Keresés

Keresési eredmények

• Tanult orvosok a középkori Magyar Királyságban

  39-78

  Haraszti Szabó Péter

  Kelényi Borbála

  Megtekintések száma:

  192

  learned Medical doctors of the Medieval hungarian KingdoM. he present paper aims at collecting the particulars of medical doctors of the medieval Hungarian kingdom, primarily the ones belonging to persons who attended a university. he research had to reckon with the fact that the doctors were referred to in the respective sources by several Latin names (doctor in medicine, medicus, physicus, barbitonsor, etc.) but not all of these refer to a person who attended a university. We accept only the person as a learned doctor whose university attendance can be documented either by his presence in the matricula of a university or by his degree mentioned in a source. Another attendant problem was the deinition of Hungarian, since, for example, most doctors practising in the royal court came from abroad but owing to their service they often gained Hungarian citizenship or, moreover, nobility. After examinig these questions we managed to collect 69 persons who have evidence of their studies or graduation from 1226 till 1525, mainly from the second part of the 15th century or the irst quarter of the 16th century. heir prosopographical data can be found in the Database at the end of the paper. Most of the students studied medicine in Vienna (22 persons) or at an
  Italian university (31 persons) and almost half of them gained a degree (35 persons). In accordance with the present phase of the research most doctors had an ecclesiastical career, mainly as a canon (12 persons), however, a few of them practised as municipal physicians (15 persons).

• „AD PINGUIOREM FORTUNAM” – SZEGÉNY MAGYAR DIÁKOK A BÉCSI EGYETEMEN 1450-IG

  65-87

  Haraszti Szabó Péter

  Megtekintések száma:

  109

  Bécsben, 1365/1377–1450 között a magyarországi diákok jelentős része minősült szegénynek. A mintegy 3200 diákból nagyjából 800 hallgató nem fizetett semmit vagy tett ígéretet a fizetésre, ám rajtuk kívül további 560 fiatal fizetett kevesebb beiratkozási díjat az előírtnál. Összesen tehát az összbeiratkozottak 42,5%-a helyezhető el a szegénység különböző fokozatain, bár közöttük jelentős különbségek voltak. Szegénységük azonban nem tényleges financiális helyzetükre utal, pusztán arra, hogy a beiratkozás pillanatában milyen anyagi helyzetben voltak. Rájuk nem feltétlenül hatottak a tanulási kedvet egyébként nagyon is meghatározó politikai, katonai konfliktusok vagy természeti katasztrófák, inkább csak az anyagi helyzetüket érintő események befolyásolhatták őket. Három csoportra lehet osztani őket. Az elsőben a nem fizető diákok találhatóak (pauper, nihil dedit). A második csoportban már egy fokkal jobb anyagi helyzetnek örvendhettek, akik legalább ígérni tudták a fizetést (promisit, tenetur), illetve csak haladékot kértek kötelezettségük teljesítésére vagy felmentést a kötelező ruhaviselet alól. A harmadik csoportba a csökkentett tandíjat fizetők kerültek. Anyagi helyzetüket ismerve az első két csoportot lehetne a pauperes, míg a harmadikat a non bene habentes jelzővel definiálni. Többségük a nagyobb városokból érkezett (53%), de jelentős (közel 18%) a falusi környezetből származók köre is. A szegény diákok földrajzi származása azonban nem rajzol ki specifikus mintázatot, ellenben társadalmi hátterük nagyon is