Keresés

Keresési eredmények

• A szamár (Equus asinus) legeltetés jellemzői

  25-30

  Oroszi Virag

  Szabo-Szollosi Tunde

  Kaczko Daniel

  Penksza Karoly

  Poti Peter

  Szentes Szilard

  Megtekintések száma:

  152

  Ez az áttekintő tanulmány a szamár (Equus asinus) legeltetésével foglalkozik. Kitér a szamár eredetére, alkalmazására. Kitér a szamár legelési szokásaira, arra is, hogy mely növényeket legeli, mennyire szelektív a legelése. Az áttekintés kitér a szamár gyepgazdálkodási és egyéb hasznára is. Az áttekintés irodalmi forrásokra alapozva elemzi a legeltetés fontosságát. Az áttekintés törekszik arra, hogy minél szélesebb körben mutassa be a szamárra (vagy a közvetlenül összehasonlítható nagy patásokra) vonatkozó ismereteket, illetve általános ökológiai elveket szolgáltassanak, amelyek a szamarak legelési viselkedésének értelmezésére alkalmasak.

• Legeltetés szamarakkal és eredmények az őszi vegetációban Böddi-szék területén

  11-24

  Oroszi Virág

  Penksza Károly

  Szentes Szilárd

  Kaczkó Dániel

  Póti Péter

  Megtekintések száma:

  129

  A munka célja a magyar parlagi szamár (Equus asinus) természetvédelmi célú legeltetésének rövidtávú hatásának vizsgálata Böddi-szék botanikai összetételére. A vizsgálat 2025. július 26. és október 31. közti időszakot öleli fel, amikor 76 szamár legelt 72 hektár területen, ebből hozzávetőlegesen 20 hektár a vizsgált mintaterület. A felvételezés Braun-Blanquet módszerrel, 2×2 m-es kvadrátokban történt, négy domborzati egység (vakszik, szikfok, szikpadka oldal, szikpadka tető) legelt és nem legelt állományrészét hasonlítottunk össze az újonnan elkerített és a már 5 éve legeltetett területen. A vizsgált területek értékelése relatív ökológiai mutatók alapján történt. Az eredmények alapján a vaksziken a hegyes bajuszpázsit borításának lecsökkenése a legeltetés hatására mérhetően megmutatkozott. A szikfok területén mindkét oldalon a sziki mézpázsit dominált. A padkaoldal vegetációját alakították leginkább a szamarak, a legeltetett részeken a szamarak járása fokozta a talajeróziót, így nőtt a degradáltságot jelző fajok aránya. A padkatetők természetességi állapota szamárlegeltetéssel fenntartható, amit a legeltetett oldalon az Achilleo és Artemisio-Festucetum pseudovinae társulás felszaporodása jelez.