Keresés

Keresési eredmények

• Gyeprestaurációk a Kalocsai-Sárköz „Őrjeg” területén I.

  43-49

  Sári Leonárd

  Kaczkó Dániel

  Balogh János

  Szőke Péter

  Bori Dániel

  Saláta-Falusi Eszter

  Szabó-Szöllösi Tünde

  Penksza Károly

  Herczeg Edina

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  119

  A gyepek megőrzése és fenntartható kezelése kulcsfontosságú mind a természetvédelem, mind a gyepgazdálkodás szempontjából. Jelen tanulmány célja dokumentált előtörténetű területeken végzett gyeprestaurációs beavatkozások hosszabb távú hatásainak értékelése volt. A vizsgálatot a Nagy-Alföld Kalocsai-Sárköz tájegységében, az Őrjeg területén, Homokmégy határában végeztük két mintaterületen. A sikertelen fásítást követően mindkét területen több éven át cserjeirtás zajlott, majd szarvasmarhákkal történő legeltetés indult; az egyik területen ezt rendszeres tisztítókaszálás egészítette ki, míg a másikon ez elmaradt. Az egyik mintaterületet egy szárazabb és egy üdébb részre osztottuk a mikroélőhelyi különbségek vizsgálata érdekében.
  2025-ben területenként hat cönológiai felvételt készítettünk. Eredményeink alapján a cserjék eltávolítását követő mechanikai kezelések, valamint a legeltetés és a tisztítókaszálás kombinált alkalmazása hatékonyabban segíti a gyepstruktúra és a fajösszetétel regenerációját, mint a legeltetés önmagában. Mind természetvédelmi, mind gyepgazdálkodási szempontból a rendszeres tisztítókaszálással kiegészített kezelés bizonyult eredményesebbnek. A tisztítókaszálás elhagyása a vizsgált körülmények között a restaurációs célok elérését korlátozta, ezért alkalmazása a jövőbeli kezelések során indokoltnak tekinthető.

• Legeltetés szamarakkal és eredmények az őszi vegetációban Böddi-szék területén

  11-24

  Oroszi Virág

  Penksza Károly

  Szentes Szilárd

  Kaczkó Dániel

  Póti Péter

  Megtekintések száma:

  120

  A munka célja a magyar parlagi szamár (Equus asinus) természetvédelmi célú legeltetésének rövidtávú hatásának vizsgálata Böddi-szék botanikai összetételére. A vizsgálat 2025. július 26. és október 31. közti időszakot öleli fel, amikor 76 szamár legelt 72 hektár területen, ebből hozzávetőlegesen 20 hektár a vizsgált mintaterület. A felvételezés Braun-Blanquet módszerrel, 2×2 m-es kvadrátokban történt, négy domborzati egység (vakszik, szikfok, szikpadka oldal, szikpadka tető) legelt és nem legelt állományrészét hasonlítottunk össze az újonnan elkerített és a már 5 éve legeltetett területen. A vizsgált területek értékelése relatív ökológiai mutatók alapján történt. Az eredmények alapján a vaksziken a hegyes bajuszpázsit borításának lecsökkenése a legeltetés hatására mérhetően megmutatkozott. A szikfok területén mindkét oldalon a sziki mézpázsit dominált. A padkaoldal vegetációját alakították leginkább a szamarak, a legeltetett részeken a szamarak járása fokozta a talajeróziót, így nőtt a degradáltságot jelző fajok aránya. A padkatetők természetességi állapota szamárlegeltetéssel fenntartható, amit a legeltetett oldalon az Achilleo és Artemisio-Festucetum pseudovinae társulás felszaporodása jelez.

• A szamár (Equus asinus) legeltetés jellemzői

  25-30

  Oroszi Virag

  Szabo-Szollosi Tunde

  Kaczko Daniel

  Penksza Karoly

  Poti Peter

  Szentes Szilard

  Megtekintések száma:

  147

  Ez az áttekintő tanulmány a szamár (Equus asinus) legeltetésével foglalkozik. Kitér a szamár eredetére, alkalmazására. Kitér a szamár legelési szokásaira, arra is, hogy mely növényeket legeli, mennyire szelektív a legelése. Az áttekintés kitér a szamár gyepgazdálkodási és egyéb hasznára is. Az áttekintés irodalmi forrásokra alapozva elemzi a legeltetés fontosságát. Az áttekintés törekszik arra, hogy minél szélesebb körben mutassa be a szamárra (vagy a közvetlenül összehasonlítható nagy patásokra) vonatkozó ismereteket, illetve általános ökológiai elveket szolgáltassanak, amelyek a szamarak legelési viselkedésének értelmezésére alkalmasak.