Keresés

Keresési eredmények

• BOGNÁR REZSŐ KÉMIKUS PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1951-54. és 1973-75. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-23

  Virágos Márta

  Sztaricskai Ferenc

  Megtekintések száma:

  315

  Bognár Rezső a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját és Zemplén Géza mellett dolgozott 1950-ig a műegyetemi Szerves Kémiai Intézetben. 35 éves korában már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Már akadémikusként kerül Debrecenbe, aholis az Egyetem éppen alakuló Természettudományi Karának Szerves Kémiai Intézetét szervezte meg. A debreceni négy évtizedes működése messze túlterjedt az intézet falain, hiszen kétízben is, összesen öt tanéven keresztül az egyetem rektora, és ugyancsak két ízben hét tanévben rektorhelyettese volt.Különösen jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság 1976-ban megkezdhette működését és székháza épült Debrecenben.

• A KISZ AZ IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN

  93-105

  Szécsényi András

  Megtekintések száma:

  284

   

  A tanulmány célja, hogy bemutassa a budapesti Iparművészeti Főiskolán[1] működött Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) alapszervezetének működését és hatását a hallgatói életre. A dolgozat a MOME Levéltárában végzett alapkutatásokon alapul, a levéltári forrásanyag részben a főiskola központi szerveinek irataira, részben a főiskolai KISZ iratainak feldolgozására épül. Ebből következően elsősorban szervezeti dokumentumok vizsgálatáról van szó, ego-dokumentumok hiányában a KISZ által uralt hallgatói élet résztvevői elbeszélésére csekély lehetőség nyílt. A tanulmány elsősorban arra keresi a választ: hogyan, milyen keretek között működött a kommunista pártszervezet a Főiskolán. Másrészt arra is kíváncsi, mennyiben befolyásolták a Kádár-korszakban enyhülő ideológiai keretek a művészhallgatókat mindennapjaik során és mindez hogyan hatott ki az ifjúság életére.

   

• ERDŐS KÁROLY TEOLÓGUSPROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1945/46. TANÉVi RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Csohány János

  Megtekintések száma:

  282

   

  Erdős Károly (1887–1971) az egyháztörténet tanáraként kezdte tanári és tudósi pályafutásátés a debreceni Református Kollégium egyháztörténeti tanszékén. Miután a Hittudományi Kar az 1914-ben működni kezdő egyetem részévé vált Erdős a református egyház Lelkészképző Intézetének tanára, majd igazgatója lett. 1929-től a Tisza Itsván Tudományegyetem újszövetségi tanszékére nevezték ki professzornak. Egyetemi tanárként, reofrmátus lelkészként nagy szolgálatokat tett a városnak és Egyházának, mind tanári, mind tudósi munkájával. 1949 után a Református Teológiai Akadémi tanára lett.

• Fejezetek a huszonötéves krakkói magyar szak történetéből

  146-158

  Nagy László

  Megtekintések száma:

  240

  ASPECTS PERTAINING TO THE TWENTY-FIVE-YEAR HISTORY OF THE HUNGARIAN ACADEMIC PROGRAM AT CRACOW. This study, which also encompasses present-day events, commemorates the fact that in the academic year of 2014/2015 the Department of Hungarian Philology, Jagello University, Cracow, celebrated the twenty-ifth anniversary of its existence. he reader is ofered an insight into the struggles and events in the wake of the establishment of the Department in 1988, as well as into the cultural mission that has guided the Department in maintaining Polish-Hungarian relations. Not suppressing the theme of attendant diiculties, the text radiates a substantial sense of mission and hope, while the author highlights the professional Hungarian program as well as the research activity of the academic staf that has made these projects – and ideas pertaining to the future a realiy.

• "KERESZTYÉNNEK LENNI NAGY ÉS SOKSZOROS HŰSÉGET JELENT” PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON TEOLÓGUS PROFESSZOR, VALLÁSTÖRTÉNÉSZ, BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁSSÁGA

  75-110

  Tószegi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  338

  A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése.

• ARS DISPUTANDI UND RHETORIK IN FRÜHNEUZEITLICHER DISPUTATIONSLITERATUR DES OSTSEERAUMS

  32-59

  Marti Hanspeter

  Megtekintések száma:

  225

  The introduction to this article focuses firstly on the upturn in disputation research during the last two decades. This increase in interest was helped a lot by digitisations, not only of library catalogues but also of a large number of entire Early Modern dissertations. The second focus of the introduction lies on scriptures about the important neighbouring disciplines of logic and rhetoric and their relation to each other. The following chapters revolve around the disputation culture of the 17^th and 18^th century at the universities of Greifswald, Rostock and Königsberg (Kaliningrad), as well as the “Athenäum” of Gdansk. Each of these four schools had its own peculiarities: in Greifswald it was the episodic use of the German language in dissertations, in Rostock it was notable that there were many juridical programs on the “disputatio”, while the texts from Gdansk stood out with their numerous large appendices containing congratulatory texts and even poems. Lastly, Königsberg stood out with its wide spectrum of disputation literature within the philosophic faculty.

• Egyetemjáró zalai nemesek és a reformáció kezdetei a 16. századi Zalában

  102-113

  Bilkei Irén

  Megtekintések száma:

  227

  Academical Noble Students from Zala County and the Beginning of the Reformation in Zala County in the 16th Century. The appearance and spread of the Reformation in Zala county in the 16th century has been hardly examined so far. It can be explained both by the low number of the sources and their low exploration. The new researches in connection with the 500th anniversary of the appearance of the Reformation have revealed several new, unexplored primary sources unknown up to the present and the publications on the Hungarian academica peregrinatio uncovered the academical home students of the mainly German, Protestant universities. Furthermore, the charters of the Zalavár and Kapornak convents as places of authentication (locus credibilis) and the notes of the minutes of the general meetings of Zala county can also be involved in the research. These diverse sources complete the well-known data of the Bánffy diary, the Canonica Visitatio of the Veszprém bishopric in 1554 and the personal letters of Tamás Nádasdy. However, it has to be mentioned that these sources contain only few direct details referring to the Reformation. Meanwhile, the noblemen residing in Zala county or having connection with it (Alsólendvai Bánffy, Nádasdy, Zrínyi) and their familiaris (Csányi, Háshágyi, Terjék, Zele, Kávásy and other families), who were devoted to the new religion or sympathized with it, and among them the students of Wittenberg, appear in several charters or minutes which demonstrate the obvious appearance, spread and social background of the Reformation in Zala county.

• Matematikai disszertációk - A Debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumában a 20. század elején (1927-1940) 2. rész

  162-193

  Kántor Tünde

  Megtekintések száma:

  277

  Két részből álló írásunkban 16 matematikai disszertációt mutatunk be szerzőik (15 fő) életrajzi adataival és későbbi karrierjének felvázolásával. E disszertációkat 1927 és 1940 között Dávid Lajos professzor vezetésével írták. Ebben az időszakban ő volt a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumának vezetője. A dolgozatok témái kapcsolódtak az ő tudományos munkásságához, így például a matematika történetével (a két Bolyai munkássága) vagy a matematikai elemzés problémáival. A disszertációkat külön könyvként adták ki. Később ezeket Dissertationes Davidianae Debrecen 1927–1940 nevű kolligátumban gyűjtötték össze. Megemlítendő, hogy az összeállítás nem tartalmazza Kárteszi Ferenc értekezését, akinek munkáját a filozófia doktorainak disszertációi között találtuk meg. Az első részben az 1934 és 1940 közötti időszakot tekintjük át.

   

• Visszaemlékezés Szénássy Barnára

  163-164

  Győry Kálmán

  Megtekintések száma:

  192

  REMEMBERING BARNA SZÉNÁSSY. In relation to the previous essay, the eulogy, presented at the 100th anniversary of the birthday of Barna Szénássy at the University of Debrecen, is published here. he author remembers the outstanding igure of the historical research of mathematics through personal stories of a student, a colleague, and a good friend.

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM ORVOSI VEGYTANI INTÉZETE

  203-216

  Virág László

  Megtekintések száma:

  261

  A Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézete 2021-ben ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. Verzár Frigyes, az orvosi kar dékánja 1921. december 15-javasolta a Kari Tanácsnak egy "Kémiai Tanszék" megalapítását. Bár a Tanács csak 1922-ben hagyta jóvá ezt a javaslatot, a Tanszéket visszamenőlegesen, 1921-es alapítási dátummal hozták létre. Az intézet arculatának alakításában négy professzor (Bodnár János, Straub János, Bot György és Gergely Pál) játszott meghatározó szerepet, akik hosszabb ideig látták el az igazgatói feladatokat. Nekik köszönhető az a folyamatos fejlődés, melynek során az intézet egyrészt orvostanhallgatók generációinak oktatta a kémia alapjait, a biokémiát és a molekuláris biológiát meglapozó ismereteket, másrészt úttörő szerepet játszott az orvostudományban mélyen gyökerező kérdésekre fókuszáló, biokémia-orientált kutatásokban is.