Keresés

Keresési eredmények

• Az etnocentrikus érzelmek dimenziói Magyarországon

  136-147

  Csatáriné Dogi Ilona

  Megtekintések száma:

  216

  Az etnocentrizmus fogalmával az 1900-as évek elején találkozhatunk először a szakirodalomban. Azóta számos nemzetközi és hazai kutatás irányult a definiálására, valamint a hazai és külföldi termékek megítélésében betöltött szerepének vizsgálatára. Hiszen a vásárlói döntést nemcsak a különböző marketing hatások (termék, ár, elosztás, promóció) befolyásolják, hanem a vevő kulturális, társadalmi, személyes és pszichológiai jellemzői is. Így az etnocentrizmus – mint szocio-pszichológiai fogalom – vizsgálata egyre nagyobb jelentőséggel bír a marketingkutatás területén. Jelen tanulmány középpontjában az etnocentrikus érzelmek dimenzióinak feltárása áll. Célom, hogy alátámasszam azt a feltételezést, miszerint ezek a dimenziók jelentős mértékben befolyásolják a fogyasztói társadalom gondolkodását. Primer kutatásom eredményeként az említett dimenziókat mutatom be, valamint fogyasztói szegmenseket határolok el. Kutatásom alapján megállapítható, hogy az etnocentrikus érzelmek (mint például a patriotizmus, a nemzeti felsőbbrendűség, a nemzettudat, a nemzeti megkülönböztetés) a fogyasztói gondolkodás meghatározó tényezői és bizonyítják azt a tényt, hogy az etnocentrikus érzelmek tudatosítása a hazai termékek védelmére irányuló marketingstratégiák alapja lehet.

• Folyamatosan változva: Meglévő épületállományunk revitalizációja használói fókusszal három magyar példa összehasonlításán keresztül

  94-110

  Szuszik Dóra

  Megtekintések száma:

  537

  Épített környezetünk közösségi funkciójú helyei az aktuális társadalmi, kulturális és gazdasági igények függvényében egyre gyorsabban avulnak. A debreceni tímárház Szárító műhely projektje közösségalkotó és kultúrtudatos célkitűzésével egy új lehetséges átalakítási mintát mutat a térségben. Egy épület tereinek kisléptékű, újrafelfedező, költséghatékony beavatkozásokkal történő belakása, azok folytatható kialakítása lehetőséget adnak az építmény értékeinek megtartására és a változó igényeknek megfelelő gyors reakcióra. A terv során a beavatkozásokkal kapcsolatban megfogalmazott alapvetések igazolása miatt, két hasonló szellemiségben megvalósított példával, az egri Művészeti Ellátóval és a pécsi Szabadkikötővel vetem össze azt. A projektek átalakításai ismétlődő mintázatot mutatnak, így azokat egy-egy életciklusukban történt folyamatain keresztül tárgyalom. Az elemzések az alkotókkal készített interjúkra, internetes cikkekre, tanulmányokra és helyszíni bejárásokra alapozva készültek.