Keresés

Keresési eredmények

• A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései

  88-97

  Pirohov-Tóth Barbara

  Kiss Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  388

  Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a diplomás (abszolutóriumot szerzett) pályakezdők társadalmi hátterét képzési területek szerint. Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a szülők iskolai végzettségére és a család anyagi helyzetére vonatkozóan, hiszen e tényezők szignifikáns hatást gyakorolhatnak a fiatalok tanulási lehetőségére, attitűdjére, valamint szakmai pályafutására. Kutatásunk elméleti részében fontosnak tartjuk ismertetni a hazai és nemzetközi szerzők szocio-ökonómiai helyzettel kapcsolatos tapasztalatait. Ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2015-ös adatbázisa kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy a 34 felsőoktatási intézmény által gyűjtött komplex adatokat tanulmányozhassuk. Elemzésünk során rávilágítottunk a különböző tudományterületek végzettjeinek eltérő szocio-ökonómiai hátterére. Kutatási eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdagabb családokból származó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, magasabb jövedelemre tesznek szert, szemben az alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyerekeivel.

• Az utánpótlás labdarúgással kapcsolatos szülői szerepek vizsgálata

  105-114

  Szalánczi Zoltán

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  126

  Vizsgálatom alapját az adja, hogy a sport fejlődésének és a szektorba áramló tőkének köszönhetően az utánpótlássport immár nem csak a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését és az egészséges életmódra nevelés egy eszközét jelenti, hanem egy lehetőséget is a felnőttkori sportolói karrier megalapozására és ezzel együtt a későbbi biztos egzisztencia megteremtésére. Ahhoz, hogy a képzés hatásos és produktív legyen a sok összetevőből az egyik alapfeltétel a szülői támogatás megléte. A fiatalkori versenysport rengeteg kihívást jelent egy család számára és több aspektusból vizsgálva is befolyásolja az életüket. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy bizonyos demográfiai változók tekintetében az utánpótlássport miként hat a szülőkre, milyen változásokat generál a családi életükben és arra is figyelmet fordítottam, hogy a családban milyen elvárások fogalmazódnak meg a sporttal szemben. A vizsgálat alapját egy online kérdőíves felmérésem adja, melyet több mint 700-an töltöttek ki a szülők közül országosan a labdarúgó utánpótlás nevelő egyesületek teljes vertikumában. Kutatásomból kiderült, hogy a korábbi témához köthető szakirodalmaknak megfelelően az általam vizsgált szülők életére is jelentős hatással van a gyermekük sportolása és különböző elvárásokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, melyeket különböző szociális és demográfiai tényezők is befolyásolnak.

• Biztonságorientált folyamatmenedzsment

  344-364

  Michelberger Pál

  Horváth Zsolt

  Megtekintések száma:

  316

  A vállalati kockázatmenedzsment elméleti háttere az ISO 31000-es szabványcsomaggal és a COSO ajánlással megalapozottnak tekinthető. Vállalati körben történő alkalmazásuk azonban „helyismeretet” és szakmai tapasztalatokat igényel. A kockázatmenedzsment napjainkban jellemzően még mindig funkcionális területekhez, ill. szervezeti egységekhez kötődik (pl. logisztika, pénzügy, minőségirányítás, emberi erőforrás, IT). Ez a szemlélet a szerzők véleménye szerint gyakran párhuzamos, többszörös szabályozást eredményez a kockázatmenedzsment területén. Holisztikus szemlélettel és a vállalati folyamatok kockázati szempontú lemzésével ez elkerülhető. A tanulmány megírásának hármas célja volt;
  - a folyamat- és kockázatmenedzsment alapjainak áttekintése,
  - a folyamatok kockázatkezelésénél alkalmazható ötlet szakmai felvetése (Van-e lehetőség a folyamatokhoz rendelt erőforrások rendelkezésre állásának elemzésével az üzleti kockázat csökkentésére?),
  - a folyamatok kockázatkezelésben alkalmazható szabványok és ajánlások összegyűjtése.

• Vállalkozási hajlandóság a Debreceni Egyetem hallgatói körében

  181-194

  Kun Gergő

  Megtekintések száma:

  173

  A tanulmány célja a vállalkozási hajlandóság vizsgálata volt a Debreceni Egyetem hallgatói között, amelyben mintegy 500 hallgató mondhatta el véleményét a témakörröl kérdőív formájában. A kérdőivek eredményeinek kiértékelése lehetőséget biztosit arra, hogy a hallgató kifejthesse mi a véleménye a jelenlegi gazdasági helyzetről, érdemesnek tartják-e saját vállalkozást indtani illetve, milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak ha vállalkozni kezdenek. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyetem egyes karjain tanulú hallgatók milyen arányt képviselnek azok közül akik vállalkozóvá szeretének vállni, milyen családi háttérrel rendelkeznek és mindekez milyen hatással vannak a döntéshozatal során.