Keresés

Keresési eredmények

• A Tisza István-Tudományegyetem karainak beszámoló jelentései az 1944/45. tanévről

  170-186

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  290

  The Report s of the Faculties of the Academic Year of 1944–1945. Indubitably, the most difficult period in the history of the University of Debrecen was the last year of World War Two. The relatively undisturbed operation of the institution before the autumn of 1944 soon became impossible to maintain. The approaching battle-front and the subsequent entry of the Soviet troops resulted in the departure of a large segment of the professorial faculty. Those who stayed behind tried to maintain a semblance of order through emergency measures.Wartime damage, the utilization of the building facilities for other purposes, and teacher shortage posed almost impossible problems to those who felt responsible for making the university function. The documents that are made available here—the reports of the faculties prepared in the spring of 1945—make it clear what a superhuman struggle was carried on to maintain the operation of the university for almost a year.

• ZICHY ERNŐ VEGYÉSZMÉRNÖK SIKERTELEN ALKALMAZÁSA AZ EGYETEMI KÍSÉRLETI FIZIKAI INTÉZETHEZ ÉS AZ ATOMKI-HOZ 1954-BEN

  134-137

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  239

  A második világháború utáni évtized az atomkutatás fénykora volt, hiszen a nagyhatalmi versengés területévé vált. Szalay Sándor, a debreceni egyetemi Kísérleti Fizikai Intézet tanszékvezető professzora és egyben a Magyar Tudomány Akadémia Atommagkutató Intézetének vezetője ügyesen használta ki a konjunktúrát és sok jó szakembert tudott alkalmazni, köztük olyanokat is, akiket az akkori államhatalom félreállított. Azonban a Zichy Ernő vegyészmérnököt – akit korábban kitelepítéssel is büntettek – arisztokrata származása miatt neki sem sikerült egyik intézetébe sem felvennie.

   

• A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  362

  Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
  professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
  a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
  Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
  azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
  kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
  szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
  meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
  következtetéseket.

• Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  326

  Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani
  Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés
  és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen - könyvismertető

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIV. rész

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  355

  A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,
  valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a
  Rektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében
  kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
  anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész a
  Testnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig.