Gyepgazdálkodás | Gyep | Puszta | Legelő | Legeltetés | Marha | Juh | Széna | Kárpát medence | Magyarország | Pásztor | Természetvédelem

Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A Felső-Tisza ártéri legelőinek ásványianyag-tartalma
Megjelent 2021 december 31
32-34

Az állatok zavarlalan életműködéséhez a táplálékuknak megfelelő mennyiségben és arányban kell ásványi anyagokal tartalmaznia. A gyepek növényzelének elemtartalmát igen sok tényező befolyásolja. Többek között a hő, a csapadék, az öntözés, a talaj típusa és tápanyag-ellátottsága, a gyeptípusok, a fajösszetéte...l. a tenyészidőszak aspektusai, a növények fenofázisa, a gyephasználat módja.
     A folyók árterében gyakran találunk extenzív hasznosítású legelőket, illetve természetes, nem telepített kaszálókat. Mivel ezen területeken kemikáliákat nem lehet alkalmazni, és a fajgazdagság nagy,  igen alkalmasak arra, hogy a különböző növények elemtartalmát meghatározzuk. 2001-es évben négy ártéri legelőről, illetve kaszálóról készítettünk cönológiai felvételezést és mértük meg az ott található növényfajok elemtartalmát.
     Azok a növények, amelyeket nem vonnak be szándékosan a termelésbe, vagyis tágabb értelemben használva gyomnövények, igen értékes elemei a legelők növényzetének, mert az állatok számára értékes mikroelemekben gazdagabbá teszik a legelőt.
     Az általunk vizsgált területeken, az ideálisnak tartott 2/3 rész egyszíkű, 1/3 rész kétszikű aránytól eltérő arányokat kaptunk, de ez nem eredményezett Mn-hiányt. 

Teljes absztrakt mutatása
8
11
1 - 1 a 1 tételből