Keresés

Keresési eredmények

• EXAMINATION OF EXECUTIVE FUNCTIONS AFFECTING SPORTS PERFORMANCE IN THE CONTEXT OF ATHLETE EXPERIENCE

  Donka Dorottya Bianka

  Balogh László

  Megtekintések száma:

  313

  Introduction: In our research, we investigated the components, executive functions, and cognitive abilities underlying decision-making in sports performance using a computer-based test system. To define the athlete experience, we classified athletes according to an exact, unambiguous definition following international terminology, based on their performance, achievement, playing age, and sport's popularity. We hypothesize that team athlete with significant athletic experience will perform better on the executive function test. 

  Methods: A cross-sectional study was conducted on team athletes N=52. The VTS-DT test was used to measure executive function. The classification of athlete experience was based on an internationally accepted taxonomy defined with scientific precision (SWANNN, 2015). 

  Results: When classified by athlete experience, the athletes we studied fell into amateur and elite categories. The DT/S2 scores of the two groups were compared based on each factor. We obtained trend-like correlations for the factors 'number of reactions', 'number of stimulations,' and 'number of good responses. Correlation analysis was performed between the factors on a group-by-group basis. When examining the relationship between reaction time, we found that there is a strong relationship with the number of stimulations (amateurs: r = -0.80; elite athletes: r = -0.87) since the faster someone is (i.e., the less reaction time), the more times they can respond to stimulations. Looking at the results for elite athletes, we also observe a moderately strong relationship between reaction time and the number of good responses (r = -0.68). We may suggest that experienced athletes could produce better responses faster than less professional athletes.

  Conclusions: Our hypotheses were partially confirmed, as we found a trend-like correlation that elite athletes scored higher on the DT test, which examined athletes' executive functions in a complex, adaptive way. Our research demonstrates that, on the one hand, it is worthwhile for coaches to build on experienced athletes when assembling a team, in addition to the momentum of young athletes, and that the development of executive functions and cognitive skills can improve the performance of athletes.  

• AZ EURÓPAI FIATALOK KOSÁRLABDA LIGÁJÁNAK (EYBL) HATÁSA AZ U16-OS FIÚ KOSÁRLABDA KOROSZTÁLY FEJLŐDÉSÉRE

  Dara Lilla Csenge

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  522

  Kutatási célcsoportként azért esett a választás az U16-os korosztályra, mert ez nagyon fontos korszaka egy fiatal sportoló életének, hiszen ezt követően, már csak egy korosztályban mutathatja meg egy játékos azt, hogy mire képes, hogy lesz-e belőle profi játékos, vagy sem. A kutatást nagymértékben segítette, hogy ezt a korosztályt a Debreceni Kosárlabda Akadémia kiemelten kezeli, és nemzetközi ligában, az Európai Fiatalok Kosárlabda Ligájának (EYBL) közép-európai bajnokságában szerepelteti. Ez lehetőséget adott a korosztály versenyeztetésének komplex vizsgálatára. A primer kutatáshoz három csapat lett kiválasztva, két magyar és egy olasz, hasonló kondíciókkal rendelkező, EYBL-ben is szereplő, és tornát rendezőklub. Ez biztosította az eredmények hazai és nemzetközi összehasonlíthatóságát. Szakértői interjúkban bontakozik ki az edzők, rendezők és a liga menedzser véleménye a korosztály nemzetközi versenyeztetésével kapcsolatban. 

• PHYSIOLOGICAL AND PSYCHOLOGICAL CHARACTERISTICS AMONG COMPETITIVE ROWERS

  Alföldi Zoltán

  Katona Zsolt Bálint

  Gyömörei Tamás

  Kósa Lili

  Ihász Ferenc

  Megtekintések száma:

  228

  Introduction: Elite rowing athletes participated in anthropometric, psychological and physiological tests.

  Aim: This study aimed to investigate the relations between the traits of sport-confidence and competitive orientation, as well as to compare state measures of sport-confidence, self-efficacy and anxiety. Furthermore, this study targeted to examine the associations of these state measures with performance, in our case the 2000m rowing ergometer run time.

  Material and methods: Rowers (N=15) were subjected to anthropometric, psychological and physiological tests: max 2000 m on Rowing Ergo-test, Athletic Coping Skills Inventory-28, Competitive State Anxiety Inventory-2 and Sport Competition Anxiety Test.

  Results: CSAI-self-confidence showed a statistically significant difference between genders with boys having a higher score. Overall, SCAT (anxiety) scores were low (normal anxiety) in the sample for the vast majority (12 rowers), only 3 participants showed high anxiety.

  Conclusion: The psychological profile does not contribute significantly performance on 2000m Rowing Ergo-test but affects it. Girls completed the distance in a longer period of time, and cognitive anxiety was relatively greater among girls. Additionally, our study pointed out that if the physical parameters are 'inadequate,' then the psychological profile does not contribute to better performance.

• ÉJSZAKAI LÉGZÉSZAVAR EPIZÓDOK ÉS A SZÍVFREKVENCIA VARIABILITÁS KAPCSOLATA

  Szabó Krisztina

  Balogh László

  Ihász Ferenc

  Megtekintések száma:

  399

  Bevezetés: Vizsgálatunk célja volt összehasonlítani, a szívfrekvencia variabilitás éjszakai és nappali értékeit alvási apnoe szindrómában szenvedők és kontroll csoport között. Célunk volt továbbá vizsgálni, az apnoe súlyosságának hatását a HRV index mutatókra.

  Célkitűzés: Célunk volt vizsgálni, hogy az éjszakai légzészavar epizódok befolyásolják -e a HRV indexeket.

  Módszer: A vizsgálatban 40 fő adatait elemeztük, akik közül 20 személy alvási apnoes. A kontroll csoportba 20 olyan személy adatai kerültek, akiknek nincs alvási apnoéjuk.  A szívfrekvencia variabilitás idő és frekvencia paramétereit vizsgáltuk, melyhez 24 órás Schiller Medilog Holter monitor által rögzített adatok nappali és éjszakai értékeit használtunk. A két csoport átlagának eltérését kétmintás t-próbával vizsgáltuk, ahol a p<0,05.

  Eredmények: A vegetatív egyensúlyi arányszámot és az R-R intervallumok standard deviációját vizsgálva, egyaránt szignifikáns különbséget kaptunk az apnoes betegek és egészséges csoport között az éjszakai időszakban. Az apnoe súlyosságát vizsgálva az idő és frekvencia mutatók átlagában nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között, azonban az apnoes csoport értékeinek szűkülése a kontroll csoporthoz képest megfigyelhető.

  Következtetés: Az apnoes betegek és a kontroll csoport vegetatív egyensúlyi arányszámának és idő paramétereinek éjszakai különbségei, illetve a kórkép súlyosságának változásával regisztrálható HRV mutató eltérések felhívják a figyelmet, a HOLTER monitorral mért HRV mutatók jelentőségére az éjszakai légzészavar epizódok szűrésének lehetőségére. 

• FOGYASZTÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK A DVSC LABDARÚGÓ CSAPATÁNAK BÉRLETESEI KÖRÉBEN

  Komáromi Dominika Anna

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  484

  Jelen tanulmányban a DVSC labdarúgó mérkőzéseit bérlettel látogató szurkolók szocio-demográfiai jellemzőit és összetételét vizsgáltuk, illetve a debreceni közönség sportfogyasztását meghatározó motivációs tényezőket mértük fel. A szakirodalmi források feldolgozása után elkészítettük a mérőeszközt, mely szocio-demográfiai, mérkőzéslátogatási szokásokkal, létesítménnyel és szolgáltatásokkal, illetve belépőkkel, jegyárakkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Az adatokat személyes és online formában is gyűjtöttük, így összesen 49 fős mintát vizsgáltunk. Az eredmények kiértékelése során kiderült, hogy a DVSC bérlettel rendelkező szurkolói úgy a csapat sikerét, mint kudarcát sajátjukként élik meg. Összességében megállapítható, hogy az állandó belépővel rendelkezők biztos résztvevőket jelentenek, számuk növelése kulcsfontosságú a klub számára, mely a csapat és a szurkoló közötti kötelék létrehozásával és erősítésével valósítható meg.