Keresés

Keresési eredmények

• Az LMBTQ tolerancia és a gazdasági fejlettség összefüggései Európában

  31-51

  Tarnóczi Tamara Dóra

  Megtekintések száma:

  347

  Ez a kutatás az LMBTQ tolerancia és a gazdasági fejlettség kapcsolatát elemzi, amihez 48 európai ország toleranciát mérő indexeit és gazdasági adatokat használ fel. Elsőként a modernizációs tézisre alapozva összegzem miként hat a gazdasági fejlődés a kisebbségekkel szembeni toleranciára, továbbá – empirikus tanulmányokat felhasználva – bemutatásra kerül, hogyan tud a tolerancia visszahatni a gazdasági teljesítményre. A fő cél annak megerősítése, hogy ezek a megállapítások az európai országokra nézve is helytállóak. A GDP/ fő és a tolerancia, illetve a HDI és tolerancia regresszióanalízise segítségével bizonyítható a modernizációs tézis. Az elemzés másik része, ami a tolerancia FDI-ra gyakorolt hatását vizsgálja, alátámasztja, hogy a toleránsabb országokba valóban több külföldi tőke áramlik. A fenti eredmények alapján valószínű, hogy a gazdasági fejlettség és az LMBTQ inklúzió kölcsönhatásban vannak, így ez utóbbival számolni kell a politikában és gazdasági életben is.

• Turisztikai célú támogatások szerepe az Észak-Alföld Régió fejlődésében

  365-376

  Darabos Éva

  Nagy Tünde Orsolya

  Megtekintések száma:

  181

  A tanulmány célja, főbb makro gazdasági mutatók alapján az Észak-alföldi régió fejlődésének, valamint a kapott uniós – ezen belül a turisztikai célú – támogatások összegének bemutatatása, illetve a támogatások hatásainak vizsgálata. Az adatok alapján megállapítható, hogy a régió jelentős támogatásban részesült a 2007-2013. évek során, a gazdasági fejlettség tekintetében az utolsó helyen szerepel, de több területen kedvezőbb teljesítményt ért el. A szálláshely-vendéglátás nemzetgazdasági ágat nehéz önállóan vizsgálni, egyrészt számos más terület együttes hatásaként fejlődik, másrészt a turisztikai jellegű fejlesztések más ágazatok számára is felhasználhatókká válnak, új vállalkozások, beruházások indulnak, ugyanakkor nem csak a vállalatok, hanem az önkormányzatok turizmusból származó bevétele is nő. A statisztikai adatok alapján rámutatunk arra, hogy a régióban a turizmus-vendéglátás területén a fejlesztések eredménye csak mérsékelt és megyénként eltérő mértékű.

• A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata

  58-71

  T. Kiss Judit

  Kocsis Imre

  Megtekintések száma:

  169

  A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni szükséges az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák termelésének és felhasználásának növelésére irányuló intézkedéseket. Számos tényező befolyásolhatja a megújuló energia felhasználását, mint többek között a gazdasági fejlettség szintje, a gazdasági szereplők környezettudatossága, az energiaimport-függőség mértéke, a városi lakosság aránya és a kormányzati támogatás jellege. Jelen tanulmányban fő célunk, hogy megvizsgáljuk milyen kapcsolat tárható fel a megújuló energiafelhasználás teljes energiafogyasztáshoz viszonyított aránya és az energiafelhasználás százalékában kifejezett nettó energiaimport között, valamint a megújuló energia említett mutatója és az egy főre jutó üvegházhatású gázok, valamint a humán tőke nagysága között az OECD országok adatait tekintve, 1990-től és 2014-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat áll fenn a nettó energiaimport és a megújuló energiafogyasztás között, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás és a megújuló energiafogyasztás között. Ugyanakkor pozitív kapcsolatot találtunk a humán tőke meghatározott szintjét elérő energiaimportőr országok tekintetében a humán tőke mértéke és a megújuló energiafogyasztás között.

• A regionális társadalmi innováció kérdései

  602-616

  Varga Krisztina

  Megtekintések száma:

  276

  A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.

• A gazdaság szektorainak és munkavállalóinak vizsgálata a digitális kompetencia szintek vonatkozásában az EU tagállamaiban

  344-357

  Csordás Adrián

  Megtekintések száma:

  276

  A tanulmány első sorban az OECD, az Eurostat és a World Bank adatai alapján az EU tagállamainak a digitális fejlődéshez kapcsolódó kihívásait és a fejlettség szektoriális hatásait vizsgálja 2015 és 2017 között. Arra keresi a választ, hogy van-e kapcsolat az országok digitális fejlettsége és a szektorok dominanciája között. Azt tapasztaltam -nemzetközi kutatásokkal összhangban-, hogy azokban az országokban, amelyek a fejlett csoporthoz tartoznak, ott a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás szektor a meghatározó. Más kutatásokkal megegyezően, a fejlődő országok esetében a statisztikai vizsgálat alátámasztotta azt a feltételezést, hogy az ipar a gazdaság motorja. A fejletlen országok elemzésekor pedig az derült ki, hogy a többi országhoz viszonyítva a mezőgazdaság és az ipar a hangsúlyos szektorok. A fejlett országok ICT szakemberekre irányuló igényét mérve, megvizsgáltam, hogy miként viszonyulnak a különböző digitális kompetenciájú egyének az önképzés egyik XXI. századi változatához, vagyis az online tanfolyamokhoz. Azt tapasztaltam -külföldi kutatásokkal összhangban-, hogy a digitálisan képzetlen emberek élnek legkevésbé az online tanfolyamok nyújtotta lehetőséggel. A kutatás folytatásaként érdemes lenne ezt a vizsgálatot más gazdasági térségekben is elkészíteni, leginkább azokon a régiókban, ahol a magas digitális kompetenciát igénylő foglalkozások fizetései nem térnek el jelentős mértékben egymástól a térségbe tartozó országok között.