Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A DÖNTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS STRESSZ TOLERANCIA SZINTJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KEZDŐ ÉS TAPASZTALT SPORTOLÓKNÁL
    Megtekintések száma:
    329

    Bevezetés: Kiemelten fontos a csapatjátékokban, a kognitív képességek az érzékelés, észlelés, döntés (taktikai gondolkodás, tanulás, figyelem, gondolkodás, érzelmek) stressz tolerancia, sőt az ezek hátterében álló, a végrehajtás minőségét befolyásoló, motorikus képességek, technikai-taktikai képzettség szintje.

    Célkitűzés: A játékintelligencia és stressz tűrőképesség vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a kezdő/ fiatal és tapasztalt csapatsportolók stressz tűrőképességében van különbség (BALOGH, DONKA 2020). Az eredményeink azt mutatták, hogy a tapasztalt sportolóknak jobb a stressz tűrő képességük, azonban mivel ez egy leíró tanulmány volt, ezt az állításunkat szerettük volna nagyobb alanyszámmal is elvégezni, kognitív képességek vizsgálatának bevonásával is.
    Módszer: A kutatásunk módszere kísérlet. Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 41 férfi és 13 nő csapatsportolón. Kognitív képességekre a VTS DT programcsomagját, stressz mérésre az MDE Heidelberg Stressz Holterét (gasztro, HR, TH, GSR) használtuk. A 35 perces mérés során az első szakaszban nyugalmi állapotot, a második szakaszban egy 10 perces stresszhelyzetre (kognitív tesztre VTS-DT) való reakciót, a harmadik szakaszban pedig egy megnyugvási állapotot, latenciát mértünk.
    Eredmények: Szignifikáns eredményeket kaptunk, miszerint valóban van kapcsolat a nők és férfiak stressz tűrő és kognitív képessége között. A sportágak összehasonlítása során is szignifikáns eredményeket kaptunk, hiszen a futballisták minden más csapathoz képest rosszabban tűrték a stresszt, és többet hibáztak a VTS-DT teszt során.
    Következtetések: A jövőben a kezdő és tapasztalt kategóriába való besorolást egységesebben szükséges végezni, valamint a sportágak szerinti egyenlőtlen alanyszámú részvétel sem kedvező. Azonban bíztató, hogy a szignifikáns eredményeknél egyértelmű kapcsolat mutatható ki a stressz tűrőképesség és a jó döntések száma között. Ezek az eredmények további kutatási területeket tárnak fel számunkra.

  • PSZICHÉS EREDETŰ STRESSZ MÉRÉSE INVAZÍV és NON-INVAZÍV MÓDSZEREKKEL SPORTOLÓKNÁL
    Megtekintések száma:
    359

    Bevezetés: A teljesítőképesség minősége mind a hétköznapokban, mind pedig a versenyhezetekben igen fontos. A sporttudomány területén (is) az emberről komplexen, mint bio-pszicho-szociális egységről kell gondolkodjunk. Az EKG HR és a vér kortizol szintjének változása mellett, a gasztrointesztinális traktusok mozgásai is összefüggésben állnak az adott személy stresszkezelésével (FUKUNAGA et. al., 2000)(VIANNA, TRANEL, 2006), melyeknek igen nagy szerepe van a teljesítőképesség minőségének meghatározásában. Számos preklinikai kísérlet történt, melyek alapul szolgálnak vizsgálatunkhoz (SZŰCS et. al., 2018).

    Célkitűzés: Előzetes kutatásaink és szakirodalmi áttekintéseink alapján szeretnénk egy új módszert tesztelni és a validálásában részt venni, mely valós időben, non-invazív módon, kvantitatív eredményekkel képes monitorizálni a stressz hatásait embereken. A GI monitorozás mellett kortizol szint mérést végzünk invaziv módon az alanyokon, így reményeink szerint komplex eredményt fogunk kapni.

    Módszer: n= 13, sportolók, férfi=11, nő=2, átlag életkor 22+/-1,031 év. A protokollunk 115 perces volt, melyben négy szakaszt (nyugalmi, stressz, latencia 1, latencia 2) különböztetünk meg. Stresszmérésre két módszert használunk. Az egyik a vérből mért kortizol szint (ELISA), a másik pedig az MDE Heidelberg Stressz Holtere (EGG), mely innovatív mérőeszközként számos paraméter egyidejű vizsgálatára képes (Vékonybél, Vastagbél, Gyomor, EKG HR). Stresszorként a VTS DT csomagját alkalmaztuk.

    Eredmény: Az EGG komplex eredményei alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Vékonybél, Vastagbél, Gyomor motilitás, melyet a Power Spektrum (PS) Fold Change (FC) számítás alapján értékeltünk, együtt növekedett a stressz hatására, majd a latencia időben együtt csökkent. Mindemellett a kortizol szint változásának aránya megmutatta, hogy a résztvevők jelentős többsége eustresszként adaptálta a stresszort, így az értéke lineárisan csökkent.

    Következtetések: Az innovatív mérési és kiértékelési módszerek remekül hasznosíthatóak, hiszen valid, real time, non-invziv módon, párhuzamos megjelenítéssel képes számos mérési adatot  közölni. Ezen adatokat és eredményeket felhasználhatóak lesznek a sportolói kiválasztás, mentális felkészítés, élsport, neuro-bio-feedback és az egészségmegőrzés területén egyaránt.

  • A TÁNC- ÉS MOZGÁSTERÁPIÁK SZEREPE A STRESSZKEZELÉSBEN
    Megtekintések száma:
    424

    Napjainkban kedvelt kutatási téma az egészség és a fizikai aktivitás kapcsolata. Számtalan egészség megőrzési program segít elérni az egyén számára a fizikai aktivitás adta gyakorlási lehetőséget. Számos cikk írja le a fizikai aktivitás, ám valamivel kevesebb a tánc- és mozgásterápiák pozitív hatását a stressz kezeléssel kapcsolatban mind a gyermekek, fiatal felnőttek, középkorúak, illetve idősek, azon belül nők és férfiak számára egyaránt.

    Az analízishez angol és magyar nyelvű vizsgálatok, szisztematikus tanulmányok áttekintését alkalmaztuk a stressz, a tánc- és mozgásterápiák kapcsolatának elemzésére a PubMed, a Google Scholar, a Cochrane Library, a ScienceDirect és a Reserch Gate adatbázisokból.

    Napjaink egyik legnagyobb problémája a hétköznapokban megjelenő stressz annak kezeletlensége és egészségkárosító tulajdonságai. Így számos szakirodalomban számolnak be arról, hogy a tánc, mint fizikai aktivitás művelésével pozitív változás érhető el az egyensúlyi állapotból (homeosztázis) történő kibillenés és az arra történő reakció területén. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár egyedül, párban, vagy csoportban) kisebb vagy nagyobb részt segítik a stressz kezelést és stresszre megjelenő reakciók feldolgozását.

    Bizonyított, hogy a fizikai aktivitás hatására a stressz megjelenése és feldolgozása könnyebben kezelhető lesz. A tánc által az egyén kibillen a komfortzónájából számos koordinációs képességét és kognitív funkcióját aktivizálva, így kihasználva a mozgás és a zene adta pozitív következményeket, hatással lehet például a szorongás, a depresszió, az elszigetelődéssel járó megbetegedések kezelésében. Hiszen a tánc által rengeteg változás zajlik le mind a testben, mind az agyban, ezáltal boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érezheti magát az egyén, így életminősége, még ha csak a eleinte a mozgás időtartama alatt is, de pozitívan alakul.

  • THE RELATIONSHIP BETWEEN AROUSAL ZONE, ANXIETY, STRESS AND SPORTS PERFORMANCE
    Megtekintések száma:
    1839

    This study aimed to examine the relationship between optimal functioning zone, anxiety, stress, and athletic performance. We conducted a systematic review of the available scientific articles and publications. Related literature was analyzed, relevant, or helpful in understanding the psychological aspects of athletic performance. It discusses the method and validity of hypotheses and approaches that have already appeared scientifically. We examined multidimensional approaches, which discuss the suitability and implications of some recent and more complex models of stress and performance. We may conclude that the relationship between stress and athletic performance is multidimensional. We also examined several factors, such as the interaction between the nature of the stressor, the cognitive needs of the task, and the individuals' psychological characteristics. Both physical and mental preparation is critical to successful sports performance. This way, the level of physical skills, mental preparedness significantly determine overall athletic performance. The article aims to provide a historical overview of the implementation, testing, and measurement of IZOF and other applied models.

  • FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A TESTEDZÉS HATÁSA AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉRE
    Megtekintések száma:
    694

    A fizikai aktivitásnak és testmozgásnak kiemelt jelentősége van az egészség fenntartásában és számos megbetegedés kockázatának csökkentésében. A testmozgásnak kifejezett immunomoduláló hatásai vannak, befolyásolja a veleszületett immunrendszer elemeinek, úgymint a neutrofileknek, makrofágoknak, természetes ölősejteknek arányát és funkcióját, mely sejtek a gyulladás kialakításában, fenntartásában, megszüntetésében egyaránt részt vesznek. Az adaptív immunrendszer esetében a Th1/Th2 egyensúly eltolódása történik Th2 irányba, valamint a magas intenzitású edzés emelkedést okoz a regulatórikus T sejtek arányában, szemben a nem megterhelő testmozgás Treg sejtarányt csökkentő hatásával. A testmozgásra adott válaszban a B sejtek érintettségéről nincsenek egyértelmű adatok, ellenben néhány tanulmány az immunglobulin szekréció csökkenéséről számolt be. Saját kutatásaink során a naív és memória B sejtarányok megváltozását figyeltük meg. Edzés hatására az IL-6, egy proinflammatórikus citokin segíti a T sejtek proliferációját, aktiválását, valamint a B sejtek antitesttermelő plazmasejtekké történő differenciálódását is. Az immunológiai változások hátterében a hormonális tényezők fontos szerepet játszanak. A testmozgás, mind az adrenalin, mind a noradrenalin szekrécióját serkenti, koncentrációjuk a vérben egyenesen arányos a testmozgás időtartamával. A kimerítő testedzéshez megnövekedett kortizolszint társul, míg kis intenzitású testmozgás jelentősen nem befolyásolja a kortizolszintet. A testmozgás és a fizikai stressz 3-10-szeresére emelheti az endorfinok koncentrációját, a β-endorfin gátolja a T- és B sejtek aktivitását, így csökkentve az antitesttermelést. A tesztoszteron az IL-4, IL-5, IFN-γ, illetve Ig-M és Ig-G antitestek csökkentéséhez vezet. Mindezek alapján az enyhe, illetve közepes terheléssel járó fizikai aktivitás hozzájárul az immunreaktivitás fokozódásához, illetve az immunrendszer erősödő válaszkészségéhez. Ezzel szemben azonban a fokozott intenzitással járó, kimerítő testedzés az immunfunkciók romlásához, az immunológiai védelem károsodásához vezet.

  • EXAMINATION OF FUNCTIONAL MOVEMENT STATUS, INJURY HISTORY AND SPECIFIC MOTOR PERFORMANCE AMONG YOUNG ELITE FOOTBALL PLAYERS
    Megtekintések száma:
    179

    Purpose: The primary aim of this study was to find any relationship between total and selected FMS scores, recent (within two years) injury status, and specific motor performance. The secondary purpose of the study was to examine, wheather is there any relationship between injuries of the hamstring muscle and injuries of the hip and knee joints of the body.

    Material and methods: Youth and junior football players were volunteered to take part in our examination. A total of 45 subjects participated in our study, their age varied from 16 to 19. We implemented a five to one scoring system to identify the status of injuries. Finally, a complete FMS testing and a single leg (unilateral) standing long jump test were performed, involving all participants.Beside evaluating the total FMS scores of the participants, we chose to specifically stress on five test batteries out of seven. Out of the five tests we further focused on three FMS tests.

    Results and conclusion: In this given population, we have not found significant relationship  between total FMS scores and overall scores (5 to 1) of injury status. Our results also did not indicate any significant correlation between selected FMS scores and single leg standing long jump performance.