nagysága hazánkban. A legnagyobb kiterjedésben az Észak-Alföldön van, a legfüvesebb kistáj pedig Kelet-Külső-Somogy. A 30 helyszínen elvégzett főtermés-becslés alapján a jellegtelen üde gyepek és a francia perjés (Arrhenatherum elatius) rétek hozama bizonyult a legmagasabbnak (30-35 t/ha). A takarmányminőségi besorolás (K-érték) szerint a legrosszabb minőségű gyepet a kékperjés (Molinietum) láprétek, nyílt homokpusztagyepek és a sztepprétek adták. 

• Természetvédelmi célú gyeprekonstrukció rövid távú eredményei dombvidéki löszgyepekben és erdőssztyepréteken

  29-37

  Kalmár Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  183

  A természetvédelmi célú gyeprekonstrukciós programok célja általában egy korábbi, természetvédelmi szempontból kívánatos állapot elérése. Az eredményes munkához a tapasztalatok és a hatásmonitorozások eredményeinek megosztása hozzájárulhat, emellett a gyepek kezelés-függő dinamikájának, szukcessziójának tanulmányozásával a gyeptársulások működéséről is bővülhetnek ismereteink. 2013 során egy Eger és Felsőtárkány közti, a Bükk hegység előterében elhelyezkedő dombvidéki területen vizsgáltam az alkalmazott gyeprekonstrukciós kezelések hatását a terület növénytakarójára. A kezelések célja a gyepterületek természetességi állapotának, illetve területi kiterjedésének növelése volt, melynek elérését a becserjésedett, valamint az inváziós fajok (elsősorban a Robinia pseudoacacia) által elfoglalt területek tisztításával valósított meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A kezelési módszerek közt szárzúzás, gépi és kézi cserjeirtás, kaszálás és fakitermelés szerepelt. A vizsgálatot a beavatkozásokat követő évben, illetve részben azokkal párhuzamosan végeztem. Következtetéseimet a korábbi, 2007-ben Á-NÉR alapján készült élőhelytérkép és az általam készített 2013- as élőhelytérkép összevetéséből vontam le. A természetesség állapot jelzői a karakterfajok és a színező elemek, azok a gyakran védett, de legalább is lokálisan értékes növényfajok, melyeknek tőszámlálásos felmérését terepi munkám során szintén elvégeztem. Mind a löszgyepek, mind az erdőssztyeprétek esetében pozitív változások következtek be. A kutatási területen a gyepes élőhelyek kiterjedése közel másfélszeresére nőtt, a térképezés közben 19 védett növényfaj 5676 egyedét, valamint 10 lokális értékű növényfaj 1969 egyedét találtam meg. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fenti műveletek rövidtávon alkalmasak dombvidéki gyepterületeink területi és természetességi állapot szerinti javítására, azonban állapotuk stabilizálásához a gyepek kezelésének folytatása elengedhetetlen. A gyakran költséges, és csak külső források bevonásával megvalósítható élőhely-rekonstrukciók eredményinek megőrzéséhez a hagyományos gazdálkodás és tájhasználat felélesztése jelenthet megoldást.