Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A TÁNC- ÉS MOZGÁSTERÁPIÁK SZEREPE A STRESSZKEZELÉSBEN
    Megtekintések száma:
    442

    Napjainkban kedvelt kutatási téma az egészség és a fizikai aktivitás kapcsolata. Számtalan egészség megőrzési program segít elérni az egyén számára a fizikai aktivitás adta gyakorlási lehetőséget. Számos cikk írja le a fizikai aktivitás, ám valamivel kevesebb a tánc- és mozgásterápiák pozitív hatását a stressz kezeléssel kapcsolatban mind a gyermekek, fiatal felnőttek, középkorúak, illetve idősek, azon belül nők és férfiak számára egyaránt.

    Az analízishez angol és magyar nyelvű vizsgálatok, szisztematikus tanulmányok áttekintését alkalmaztuk a stressz, a tánc- és mozgásterápiák kapcsolatának elemzésére a PubMed, a Google Scholar, a Cochrane Library, a ScienceDirect és a Reserch Gate adatbázisokból.

    Napjaink egyik legnagyobb problémája a hétköznapokban megjelenő stressz annak kezeletlensége és egészségkárosító tulajdonságai. Így számos szakirodalomban számolnak be arról, hogy a tánc, mint fizikai aktivitás művelésével pozitív változás érhető el az egyensúlyi állapotból (homeosztázis) történő kibillenés és az arra történő reakció területén. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár egyedül, párban, vagy csoportban) kisebb vagy nagyobb részt segítik a stressz kezelést és stresszre megjelenő reakciók feldolgozását.

    Bizonyított, hogy a fizikai aktivitás hatására a stressz megjelenése és feldolgozása könnyebben kezelhető lesz. A tánc által az egyén kibillen a komfortzónájából számos koordinációs képességét és kognitív funkcióját aktivizálva, így kihasználva a mozgás és a zene adta pozitív következményeket, hatással lehet például a szorongás, a depresszió, az elszigetelődéssel járó megbetegedések kezelésében. Hiszen a tánc által rengeteg változás zajlik le mind a testben, mind az agyban, ezáltal boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érezheti magát az egyén, így életminősége, még ha csak a eleinte a mozgás időtartama alatt is, de pozitívan alakul.

  • IDŐSKORÚAK FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK HATÁSA KOGNITÍV KÉPESSÉGEIKRE A TÁNC HATÁSA A DEMENCIÁVAL SZENVEDŐK EGÉSZSÉGÉRE
    Megtekintések száma:
    523

    Napjainkban kedvelt kutatási téma az idősödés, azon belül a sikeres idősödés. Számos cikk írja le a fizikai aktivitás, ám annál kevesebb a tánc- és zeneterápiák pozitív vagy stagnáló hatását a kognitív képességekkel kapcsolatban mind az egészséges idősek, mind pedig a demenciában szenvedő idősek számára is. 

    Az analízishez angol és magyar nyelvű elméletek, szisztematikus vizsgálatok áttekintését alkalmaztuk az időskori aktivitásra, a demenciára, a sikeres öregedésre, a mozgásterápiákra és annak hatásaira fókuszálva a PubMed, a Google Scholar, a Cochrane Library, és a Research Gate adatbázisokból.

    Napjainkban nagy probléma az idősödéssel járó kognitív képességek hanyatlása és annak kezeletlensége.  Így számos szakirodalomban számolnak be arról, hogy fizikai aktivitás alkalmazásával pozitív változás érhető el az életminőség területén. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár párban, akár szólóban) nem rontják a demenciában szenvedő betegek egészségi állapotát.

    A fizikai aktivitás pozitív hatással bír a kognitív funkciók hanyatlásával, biztosan állított, hogy nem rontja idősödés során az agyi működés aktivációs folyamatait. A demenciában és annak változataiban szenvedő idősek számára a zene- és táncterápia jótékony következményekkel bír, legfőképpen a memória és a reakció gyorsaságra. Ám ide sorolhatók a szorongással, elszigetelődéssel, depresszióval járó megbetegedések is, hiszen a mozgás által rengeteg változás zajlik le mind a testben, mind az agyban, ezáltal boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érezhetik magukat, így életminőségük, még ha egyelőre csak a mozgás időtartama alatt is, de pozitívan alakul.

  • KÜLÖNBÖZŐ ÉTRENDEK, DIÉTÁK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE
    Megtekintések száma:
    475

    Az emberi test üzemanyaga a táplálék, pontosabban az abban található tápanyagok, ezért még a nem sportolóknak is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, mi az, amit megesznek. A sportolóknak ennél is fontosabb, hogy kialakítsák a teljesítményt optimalizáló táplálkozási szokásokat. A teljesítményoptimalizálásnak a sporttáplálkozás az egyik legnagyobb, az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerülő lehetősége. Számos speciális étrend létezik, ezek közül talán a legismertebbek: ketogén diéta, mediterrán étrend, vegetarianizmus, paleo diéta. Étrendünket úgy kell megválasztanunk, hogy közben az egészségmegőrzés is fontos szempont maradjon. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egészen más tápanyagszükséglete lehet például egy hosszútávfutónak egy súlyemelővel szemben. Nincs azonban két egyforma ember, eltérő az egyének genetikai adottsága, testsúlya, testösszetétele, mozgásintenzitása, az anyagcseréje és a cél amit el szeretnének érni, éppen ezért az egyes sportágakon belül az egyénre szabott étrend-összeállítás eredményezi a legjobb teljesítményt. Tanulmányunkban célul tűztük ki az említett szempontok alapján a különböző összetételű étrendek, diéták hatásának elemzését a sportteljesítményre. Munkák során a Google és Pubmed oldalakon gyűjtöttünk, tekintettünk át releváns tartalmakat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a helyes táplálkozás kialakítása sokszorosan megtérülő befektetés lehet. A sport, mint fizikai aktivitás meghatározza az életmódot, beleértve a táplálkozást is. A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel mind a sportolók, mind a nem sportolók számára elengedhetetlen.

     

  • UTÁNPÓTLÁSKORÚ KÉZILABDÁZÓK ÉS LABDARÚGÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA INTENZÍV MIKROMOZGÁSOK SZEMPONTJÁBÓL
    Megtekintések száma:
    818

    Napjaink modern labdarúgása egyre szűkebb térben és cselekvési idő alatt zajlik, mely korábban elképzelhetetlennek tűnő mennyiségű mikro mozgás megtételére kényszeríti a játékosokat.  Az egyes játékhelyzetek hasonlóan szűk területen zajlanak, mint az egyébként jelentősen kisebb alapterületen játszott kézilabda mérkőzések. Felmerül tehát a kérdés, megfelelő e sportág-specifikus felkészítés, azaz képesek a kézilabdázókhoz hasonló teljesítményt produkálni a labdarúgók a kisterületen történő intenzív elindulások, gyorsítások, lassítások és irányváltások tekintetében? Hipotézisünket a Speed Court sportdiagnosztikai eszközön végzett mérésekkel igazoltuk.  A vizsgálat során utánpótláskorú sportolók két különböző felmérésen vettek részt. A felmérések végrehajtása magas színvonalú mozdulatgyorsasági és robbanékonysági képesség mellett, téri tájékozódó képességet, döntésgyorsaságot követelt a sportolótól. A ”60 méteres kergetés” és a ”30 másodperces kergetés” elnevezésű tesztek kiválóan alkalmasak voltak a mérkőzéseken előforduló szituációk modellezésére. A résztvevőknek három kísérlete volt, melynek eredményeit feljegyeztük, majd 12 hét elteltével újból megismételtük. A vizsgálati csoportok homogenitását bizonyítva testösszetétel vizsgálatnak is alávetettük a sportolókat, melynek eredménye szerint szinte tökéletesen megegyező testfelépítésű fiatalok képezték vizsgálatunk alanyait. A két sportág képviselőinek a teszteken elért eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a labdarúgók nem csupán képesek reprodukálni a kézilabdázók eredményeit, hanem minimális különbséggel túl is tudják teljesíteni azt.