Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A DEMENCIA VIZSGÁLATI ESZKÖZEI, FIZIKAI AKTIVITÁSSAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK MÉRÉS-METODIKAI KÉRDÉSEI-ÁTTEKINTÉS
    Megtekintések száma:
    688

    Célkitűzés: Szeretnénk egy átfogó képet kapni a demencia mérésében használatos módszerekről, eszközökről.

    Módszer: A témához kacsolódó szakirodalmi cikkek áttekintése, összegzése általunk meghatározott szempontok szerint (mérés típusa, mérési módszerek kapcsolata, mérések száma).

    Eredmények: Az általunk átvizsgált kutatásokban igen sok mérési eszközt találtunk, mely alkalmas a demencia mérésére, tesztelésére. A mérések javarész kettő, vagy több mérő eszköz együttes használatával történik, hogy minél pontosabb és komplexebb eredményt kaphassanak a demenciát illetően. Valamint az is megállapítható, hogy napjainkban több gyakorlatias mérési formát használnak, ebben a témában is és a papír-ceruza tesztek csak kísérő mérésként, megerősítésként szerepel a kutatások többségében.

    Következtetések: Megállapíthatjuk, hogy sok mérőeszköz áll rendelkezésünkre a demencia tesztelését illetően. Ezek közül kell kiválasztanunk a számunkra legmegfelelőbbet.

  • A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS IMMUNOLÓGIAI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA
    Megtekintések száma:
    653

    Bevezetés: A fizikai aktivitás jelentősen befolyásolja az immunrendszer funkcióit, noha ezek a hatások nagyban függhetnek a terhelés típusától és annak mértékétől. A sporttevékenységek immunológiai hatásainak részleteiről az életkor függvényében azonban kevés adat áll rendelkezése.

    Célkitűzés: Célunk a perifériás limfociták széles spektrumának vizsgálata volt rendszeres sporttevékenységet követően időskorú személyek körében.

    Módszerek: A tanulmányunkba 60-75 év közötti, korábban rendszeresen testmozgást nem végző személyt (16 fő) vontunk be, akik a kutatásunk során funkcionális edzésprogramban vettek részt. Az életkori különbségek felmérése érdekében kontrollként fiatal versenysportolókat (8 fő), illetve rendszeres testmozgást nem végző egyetemistákat (26 fő) vontunk be. A laboratóriumi vizsgálatok során a perifériás NK, NKT sejtek, illetve T és B limfociták alcsoportjainak azonosítása sejtfelszíni és intracelluláris markerek jelölésével áramlási citométeren történt.

    Eredmények: A limfocita alcsoportok nem mutattak szignifikáns különbséget az élsportoló, illetve a nem sportoló egyetemisták kiindulási értékeinek vizsgálatánál. Azonban az időskorú személyeknél az NKT sejtek aránya alacsonyabb, míg a helper T / citotoxikus T sejtarány magasabb volt a fiatal személyek értékeihez képest. Az edzésprogramok végeztével a 60-75 év közötti személyeknél a naív B sejtek aránya csökkent, míg a switched memória B sejtek szintje emelkedett. A Th2 sejtek aránya emelkedett, míg az immunszuppresszív hatású CD4+CD127-CD25bright Treg sejtek aránya csökkent a rendszeres sportolás következményeként.

    Következtetés: Az edzésprogramot követően megfigyelt eltérések összességében az immunreaktivitás fokozódására és az immunrendszer erősödő válaszkészségére utalhatnak az idősebb korosztályban.

     

  • A FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA
    Megtekintések száma:
    844

    Bevezetés: A fizikai aktivitás és a kognitív képességek vizsgálata igen népszerű kutatási témává vált, hiszen e két összetevő minősége nagymértékben befolyásolja életminőségünket, teljesítőképességünket. Vizsgálata mindkét nemnél, minden korosztályban és élethelyzetben igen fontos.

    Célkitűzés: Egy olyan mozgásforma (PA) meghatározása, mely jótékony hatással van mind a kognitív képességekre (CF), mind a motoros képességekre és a teljesítményre, valamint azon mérési módszerek pontosítása, népszerűsítése, esetleg új metódusok kialakítása, amelyek megfelelnek a kor elvárásainak és objektív eredményekkel szolgálnak, továbbá felhasználhatunk a teljesítmény javítására, fejlesztésére minden téren.
    Módszer: A témához kapcsolódó szakirodalmi cikkek áttekintése, összegzése az alábbi szempontok szerint: nemek, életkor, edzettségi szint, esetleges betegség jelenléte. Review elkészítése.
    Eredmények: Néhány kutatási cikk szerint nincs kapcsolat a fizikai aktivitás és a kognitív képességek közt, viszont az átvizsgált szakirodalmi források jelentős hányada szerint van összefüggés, mégpedig pozitív és inverz kapcsolat egyaránt kimutatható. Számos kutatásban felfedezhetők a vizsgálati adatok feltüntetésének hiányosságai, melyek elengedhetetlenek a pontos eredmény ismeretéhez.

    Következtetések: Egyrészt szignifikáns kapcsolat fedezhető fel a kognitív funkciók és a fizikai aktivitás között, mely összefüggés megfelelő gyakorlatba való átültetése mellet javítható az életszínvonal és a teljesítmény egyaránt. Másrészt hiányoznak azok az egységes, egzakt mérési módszerek, valamint elsősorban azok a célzott mozgásprogram javaslatok, amelyekkel konkrétan a kognitív képességek szintje fejleszthető, idősebb korban szinten tartható lenne. 

  • A MENTÁLIS KEMÉNYSÉG ÉS A BÜNTETŐDOBÁS KAPCSOLATA, ELIT UTÁNPÓTLÁS KORÚ KOSÁRLABDÁZÓK KÖRÉBEN
    Megtekintések száma:
    309

    Kutatásunk során a kosárlabdázás eredményességét meghatározó egyik fő játékelem, a büntetőbás hatékonyságát hasonlítottuk össze a mentális keménység szintjével. A kosárlabdázásban, a bűntetődobás az a technikai elem, mely a legtöbb koncentrációt igényli a helyes kivitelezés mellett. Azon, hogy egy játékos hogyan értékesíti a bűntetődobást, fontos mérkőzések dőlhetnek el. Pontosan ezért feltételezzük, hogy a jó büntetődobó játékos magas fokú mentális keménységgel rendelkezik, hiszen ennek fő ismérvei, a siker iránti motiváció , és a megfelelő önbizalom fenntartása akár az alkalmi kudarcok ellenére is. Célunk, hogy kapcsolatot találjunk a két változó között, segítve ezzel az edzők és sportolók felkészülését és eredményességét.

     

  • EFFECTS OF CORE-PROPRIOCEPTIVE TRAINING ON THE QUALITY OF EXECUTIVE FUNCTIONS IN U13 FEMALE BASKETBALL PLAYERS
    Megtekintések száma:
    323

    Introduction: Complex scientific work to investigate and develop the factors determining performance is essential to improving sports performance. Creating the neuro-muscular connection is paramount, as it is the cornerstone of movement coordination, and the nervous system is the key to mental components.

    Objective: Our study aims to demonstrate the positive effects of core-proprioceptive training on executive functions.

    Method: The DEAC U13 girls' academy basketball players (n=12) participated in a 9-week core-proprioceptive training program. Before and after the program, the players' executive functions were measured with the Vienna Test System.

    Result: A marked improvement in the measured parameters regarding the evolution of correct and incorrect responses and the reaction time. There is a significant reduction in the number of missed responses.

    Conclusions: Core-proprioceptive training also improved nerve-muscle connectivity, affecting the quality of executive functions. The results may be implemented in designing training program.

     

  • PSZICHÉS EREDETŰ STRESSZ MÉRÉSE INVAZÍV és NON-INVAZÍV MÓDSZEREKKEL SPORTOLÓKNÁL
    Megtekintések száma:
    379

    Bevezetés: A teljesítőképesség minősége mind a hétköznapokban, mind pedig a versenyhezetekben igen fontos. A sporttudomány területén (is) az emberről komplexen, mint bio-pszicho-szociális egységről kell gondolkodjunk. Az EKG HR és a vér kortizol szintjének változása mellett, a gasztrointesztinális traktusok mozgásai is összefüggésben állnak az adott személy stresszkezelésével (FUKUNAGA et. al., 2000)(VIANNA, TRANEL, 2006), melyeknek igen nagy szerepe van a teljesítőképesség minőségének meghatározásában. Számos preklinikai kísérlet történt, melyek alapul szolgálnak vizsgálatunkhoz (SZŰCS et. al., 2018).

    Célkitűzés: Előzetes kutatásaink és szakirodalmi áttekintéseink alapján szeretnénk egy új módszert tesztelni és a validálásában részt venni, mely valós időben, non-invazív módon, kvantitatív eredményekkel képes monitorizálni a stressz hatásait embereken. A GI monitorozás mellett kortizol szint mérést végzünk invaziv módon az alanyokon, így reményeink szerint komplex eredményt fogunk kapni.

    Módszer: n= 13, sportolók, férfi=11, nő=2, átlag életkor 22+/-1,031 év. A protokollunk 115 perces volt, melyben négy szakaszt (nyugalmi, stressz, latencia 1, latencia 2) különböztetünk meg. Stresszmérésre két módszert használunk. Az egyik a vérből mért kortizol szint (ELISA), a másik pedig az MDE Heidelberg Stressz Holtere (EGG), mely innovatív mérőeszközként számos paraméter egyidejű vizsgálatára képes (Vékonybél, Vastagbél, Gyomor, EKG HR). Stresszorként a VTS DT csomagját alkalmaztuk.

    Eredmény: Az EGG komplex eredményei alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Vékonybél, Vastagbél, Gyomor motilitás, melyet a Power Spektrum (PS) Fold Change (FC) számítás alapján értékeltünk, együtt növekedett a stressz hatására, majd a latencia időben együtt csökkent. Mindemellett a kortizol szint változásának aránya megmutatta, hogy a résztvevők jelentős többsége eustresszként adaptálta a stresszort, így az értéke lineárisan csökkent.

    Következtetések: Az innovatív mérési és kiértékelési módszerek remekül hasznosíthatóak, hiszen valid, real time, non-invziv módon, párhuzamos megjelenítéssel képes számos mérési adatot  közölni. Ezen adatokat és eredményeket felhasználhatóak lesznek a sportolói kiválasztás, mentális felkészítés, élsport, neuro-bio-feedback és az egészségmegőrzés területén egyaránt.