Keresés

Keresési eredmények

• Munkaerő-felhasználás elemzése Magyarországon az elmúlt 5 évben

  127-137

  Csipkés Margit

  Megtekintések száma:

  137

  A kutatásom fő gondolatát a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének (Apáti Ferenc) nyilatkozata adta, miszerint a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány (csak ezt követik az időjárás és a tőkehiány tényezői) adja. A legnagyobb jelentősége az idénymunkások alkalmazásának a szőlő és gyümölcstermesztésben, illetve a kertészeti gazdaságokban van. Ennek hatására a kutatásomban a mezőgazdaságban dolgozók munkaerő-felhasználását vizsgáltam meg az elmúlt 5 évben. Áttekintettem hogyan befolyásolta a koronavírus az elmúlt időszakban az idénymunkások munkában töltött idejét. Mivel a mezőgazdaságban nagyon sok olyan munkafázis van, ahol időszaki munkaerő-felhasználás van, így fontosnak tartottam ezt a témakört jobban körbejárni. Mivel a mezőgazdasági idénymunkások sok esetben utazással és határátlépéssel tudják a mezőgazdasági munkahelyüket elérni, így a kormányzati szabályozások miatt (bevezetett utazási korlátozások, határlezárások) nehezebbé vált a munkahelyek megközelítése ezen személyek esetén.

• Mezőgazdaság és idénymunka - sajátosságok és kilátások

  416-428

  Orbán Szabolcs Gergely

  Szabados György

  Megtekintések száma:

  212

  A mezőgazdaság egyes ágazatait tekintve a foglalkoztatási sajátosságok egészen eltérő képet mutathatnak. Különösen az idényjellegű foglalkoztatás, ezen belül pedig a napszámos/napi béres jellegű munkavégzés érdemel figyelmet. Hazánkban ennek igen régi hagyományai vannak, és közvetlenül összefüggésbe hozható a területi mobilitási és ingázási tendenciákkal ugyanis a nyugati határ közelében Ausztriába járnak át dolgozni, a keleti határ közelében viszont rengeteg a keletről érkező idénymunkás, mely hatást gyakorol a lokális munkaerőpiacokra, bizonyos települések életére. Tanulmányunkban ezeknek a folyamatoknak egyes részleteit szeretnénk áttekinteni, kitérni azokra a sajátosságokra, amelyek a két országot összekötik, valamint az előnyökhátrányok kérdéskörére is. Munkánk során szakirodalmi adatokra, saját tapasztalatokra, illetve a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében élő, napszámosokat idényjelleggel foglalkoztató kistermelők véleményére alapozunk.