Keresés

Keresési eredmények

• Eltérő hasznosítású dunántúli-középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása

  26-33

  Penksza Károly

  Tasi Julianna

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  463

  A jelen munkában a Dunántúli-középhegység (Tihanyi-félsziget, Bakony, Keszthelyi-hegység) eltérő gazdálkodású gyepeiben folytattunk összehasonlító cönológiai vizsgálatokat. Értékeltük a fajösszetételben és borítási értékekben, elsősorban a gazdasági szempontból értékes fajok esetében végbement változásokat, az esetleges regeneráció vagy degradáció mértékét, illetve azt, hogy a növényzeti eltérések a gyepek takarmányozási értékében hogyan változnak. Felmértük, hogy milyen mértékben jelentek meg vagy tűntek el a fontos pázsitfüvek és pillangósvirágúak, hogyan változott a túllegeltetést elviselő fajok aránya, milyen a legeltetett, illetve a nem legeltetett területek növényi összetétele. Az eredmények alapján a vizsgált gyepekre általában jellemző a kedvezőtlen fajösszetétel, melynek kialakulása visszavezethető a rossz gazdálkodási stratégiára, a technológiai fegyelem hiányára. A vizsgált gyepek közül az összehasonlítási időszak alatt gyepgazdálkodási szempontból értékesebbé vált a Belső-tó melletti zárt gyep, ahol megváltoztatott művelési móddal kaszálóból szürkemarha legelőt alakítottak ki, és a sólyi volt (túl)legeltetett gyepek, valamint a vad-parlagi legelő, ahol felhagytak a legeltetéssel. A legjobb takarmányértékű fajok borítottsága itt is csökkent ugyan, de a gyepek összborítottsága jelentős mértékben növekedett, ezért a takarmányértékük nőtt. A felhagyott gyepekben a kezdeti fajszámnövekedés után viszont megindult a cserjésedés, amely idővel fel fog gyorsulni. Ez indokolja e területek további legeltetését, fenntartását megfelelő terhelés mellett.

• Rangeland utilization by beef cattle in the dry Savanna areas of Southern Africa

  3-8

  Danhauser Chris

  Coetzee Roelf

  Orosz Szilvia

  Hajnáczki Sándor

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  460

  A literature review was done on the selection and utilization of grass species by beef cattle in the Limpopo province. The literature study was complimented by research done on the Towoomba Research station and the University of Limpopo, both in Limpopo Province, in South Africa. The Province is well known for its low rainfall and good quality rangeland. The main aim was to categorize the most important grass species in different utilization (palatability) classes. The thirteen grass species which were under investigation could be classified as follows: Highly palatable species: Panicum maximum and Urochloa mosambicensis; Palatable species: Digitaria eriantha, Heteropogon contortus, Schmidtia pappophoroides and Themeda triandra. Less palatable: Trachypogon spicatus and Themeda triandra and Least palatable: Eragrostis rigidior, Hyparrhenia hirta, Pogonarthria squarrosa, Melinus repens and the Aristida species. 

• Somogy megye gímszarvas állományának alakulása 1970-től napjainkig

  13-19

  Barna Róbert

  Sugár László

  Megtekintések száma:

  201

  Szinte közhely, hogy a Somogy megyében élő gímszarvas (Cervus elaphus L.) állomány kiváló minőségű, ami a jó genetikai adottságoknak és élőhelyi viszonyoknak köszönhető. Cikkünkben arra szeretnénk rámutatni, hogy az erőltetett állományapasztás és a mínuszpontos szankciók eltörlésének következményeként ez a helyzet megváltozott, de legalábbis változóban van. A bikaállomány elfiatalodott, az érmes bikák átlagéletkora egyre fiatalabb, miközben a tehénállomány elöregedett. 

• Alulhasznosított gyep szén-dioxid kibocsátásának vizsgálata

  15-25

  Varga Krisztina

  Csízi István

  Megtekintések száma:

  516

  A klímaváltozás által indukált szélsőséges változások a kontinentális éghajlatú területeken elhelyezkedő extenzív gyepek fitomassza hozamait egyre nagyobb mértékben évjáratfüggővé teszik. A helyzetet súlyosbítja többek között a minőségi munkaerő hiánya miatt a legeltetéses állattartás visszaszorulása, s így a hasznosítatlan, illetve alulhasznosított gyepek részarányának növekedése. Kísérletünk során két eltérő jellegű évjárat során pontosítottuk az egy évtizede fennálló zéró, mulcs, kaszáló és rét hasznosítási módok hatását a szén-dioxid-emisszióra, a talajnedvességi és talajhőmérsékleti értékekre. Megállapítottuk, hogy különböző évjáratok esetén is a hasznosítás hiányában felhalmozódott avarnemezzel rendelkező zéró hasznosítás esetén voltak a legmagasabbak a szén-dioxid-emissziós értékek, még alacsonyabb talajnedvességi értékek mellett is. Eredményeink megerősítik azt a tényt, hogy a parlagon hagyott gyepek, megnövekedett üvegházhatású gáz kibocsátásuk miatt, veszélyforrásnak tekinthetők.

• Gyepalkotó fűfajok ezerszemtömegére ható tényezők vizsgálata

  15-21

  Lepossa Anita

  Halász Adrienn

  Menyhárt László

  Megtekintések száma:

  200

  A hőmérséklet, csapadék és az anyatövek korának hatását elemeztük egy fontos vetőmagminőségi paraméter, az ezerszemtömeg (Emt) változására három gyepalkotó fűfaj egy-egy hazai fajtája esetében (’Tomaj’ vörös csenkesz, ’K-50’ nádképű csenkesz és ’K-51’ magyar rozsnok). A MATE Georgikon Campuson (Keszthely) fenntartott törzsállományok hat évjáratából származó magminták vizsgálata során azt találtuk, hogy a növények kora nem befolyásolta az Emt értékét. A május 1-től betakarításig figyelembe vett hő- és csapadékösszeg, illetve az anyatövek kora, mint független tényezőkre illesztett lineáris modellben csak az átlagosnál alacsonyabb hőösszegnek mutatkozott az ezerszemtömegre negatív hatása. A csapadék hatása pozitív, de gyenge volt, a további elemzés azt mutatta, hogy leginkább az előző év nov. 1-től betakarításig számított csapadék korrelált az Emt-vel. Megállapítottuk továbbá, hogy összehasonlító vizsgálatok során alapvető a fűmag minták megfelelő tisztítása és a mért Emt értékek azonos nedvességtartalomra korrigálása.