Keresés

Keresési eredmények

• Az utánpótlás labdarúgással kapcsolatos szülői szerepek vizsgálata

  105-114

  Szalánczi Zoltán

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  126

  Vizsgálatom alapját az adja, hogy a sport fejlődésének és a szektorba áramló tőkének köszönhetően az utánpótlássport immár nem csak a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését és az egészséges életmódra nevelés egy eszközét jelenti, hanem egy lehetőséget is a felnőttkori sportolói karrier megalapozására és ezzel együtt a későbbi biztos egzisztencia megteremtésére. Ahhoz, hogy a képzés hatásos és produktív legyen a sok összetevőből az egyik alapfeltétel a szülői támogatás megléte. A fiatalkori versenysport rengeteg kihívást jelent egy család számára és több aspektusból vizsgálva is befolyásolja az életüket. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy bizonyos demográfiai változók tekintetében az utánpótlássport miként hat a szülőkre, milyen változásokat generál a családi életükben és arra is figyelmet fordítottam, hogy a családban milyen elvárások fogalmazódnak meg a sporttal szemben. A vizsgálat alapját egy online kérdőíves felmérésem adja, melyet több mint 700-an töltöttek ki a szülők közül országosan a labdarúgó utánpótlás nevelő egyesületek teljes vertikumában. Kutatásomból kiderült, hogy a korábbi témához köthető szakirodalmaknak megfelelően az általam vizsgált szülők életére is jelentős hatással van a gyermekük sportolása és különböző elvárásokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, melyeket különböző szociális és demográfiai tényezők is befolyásolnak.

• A játékosítás az emberi erőforrás területén, egy kreatív toborzási technika napjainkban

  373-382

  Kovács Tamás

  Várallyai László

  Megtekintések száma:

  632

  A legújabb eszközök és technológiai megoldások térnyerésével a netgeneráció avagy a Z generáció lételemévé vált az okoseszközök használata természetesen azonnali internetkapcsolattal. Ezzel egyidejűleg az IoT eszközök szerepe is a mindennapi életünk részévé vált és kiegészíti, olykor megkönnyíti dolgunk. Ennek oka, hogy egyre olcsóbbá válnak az eszközök az idő előrehaladtával és már nem luxuscikként tekintenek a szülők és fiatalok egy-egy technikai innovációra, hanem mint létszükséglet. Ezen generációk; az Y, a Z és az Alfa egyszerre jelenik meg a mai munkaerő piacon, amely komoly kihívás elé állítja a jövő HR vezetőit, toborzóit. Mivel generációs szakadék, tapasztalható köztük, így mind motivációs, mind pedig elvárás oldaláról, ezért egyre inkább felértékelődnek az újszerű megoldások ezen a területen. A tanulmány célja, hogy bemutassa a gamifikáció általi lehetőségeket és rávilágítson a fontosabb területeire mindamellett, hogy ismertebb példákon keresztül rávilágítson a „jó gyakorlatokra” a kreatív toborzás területén. Emellett a motivációra gyakorolt hatását és a flow- élmény kapcsolatára is igyekeztem rámutatni. A játékosítás módszer hazánkban is egyre elterjedtebb, mivel egyre fontosabb szerepet tölt be az üzleti életben és az oktatásban is. Az utóbbi években a különböző komoly játékok (serious games) alkalmazásával pedig már a HR toborzás és kiválasztás területén is több példa van, mellyel egyértelműen a fiatal generációk munkavállalóit igyekeznek elérni.

• A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései

  88-97

  Pirohov-Tóth Barbara

  Kiss Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  388

  Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a diplomás (abszolutóriumot szerzett) pályakezdők társadalmi hátterét képzési területek szerint. Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a szülők iskolai végzettségére és a család anyagi helyzetére vonatkozóan, hiszen e tényezők szignifikáns hatást gyakorolhatnak a fiatalok tanulási lehetőségére, attitűdjére, valamint szakmai pályafutására. Kutatásunk elméleti részében fontosnak tartjuk ismertetni a hazai és nemzetközi szerzők szocio-ökonómiai helyzettel kapcsolatos tapasztalatait. Ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2015-ös adatbázisa kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy a 34 felsőoktatási intézmény által gyűjtött komplex adatokat tanulmányozhassuk. Elemzésünk során rávilágítottunk a különböző tudományterületek végzettjeinek eltérő szocio-ökonómiai hátterére. Kutatási eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdagabb családokból származó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, magasabb jövedelemre tesznek szert, szemben az alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyerekeivel.