Keresés

Keresési eredmények

• Környezeti index és Környezeti Városi Reziliencia Index értékeinek számítása négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és négy Győr-Moson-Sopron megyei település esetében

  17-29

  Greutter-Gregus Éva

  Megtekintések száma:

  110

  A globalizáció és az urbanizáció számtalan kihívással állítja szembe a különböző településeket. A globális problémákra az érintettek fenntartható projektek révén igyekeznek gyógyírt nyújtani. A Brundtland Bizottság 1987-es fenntartható fejlődés definíciójának megalkotása óta a fenntarthatósági szemlélet a gazdaság valamennyi dimenzióját átjárja, így a környezeti dimenziót is. Magyarországon az IBM készített tanulmányt (Lados – Horváthné Barsi, 2011), melyben kulcsszerepet kap az élhető város definíciójában meghatározott zöld, fenntartató megoldások keresése. A fenntartható városok sajátságai, hogy ellenállnak a katasztrófáknak, a sokkhatás bekövetkezte után visszatérnek az egyensúlyi állapotba (Seeliger, Turok, 2013). A rezilienciát a fenntarthatóság egyik pilléreként is említhetjük. Az UN-Habitat közleményében úgy fogalmaz a reziliencia bármely városi rendszer azon képességére utal, hogy képes ellenállni többszöri sokkhatásnak és abból gyorsan felépülni, valamint képes fenntartani a szolgáltatásai folytonosságát (OECD, 2018). Tanulmányomban az ország legkeletibb és legnyugatibb megyéje esetében kívánom prezentálni a népességszám alapján kiválasztott négy-négy legnagyobb városuk környezeti indexének és Környezeti Városi Reziliencia Indexének (KVRI) eredményeit, ezzel feltárni az ország keleti és nyugati határánál vizsgált települések helyzetét a környezeti dimenzió vonatkozásában.

• Sport, mint a stressz ellenszere

  69-78

  Keczeli Danica

  Megtekintések száma:

  2413

  A tanulmány a mentális egészség, a reziliencia és észlelt stressz kapcsolatát vizsgálja szabadidő– és a versenysportolók körében. A vizsgált tényezőket mérő három kérdőívet (Keyes-féle Mentális Egészség Kontinuum Skála, Észlelt Stressz Kérdőív és 10 tételes CD-RISC kérdőív) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 297 versenysportoló és 139 szabadidősportoló válaszadó volt. Kutatási kérdésem az volt, hogy van-e különbség e három változó tekintetében, valamint a reziliencia és észlelt stressz hogyan hatnak a mentális egészség három faktorára, szabadidő- és verseny sportolók körében. A kapott eredményekből látható, hogy minden változó esetében a verseny sportolók jobb átlag értéket értek el, mint a szabadidő sportolók, valamint az átlag értékek szignifikáns eltérését az érzelmi és szociális jóllét változó esetében ki tudtam mutatni. Továbbá az emocionális jóllétre az észlelt stressz nagyobb hatással bírt, míg a pszichológiai- és szociális jóllétre inkább a reziliencia pozitív hatása érvényesült.