Keresés

Keresési eredmények

• Környezeti index és Környezeti Városi Reziliencia Index értékeinek számítása négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és négy Győr-Moson-Sopron megyei település esetében

  17-29

  Greutter-Gregus Éva

  Megtekintések száma:

  121

  A globalizáció és az urbanizáció számtalan kihívással állítja szembe a különböző településeket. A globális problémákra az érintettek fenntartható projektek révén igyekeznek gyógyírt nyújtani. A Brundtland Bizottság 1987-es fenntartható fejlődés definíciójának megalkotása óta a fenntarthatósági szemlélet a gazdaság valamennyi dimenzióját átjárja, így a környezeti dimenziót is. Magyarországon az IBM készített tanulmányt (Lados – Horváthné Barsi, 2011), melyben kulcsszerepet kap az élhető város definíciójában meghatározott zöld, fenntartató megoldások keresése. A fenntartható városok sajátságai, hogy ellenállnak a katasztrófáknak, a sokkhatás bekövetkezte után visszatérnek az egyensúlyi állapotba (Seeliger, Turok, 2013). A rezilienciát a fenntarthatóság egyik pilléreként is említhetjük. Az UN-Habitat közleményében úgy fogalmaz a reziliencia bármely városi rendszer azon képességére utal, hogy képes ellenállni többszöri sokkhatásnak és abból gyorsan felépülni, valamint képes fenntartani a szolgáltatásai folytonosságát (OECD, 2018). Tanulmányomban az ország legkeletibb és legnyugatibb megyéje esetében kívánom prezentálni a népességszám alapján kiválasztott négy-négy legnagyobb városuk környezeti indexének és Környezeti Városi Reziliencia Indexének (KVRI) eredményeit, ezzel feltárni az ország keleti és nyugati határánál vizsgált települések helyzetét a környezeti dimenzió vonatkozásában.