Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • SZÓASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLAT TESTNEVELÉS ÓRÁN A RÖPLABDA SZABÁLYOK ELMÉLETI OKTATÁSÁBAN
    Megtekintések száma:
    457

    A testnevelés tantárgy – a többi tantárgyhoz hasonlóan – sajátos műveltségtartalommal bír és elsődleges célja, hogy a mozgásos cselekvésen keresztül a személyiséget formálja. Ebből a szempontból egy a tantárgyak közül. Ugyanakkor az egyetlen a tantárgyak közül, amely a test, a fizikum fejlesztésével foglalkozik, dea testnevelés és a sport belső értékei alatt, annak csak rá jellemző műveltségtartalmát értjük. „A műveltségtartalom kifejezés gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a mozgásos cselekvések rendszerét, valamint a hozzájuk kapcsolódó intellektuális ismereteket” (Rétsági 2011).A testnevelés órán különböző mozgásos cselekvések tanulása, gyakorlása zajlik, melynek jelentősége, hogy a tanulók motoros képességét, fizikai fittségét (MÜLLER et. al. 2013. MÜLLERet.al.2017), mentális egészségét (BORBÉLY-MÜLLER 2008) egyaránt fejleszti. Prevenciót jelenthet nagyon sok deformitás vagy betegség kialakulásában, így az egészség megőrzéséhez, megtartásához is hozzájárul (MOSONYI et.al. 2013., MÜLLER 2015). Az elmúlt években ezt felismerte több multinacionális élelmiszeripari vállalat is (Danone, Nestlé), melyek különböző programokkal támogatják az iskolás gyerekek rendszeres testmozgását (RÁTHONYI-ODOR – RÁTHONYI, 2016). Az iskolai testnevelés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a diákok megszeretik és igénylik a rendszeres testmozgást. Ehhez olyan tartalommal kell megtölteni az iskolai testnevelés foglalkozásait, amely komoly, erőfeszítést igénylő (azaz legyen fejlődést inspiráló kihívás), de ugyanakkor minden tanuló számára biztosítson sikereket és szórakozást. Ez, a sokszor erősen különböző tanulókhoz alkalmazkodó (differenciált) tantárgyi munka a sportszakemberek, a testnevelő tanárok feladata (H. EKLER, 2013). A kutatásban bemutatott új módszerrel egy eddig még nem alkalmazott eljárást mutatunk be.

  • A GYERMEKVÉDELEM FONTOSSÁGA A MEDENCETÉRBEN
    Megtekintések száma:
    39

    A legtöbb edző pozitívan, támogatóan viszonyul tanítványához. A sok-sok pozitív példa ellenére, a gyermekek testi, érzelmi bántalmazása még nem szorult ki teljes mértékben az edzői pedagógiai gyakorlatból. Két sportágat vizsgáltunk, az úszást, és a vízilabdát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a bántalmazás milyen formája jelenik meg a sportolóknál, ezek mennyire elfogadottak, valamint, hogy a bántalmazott sportolók kivel osztják meg élményeiket, és miként dolgozzák fel a történteket. A vizsgálatban kérdőíves módszert alkalmaztunk. 117 fő vett részt a kutatásban, 63 nő (53,8%) és 54 (46,2%) férfi. Az eredmények azt mutatják, hogy a bántalmazás minden típusa (testi, lelki, fizikai, szexuális) előfordult a vizsgált mintában. A megkérdezettek többségénél, 77,8%-uknál előfordult, hogy ráüvöltött az edzője, vagy valamiféle mozgással, pl. fekvőtámasszal (73,5%), vagy éppen úszással (69,2%) büntette meg. A megszégyenítés és a megaláztatás is sokuknál (28,8%) fordult elő. A válaszadók 43,2%-a sem a fizikai, sem a lelki bántalmazást, nem tartja elfogadhatónak, de van, amiben engedékenyebbek. 16,9%-uk elfogadhatónak tartja a fejre mért erőteljes nyomást (barack), valamint a sportolók 30%-a részben, vagy teljes mértékben egyet ért azzal, hogy „az edzőnek joga van a gyermek nevelése és fegyelmezése érdekében akár testi fenyítést is alkalmazni”. Arra is választ kaptunk, hogy kivel osztják meg a történteket, többségben édesanyjukkal (41,9%), édesapjukkal (26,5%), vagy barátaikkal (26,5%). A feldolgozás kapcsán pedig a válaszadók több, mint fele (59,8%) szerint próbálják elnyomni magukban a sérelmeket, szintén sokak (58,1%) szerint ezek a tapasztalatok egész életükben végigkíséri őket.

  • A VEZETŐ-, MENTORTANÁR SZEREPE, ÉS SZEMÉLYES FEJLŐDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BIPOLÁRIS MENTORI KAPCSOLATBAN
    Megtekintések száma:
    102

    A mentori munka során gyakran vetődik fel az a kérdés, hogy vajon a hallgató, vagy a gyakornok számára mennyire válik modellé a mentor? Mi lehet az oka annak, hogy egyesek pusztán tevékenységükkel, személyiségük megnyilvánulásával, a teljes iskolán belüli létükkel visszatükrözik azokat az értékeket és mintákat, amelyeket maguk képviselnek és ezáltal a hallgatók követik, tisztelik őket? Hogyan lehet hatékonyabbá tenni a mentori feladatot? Ezen kérdések megválaszolása motivált a kutatás elkészítésére, melynek célja, hogy meghatározzuk a mentortanár szerepét a mentorálási folyamatban, és hogy bemutassuk, melyek a mentor - hallgató kapcsolat sikerességének és hatékonyságának ismérvei. A kutatás kérdéseinek megválaszolásához kérdőíves vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatban gyakorlatvezető tanárokat és mentortanárokat kérdeztünk (n=30) meg, akiknek 63%-a nő, 36,7%-a férfi (átlagéletkor 51, minimum: 38, maximum: 65). 66,7%-a már több mint 20 év pedagógus munkakörben eltöltött tapasztalattal rendelkezik. A megkérdezettek 11,9%-a tanít a testnevelés és sport műveltségterületen. Eredményeink azt mutatták, hogy a vezető-, mentor tanárnak meghatározó szerepe van a mentorálási folyamatban és a személyes hatása lényeges tényezője lehet a tanárjelöltek pályán maradásnak. A mentorállás folyamatában az új felé nyitottság, a kölcsönös tisztelet és a kritikus, empatikus mentori viselkedés a legösztönzőbb a bipoláris mentori kapcsolatban. A hallgatói magabiztosságot a szakmai tudásra építő, ösztönző tanári magatartás növeli a leginkább. A mentorokat a saját fejlődésük szempontjából pedig leginkább az együttműködő, pozitív hozzáállású hallgatók inspirálják, de legalább ennyire ösztönzően hat rájuk a hallgató érdeklődése a tanítás és a tanárrá válás iránt. Érdekesség, hogy nem az erőteljes vezetői irányítás, hanem a fejlesztő jellegű, reflektivitást feltételező mentori irányítás, ami megjelenik a tanítások során.

  • UTÁNPÓTLÁSKORÚ KÉZILABDÁZÓK ÉS LABDARÚGÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA INTENZÍV MIKROMOZGÁSOK SZEMPONTJÁBÓL
    Megtekintések száma:
    737

    Napjaink modern labdarúgása egyre szűkebb térben és cselekvési idő alatt zajlik, mely korábban elképzelhetetlennek tűnő mennyiségű mikro mozgás megtételére kényszeríti a játékosokat.  Az egyes játékhelyzetek hasonlóan szűk területen zajlanak, mint az egyébként jelentősen kisebb alapterületen játszott kézilabda mérkőzések. Felmerül tehát a kérdés, megfelelő e sportág-specifikus felkészítés, azaz képesek a kézilabdázókhoz hasonló teljesítményt produkálni a labdarúgók a kisterületen történő intenzív elindulások, gyorsítások, lassítások és irányváltások tekintetében? Hipotézisünket a Speed Court sportdiagnosztikai eszközön végzett mérésekkel igazoltuk.  A vizsgálat során utánpótláskorú sportolók két különböző felmérésen vettek részt. A felmérések végrehajtása magas színvonalú mozdulatgyorsasági és robbanékonysági képesség mellett, téri tájékozódó képességet, döntésgyorsaságot követelt a sportolótól. A ”60 méteres kergetés” és a ”30 másodperces kergetés” elnevezésű tesztek kiválóan alkalmasak voltak a mérkőzéseken előforduló szituációk modellezésére. A résztvevőknek három kísérlete volt, melynek eredményeit feljegyeztük, majd 12 hét elteltével újból megismételtük. A vizsgálati csoportok homogenitását bizonyítva testösszetétel vizsgálatnak is alávetettük a sportolókat, melynek eredménye szerint szinte tökéletesen megegyező testfelépítésű fiatalok képezték vizsgálatunk alanyait. A két sportág képviselőinek a teszteken elért eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a labdarúgók nem csupán képesek reprodukálni a kézilabdázók eredményeit, hanem minimális különbséggel túl is tudják teljesíteni azt.

     

  • A LEENDŐ TESTKULTÚRÁLIS SZAKEMBEREK ÉLETMENTÉSSEL, VÍZBŐL MENTÉSSEL KAPCSOLATOS TUDÁSA
    Megtekintések száma:
    385

    A vízbefulladás a Föld összlakosságát érintő probléma, mely az első három baleseti halálok egyike. Bolygónkon kétpercenként vízbe fullad egy férfi, egy nő vagy gyermek. Minden évben 4 millió ember kerül világszerte veszélyhelyzetbe vízben, s többjüket nem tengerben, hanem édesvízben éri a baj. Csaknem 10%-uk nem éli túl az alámerülést, tehát fulladás következtében meghal. A vízbe fulladtak több mint fele gyermek vagy fiatalkorú. A vízi balesetek megelőzésében a sportszakembereknek, leginkább a testnevelő tanároknak, kiemelkedő szerep jut, így fontos, hogy tisztába legyenek az életmentéssel, és a vízből mentéssel.  Felmerül a kérdés, hogy ezek a szakemberek milyen tudással is rendelkeznek a témában és miként tudnának helyt állni, ha bekövetkezne a baj. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk a hallgatók tudás béli hiányosságait, félelmeiket, mely megakadályozza, hogy megkezdjék a mentést, vagy annak sikerét. Módszernek a kérdőíves vizsgálatot választottuk. Felmérésünkben 147 sport szakos hallgató vett részt. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók jelentős része 64%-uk nem látott még újraélesztési folyamatot élőben, többségük, 90%-uk nem tett újra élesztési kísérletet, valamint az is kiderült a válaszokból, hogy többük 88 %-uk még nem is segédkezett újraélesztésben. Többségüknek nincs mentési gyakorlata, és tudása hiányos a mentéshez, elsősegélynyújtáshoz.

  • A MENTORÁLÁS MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI A LEENDŐ TESTNEVELŐ TANÁROK KÉPZÉSÉBEN
    Megtekintések száma:
    469

    A magyar oktatási rendszer nagyon sok változáson ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Változtak a felsőoktatásban részt vevő hallgatók képzési formái, így a tanárképzés is folyamatosan módosul. A közoktatás, a tanárképzés megreformálásnak szükségességét a hazai és nemzetközi tesztek, mérésekkel alátámasztott romló tendenciája indokolja.

    Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a leendő testnevelő tanári képzésben a mentorálásnak milyen kulcsmozzanatai vannak. Melyek azok a tényezők, amelyek a testnevelés sajátosságaiból adódóan másféle megoldásokat kívánnak a folyamatban. Mik azok a tényezők, amelyek nehezítik a pályakezdő pedagógusok nevelő – oktató munkáját.

    A mentoráltat ért negatív hatások csökkentésére és a pozitív dolgok erősítésére, valamint a korai pályaelhagyás visszaszorításában sokat tehet a mentor. A mentor képes csökkenteni ezeket a hatásokat. A mentor, mint példa segíthet a pozitív énkép kialakításában.