Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Szervestrágyázás hatása extenzív gyep hozamára és talajfaktor értékeire
    23-28
    Megtekintések száma:
    292

    Különböző szervestrágya adagok hatását vizsgáltuk szolonyec talajadottságú természetközeli gyepen a Karcagi Kutatóintézetben, a kijuttatás utáni második évben. A 0-10-15-20 t/ha dózisszintekkel kijuttatott érett juhtrágya kezelései közül a 20 t/ha dózis igazoltan nagyobb szárazanyag hozamot eredményezett. Ezenfelül a 20 t/ha szervestrágya adag  bizonyíthatóan élénkítette a talajéletet, amit a szén-dioxid emisszió mérésével támasztottunk alá, és segített a talajnedvesség jobb megőrzésében.

  • Delelőliget szerepének pontosítása extenzív juhlegelőn
    39-45.
    Megtekintések száma:
    245

    Nyárfa delelőliget és nyílt pusztai legelő digitálisan rögzített klimatikus adatait hasonlítottuk össze adatbázis létrehozása céljából. Célunk annak pontosítása volt, hogy a legelőkertben szabadon mozgó nyáj kérődzési-delelési szükségleteinek mennyiben felelnek meg, továbbá a delelőliget klimatikus viszonyai milyen kulcspozíciót töltenek be. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a delelőliget kulcspozíciót tölt be a vizsgált helyszínen a nyáj napi legelőn tartózkodási ritmusában.

  • Festuca pseudovina anyatövek termésképző paramétereinek vizsgálata
    57-62.
    Megtekintések száma:
    380

    Tiszántúl természetközeli gyeptársulásaiban gyakori sovány csenkesz – általunk begyűjtött és három év szelekció során kiválasztott – 10 db anyatövén vizsgáltuk a morfológiai, illetve termésképző jellemzőket. A fűfaj tradicionális termőhelyi viszonyaitól televényebb termőhelyen végzett kísérlet célja adatbázis létrehozása a sovány csenkesz jövőbeni perspektivikus hasznosítási lehetőségeinek pontosítása céljából. 

  • Állandó bivalylegelő botanikai vizsgálata
    23-29
    Megtekintések száma:
    427

    Egy dunaszegi, folyamatos legeltetésnek kitett bivalylegelő botanikai felvételezését végeztük el 2024 május 14-én. A vizsgált terület egy franciaperjés rét (Arrhenatheretum), melynek cönológiai felvételezés eredményeit Borhidi-féle Szociális Magatartási Típusok, valamint ökológiai indikátor értékek (vízigény, nitrogénigény, fényigény) alapján értékeltük, továbbá meghatároztuk a terület degradációs fokát. A terület domináns, zavarástűrő, pázsitfűfaja, a franciaperje (Arrhenatherum elatius) 36,09% borítással rendelkezett.  A terület degradációs foka közelít a kritikus 1 értékhez (DF: 0,99), ami a terület jelentős degradációját jelzi, az év minden napját érintő, 3. éve tartó, állandó legeltetés hatására. A vizsgált területen megoldás lehet a növényzet regenerációja érdekében, a legelőterhelés csökkentése, illetve a természetes magpergés időnkénti beiktatása a gyepgazdálkodási technológiába.