Keresés

Keresési eredmények

• Munkajogi és gazdasági kihívások a jövő munkaerőpiacán

  116-130

  Mélypataki Gábor

  Lipták Katalin

  Megtekintések száma:

  705

  A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.

• Az optikai karakterfelismerő mesterséges intelligencia hatása a munkaerő-piacra

  9-16

  Krutilla Zsolt

  Riczu Zsófia

  Megtekintések száma:

  330

  Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően ma már nincs szükség sok millió forintos bonyolult szuperszámítógépek kiépítésére, ha nagy mennyiségű adatokat szeretnénk tárolni, feldolgozni, vagy azt modellezni. A mai mikroprocesszorok és CPU-k olyan gyártástechnológiával készülnek és olyan számítási teljesítményre képesek, melyek 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Egyre nagyobb mennyiségű adatokat vagyunk képesek tárolni, feldolgozni és megjeleníteni is. Az adatok ilyen szintű feldolgozási kapacitása mellett egyre inkább teret hódítanak a gépi tanulást alkalmazó programok és felhasználási területek is. A gépi tanulás során mesterséges neuron hálók felhasználásával biológiai ihletésű szimuláció történik, mely képes megoldani bármilyen problémát melyek számítógép segítségével megoldhatók. Az informatika fejlődése a technológia gyors és radikális változásait idézi elő, amely nem csupán a felhasználók digitális adaptációját igényli, hanem bizonyos foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci megoldások idomulását is. A mesterséges intelligencia alapjaiban kérdőjelezheti meg az egyes munkajogi relációkat: az élő munkaerő redukálása mellett új munkavállalói kompetenciákat kényszerít ki. Erre utal az 1998-ban megjelent Supiot-jelentés is, melynek alapfeltevése volt, hogy válságban van a munkajog alapját képező társadalmi, gazdasági szabályozási modell.