Keresés

Keresési eredmények

• 100 ÉVE SZÜLETETT VÁRADI-STERNBERG JÁNOS

  Kész Barnabás

  Megtekintések száma:

  14

  Februárban emlékeztünk Váradi-Sternberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1992. február 12.) kárpátaljai történész, tanár, szakíró születésének 100. évfordulójára. A neves kutató a határon túli magyar történettudomány kiválósága volt, aki egyetemi tanárként generációkat nevelt a lelkiismeretes, objektív kutató munkára. Sajnos életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, ezért az utókor feladata, hogy méltó módon ápolja emlékét.

   

• ARS DICTAMINIS - RHETORICA BONA ET UTILIS BRIEFTHEORIE, BEISPIELE VON MUSTERBRIEFEN UND BRIEFSAMMLUNGEN

  31-73

  Niederkorn Meta

  Megtekintések száma:

  137

  Az ókortól kezdve a retorika, az Ars Dictaminis és a prózai szövegalkotás különböző típusai egyrészt nagy jelentőséggel bírtak az oktatásban, másrészt az is megfigyelhető, hogy a retorika különbözőképpen volt elhelyezhető a szabad művészetek kánonján belül. Legkésőbb Alcuin-nál vált a retorika a gyakorlatban és a kormányzásban uralkodóvá. Ez azt jelenti, hogy a retorikai előírások ismerete az „educatio Regis” részévé vált, és ez legalább Eneas Silvio de Piccolomini Ladislaus Postumus (megh. 1457. 11. 23.) számára írt Tractatus de liberis educandi című művéig kimutatható. A tizenegyedik és tizenkettedik századtól az Ars dictandi helyet kapott a „dictare” szakértői, a privilégiumok, oklevelek, levelek és mindenféle más hatalmi iratok megfogalmazására szakosodott személyek nevelésében. Az egyetemek létrejöttével a retorika a bölcsészkaron („Artistenfakultät”) kapott helyet a Poetica és a gyakorlat között. A tanulmányban elemzett, a XV. század harmadik és negyedik évtizedéből származó kéziratok példaként szolgálnak arra, hogyan szervesültek a korabeli oktatásban az elmélet (Brieftheorie/Ars dictandi) és a minta-levelek. Ezek a példák ugyanis felvillantják nekünk a különböző témákat, láthatjuk a korabeli laikusokat és a papságot a társadalom minden pozíciójában, megtalálhatjuk az említett földrajzi helyeket, valamint feltárhatjuk a tanítás és a kormányzás közötti átfedéseket. Végül a sok oklevél- és levélminta alapján hangsúlyozottan megállapíthatjuk, hogy a vizsgált és hasonló compendia artis dictandi mennyire jelentős szerepet játszottak a korabeli szövegek megfogalmazásában.

   

• A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem avatása-1918. október 23.

  111-124

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  144

  IV. Károly, az utolsó magyar király 1918. október 23-án – néhány nappal az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása előtt – Debrecenben járt, és a kor szokásainak megfelelő fényes külsőségek között hivatalosan is
  felavatta a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, amely akkor már négy éve ténylegesen működött. Az írás – elsősorban a korabeli sajtómegnyilvánulások tükrében és korabeli képekkel – végigköveti a
  nevezetes nap debreceni eseményeit.

• Láng Nándor, az első bölcsész rektor élete és munkássága

  32-40

  Gesztelyi Tamás

  Megtekintések száma:

  75

  The Life and Work of Nándor Láng, the First Philologist Rector. Nándor Láng, who came from a German family, in the service of the shared goals of a multicultural Hungary prioritized those ideals which asserted the education of an increasing number of  sophisticated scholars and scientists as well as elevating domestic science and scholarship to an international level. In the first period of his career, as a secondary-school teacher, he focussed on supporting the promulgation and teaching of classical culture
  through his scholarly activity, including the authoring of textbooks. A crucial turning-point in his life occurred when he was invited in 1914 to serve as head of one (Latin) of the departments of Classical Philology of the newly created University of Debrecen. In the academic year of 1916/1917 he was Rector of the university, a service that he fulfilled with a maximum commitment and a truly professional approach. The combination of his professional erudition and human characteristics made him an ideal pedagogue.
  He was active in Debrecen until 1932, when he retired, but he continued to carry on significant sholarly activity in the archeology and epigraphy of the Roman period in Pannonia.

• A szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a tanárképzés szolgálatában (1928–1947)

  51 - 65

  Fizel Natasa

  Megtekintések száma:

  179

  The Cooperative Framework between the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University in the Service of Teacher Training (1928–1947). In my study I demonstrate the creative process of the cooperative framework between two institutions of high education in Szeged, the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University from the very first school year in Szeged in 1928 until the last one in 1947, that is, until a dispute that ended their cooperation. The discussion was aimed at the rate of role of the two institutions in civic school teacher training. My goal is to review the historical background and the method of research and then give answers to the following questions: what stages did the coming about of the cooperation go through? What effect did this collaboration have on the everyday life of the students? How is the dispute about the creation of the framework presented in the most important organ of civic school teachers, Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny (Civic School Teachers Association Gazette)?

• A hadiárva és a hadirokkant apával rendelkező hallgatók számának emelkedése az egyetemeken az 1930-as években

  133-145

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  92

  AN INCREASE IN THE NUMBER OF WAR-ORPHAN STUDENTS AND STUDENTS WITH WAR-DISABLED FATHERS AT HUNGARIAN UNIVERSITIES IN THE 1930S. he thematic focus of the present study is a somewhat neglected phenomenon: the sudden rise in the number of war-orphan university students and students with war-disabled fathers in the irst half of the 1930s. During and immediately after World War One institutions of higher education were called upon to accept the enrollment of a large number of veterans who returned from the war with physical injuries and psychic scars: often these ”veterans” were returning war-disabled students. By the beginning of the 1930s the focus of relief of disabled servicemen shifted to those whose father had either died or became war-disabled in the Firsts World War. As early as the academic year of 1929/30 this shift was well discernible, by the 1934/35 academic year, however, there came a steep rise in their relative number. he present study ofers a glimpse at those natural causes and administrative measures that will make it more understandable to sort out the factors at work. It will also ofer an insight into the life and social circumstances of war-orphan students and the ones who had a war-disabled father.

• KETTESY ALADÁR SZEMÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1949-50. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-21

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  151

  A Debreceni Tudományegyetem rektornak megválasztott, a Vallás és Közoktatási Miniszter által e tisztségében megerősített Kettesy Aladár nyilvános rendes tanár 1949. szeptember 1.-én kezdte meg egy éves rektori tevékenységét, amely az egyetemi autonómiát jelentősen korlátozó politikai időszakban is biztosította az intézmény szakmai fejlődését és értékeinek megőrzését. Személyében nehéz történelmi időszakban olyan orvosprofesszor került az egyetem élére, aki mögött negyedszázados szemklinikai igazgatás, nagy szakmai tekintély és egyetem szerte megnyilvánuló bizalom állt. Az addigi, majd a következő évtizedekben töretlenül folytatódó, nemzetközileg elismert klinikai és tudományos munkásságával, lenyűgöző személyiségével a debreceni orvosképzés és az egyetemi közösség legendás alakjává vált.

• A Tiszántúl északi részéről származó diákok egyetemjárása külföldön 1292–1918

  45-69

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  103

  THE UNIVERSITY ATTENDANCE OF STUDENTS ABROAD FROM THE NORTHERN PART OF THE TRANS TISZA REGION 1292–1918. he social and cultural history of the regions cannot be examined without exact information about the school system, the catchment area of the schools and their eiciency in a given region. his analysis includes the examination of the university attandence abroad, especially in case of countries where the university system was established with a delay, therefore university education was a valid option only at international universities. he data relating to Hungarian regions, counties, or cities can be easily obtained from this analysis. he present essay summarizies the university attending practices in the Northern part of the trans Tisza region.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  138

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• Hungarológiai munkácska államtudományi hangsúlyokkal a 17. század első feléből

  147-165

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  83

  A little work of Hungarology with jurisprudential acc ents from the first half of the 17th century. Wilhelm Artner was the second person from Sopron, who became a jurist doctor in the Early Modern Age and applied his professional knowledge for the benefit of his city and Lutheran church. The present paper gives an outlook of his studies in Tubingen by introducing one of his works created there in detail. First, a draft is presented of the education and professors in the Law Faculty of Tubingen in the first third of the 17th century. Second, the circumstances of the creation and content of the disputation titled „De Regno Hungariae ejusque jure” – which was created with the co-operation of Professor Christoph Besold and Artner – is emphasized. The paper tries to eliminate the  erroneous and stereotypical evaluations that have been linked with it throughout the past centuries and now the disputation is viewed as one of the first works of Hungarology.