Keresés
Keresési eredmények
-
Helyzetjelentés az európai klubfutballról (2017 – 2019)
61-71Megtekintések száma:237A sportágazat legprofesszionálisabban, és legprofitorientáltabban működő szektora Európában a futball szektor. Az ágazat nemzetközi összefoglaló elemzései az utóbbi 20 év viszonylatában folyamatos bevétel emelkedést mutatnak. Az igazi fordulat az európai klubfutball jövedelmezőségét tekintve mégis 2017 volt, amikor is az európai top bajnokságokban játszó klubok aggregát eredménye nyereségként realizálódott. Mégis az utóbbi években komoly versenytársai akadnak a szektornak. Az esport követői bázisának és ehhez kapcsolódóan bevételeinek növekedési ütemével hívja fel magára a figyelmet. A fitnesz szektor pedig 2019-ben bevételei mértékében már meg is előzi a futball szektort. Jelen cikkben az európai futball 2017-től 2019-ig tartó időszakát kívánom áttekinteni, abból a szempontból, hogy a labdarúgó szektor jellemzőit feltárjam, megbizonyosodjak bevételtermelőképességéről, annak változásáról, bevétel szerkezetéről és választ kapjak azokra a kérdésekre, hogy megtartja e domináns helyét az európai sportpiacon ez a sportág. Kutatási módszerem az UEFA és Deloitte által megjelentetett éves jelentések dokumentumelemzése, melyek segítségével 55 ország több mint 700 klubjának adatait vizsgálthatom. Összességében megállapítható, hogy a futball ipar Európában tartja a vezető helyét, azonban nem más sportágak veszélyeztetésétől kell tartania, hanem saját közönségbázisa stabilitására kell erőforrásokat allokálnia.
-
Hazai professzionális labdarúgó klubok iparági elemzése – A magyar labdarúgás Pénz Ligája 2014-2016
284-296Megtekintések száma:680A Deloitte Football Money League mintájára elkészítettük a „Hungarian Football Money League”-t, ami a legjelentősebb gazdasági befolyással bíró magyar futballvállalkozások együttes gazdasági erejét jellemzi, és alkalmat ad iparági jellemzésre, valamint nemzetközi összehasonlításra is. A magyar hivatásos labdarúgó-vállalkozások esetében feltételeztük, hogy a legjelentősebb gazdasági erővel rendelkezők csapatai az NB. I-ben játszanak. Ezért a vizsgálatokba kizárólag NB. I-es klubok kerültek. A 12 klub közül végül 9-t választottunk ki, mivel ezen csapatok estében valósult meg a hároméves folyamatos NB. I-es szereplés. Az eredmények alapján megállapítjuk, hogy a magyar klubok gazdasági teljesítménye még elmarad a nemzetköziekétől, viszont a vezető hivatásos labdarúgóvállalkozások együttes/iparági gazdasági súlya valóban jelentős a hazai sportszektoron belül
-
Sportfogyasztás, rajongói elköteleződés, sportstatisztika – Posztspecifikus passzolási jellemzők a labdarúgásban
Megtekintések száma:613A digitalizáció és technológia robbanásszerű fejlődése jelentős változásokat eredményezett a labdarúgásban. A különféle szenzorok és egyéb adatgyűjtések révén rendelkezésre álló növekvő adatmennyiség következtében, adatcentrikus, analitikus és statisztika orientált gondolkodás térnyerését figyelhetjük meg a labdarúgásban, melyek a rajongók, szurkolók számára is érdekességként szolgálnak. A digitalizáció szoros kapcsolatban van a sportfogyasztással is, ezért az elmúlt években jelentős változást figyelhettünk meg ezen a területen. A pandémia időszaka a digitális transzformáció sebességét a sportiparban még inkább felerősítette. A sportszervezetek és rajongóik számára az egyik legfontosabb tartalom, mely a fogyasztói élményt fokozza a mélyreható sportstatisztika és –elemzések. Tanulmányunkban a labdarúgásban leggyakrabban előforduló teljesítmény indikátort, a passzolást vizsgáltuk. Célunk volt, hogy részletesen vizsgáljuk a pozícióspecifikus passzolási jellemzőket ezért az általánostól eltérő passzolási tulajdonságokat is vizsgáltunk a kutatásunk során. Az elemzésünk mintájául a legnívósabb európai bajnokságot választottuk a Premier League-et, mely bajnokság a legmagasabb UEFA koefficienssel rendelkezik. A bajnokság 2019/2020-as szezonjának három forduló (30-32. forduló) számunkra elérhető mérkőzéseit rögzítettük és elemeztük ki a passzok szempontjából. szignifikáns különbség mutatkozott a védekező és a támadást építő játékosok átlagos mérkőzésenkénti passz számai között (t=7,988, p<0,05). A mérkőzésenként megkísérelt átadás számában és a passz pontosságában is egy fokozatos csökkenés tapasztalható a középső posztok vizsgálatában, amennyiben a pálya mélységében vizsgáljuk a posztokat. Mind a passz pontosság, mind az átlagos passz szám esetében a csökkenő rangsor megfelel a pozíciók elhelyezkedésének a pályán (a sorrend: 1, középső védő 2, védekező középpályás 3, belső középpályás 4, támadó középpályás 5, csatár). A passzok számára vetített helyzet érték mutatóban a támadó pozíciók eredményesebben teljesítettek, mint a védekező posztok. A támadó pozíciók közül is kiemelkednek a szélső posztok, ahol a passz számra vetített kialakított helyzet érték esetében a teljes vizsgálat 23,3%-át teljesítette és a kialakított helyzet érték mutatók összegének a 14%-át ezen posztok szolgáltatták. Összeségében tanulmányunk rámutat a posztspecifikus passzolási jellemzőkre és ezek tudatában kijelenthetjük, hogy a játékosok passzolási teljesítményének összehasonlítás akkor releváns, ha a játékosok azonos vagy rokon pozíciókban szerepelnek.
-
Az európai klubfutball meghatározó bajnokságainak összehasonlító elemzése
22-35Megtekintések száma:449Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá. A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.
